Keresés
Keresési eredmények
-
GYERMEKSZEMLÉLET ÉS GYERMEKKOR-NARRATÍVÁK A KRITIKAI PEDAGÓGIA, A GYERMEKKOR-SZOCIOLÓGIA ÉS A NARRATÍV PSZICHOLÓGIA TÜKRÉBEN
41-52Megtekintések száma:400Jelen tanulmányomban a gyermekszemlélet történeti kutatása alapfogalmainak körvonala-zására, illetve a gyermekkor-narratívák jelentőségének megvilágítására összpontosítok, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekszemlélet-történeti vizsgálatok és a narratíva-elemzések közötti összefüggések kidomborítására. A téma aktualitását az adja, hogy a hazai gyermekkor-történeti kutatások számára jelenleg még nem állnak rendelkezésre kellőképpen átgondolt meghatározások, elméleti megfontolások a gyermekkép és gyermekfelfogás kutatásához. Írásom három fő részből áll. Az első fejezetben a pedagógiai nézetek és a gyermekideológiák kapcsolatának taglalásával, a fejlődéselvű pedagógiának a köznapi pedagógiai beszédmóddal való kapcsolatával, illetve a szemlélődő pedagógiai attitűd tárgyalásával foglalkozom, majd a második fejezetben felvázolom a gyermekkép és a gyermekfelfogás fogalmát, összefüggésbe hozva a gyermekkor-narratívák témakörével. Az írást egy gyakorlati kérdésfelvetéseket tartalmazó összegzés zárja, a gyermekkortörténeti paradigmák bemutatására azonban ezen írás keretein belül – terjedelmi okokból, illetve e témakör alapos szakirodalmi feldolgozottsága okán – nem kerítek sort. Elméleti áttekintésemben arra keresem a választ, hogy egy adott társadalomban tapasztalható pedagógiai nézetek milyen természetű forrásokból, alkotóelemekből táplálkoznak, s hogy ezek működése milyen módon ragadhatóak meg a kutatások során. Legfőbb megállapításom, hogy a gyermekideológiák át- meg átszövik a különböző korok pedagógiai beszédmódjait, illetve, hogy a fejlődéselvű pedagógiai hagyomány abszolutizáló gyermekképével szemben a kutatások során leginkább olyan tudományos paradigmák bizonyulnak elfogadhatónak, mint amilyen a narratív pszichológia, a kritikai pedagógia és az új gyermekkkor-szociológia megközelítésmódja. Ugyanis a felnőtt mércéhez való viszonyítás által áthatott pedagógiai diskurzusok légkörében kevésbé szólaltatható meg a gyermek nézőpontja, perspektívája, ezért olyan teoretikus forrásokat kell keresnünk, melyekből meríthetünk egyfajta kontemplatív, az értelmezési kereteket nyitottan hagyó, s így a nevelői gyakorlat és a kutatások során egyaránt hatékonyan működtethető, a narrativitásra alapozó szemlélet kiformálása során.
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(2)
1-107Megtekintések száma:215Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10. évf.(2) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (3.)
1-121Megtekintések száma:683Különleges Bánásmód, 2018. 4. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (4.)
1-105Megtekintések száma:501Különleges Bánásmód, 2015. 1. (4.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(4)
1-201Megtekintések száma:187Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 4.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
1-126Megtekintések száma:561KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD INTERDISZCIPLINÁRIS FOLYÓIRAT, 2022. 8. (4.)
1-126Megtekintések száma:322Különleges Bánásmód Interdiszciplináris folyóirat, 2022. 8. (4.) - teljes szám
-
HALLGATÓI SZOCIALIZÁCIÓ - OKTATÓI SZEMMEL
19-33Megtekintések száma:526A tanulmány célja, hogy a hallgatói szocializáció két szálát, a szakmai szocializációt és a felsőoktatás nevelésszociológiai aspektusát az oktatók nézőpontjából mutassa be. Az elméleti keretet a hallgatói szocializáció és az értelmiségképzés lehetőségei adják. de kitérünk az egyetemek átalakuló világára is, amelyben az általunk vizsgált folyamat zajlik. Kutatásunk kezdete óta (2019. szeptembere) 21 félig strukturált interjút rögzítettünk egy olyan oktatói mintán, amellyel eddig a képzési struktúra tíz területét és az ország hét városát fedtük le. Jelen elemzésünk az interjús beszélgetések alábbi területeire fókuszál: a hallgatói populáció leírása, az egyetem kulturális klímája, illetve az egyetem hatásmechanizmusa (ez utóbbiban az oktatói hatásokat is áttekintjük). Eredményeink arra utalnak, hogy az egyetemi szocializáció intézményenként változatos képet mutat, amelyet a város nagysága, az egyetemek kulturális klímája, az intézmények szervezeti jegyei és az oktatói közeg is alakít. A hallgatói szocializáció folyamatát a középiskolából érkező diákok sajátosságai is formálják, illetve olyan külső, az egyetemtől független kontextusok, mint a mediatizáció, az olvasási-tanulási szokások megváltozása vagy a diákok motivációja
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
1-114Megtekintések száma:396Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD FOLYÓIRAT, 2024. 10(SI)
1-183Megtekintések száma:269Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(Különszám) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
1-107Megtekintések száma:445Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
1-90Megtekintések száma:443Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat, 2025.11(3)
1-217Megtekintések száma:218Különleges Bánásmód folyóirat, 2025 év, 11. évf., 3.szám - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
1-111Megtekintések száma:530Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (3.)
1-157Megtekintések száma:739Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (3.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)
1-112Megtekintések száma:685KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
1-111Megtekintések száma:374Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2024.10(1)
1-136Megtekintések száma:239Különleges Bánásmód folyóirat, 2024.10.évf.(1) - teljes szöveg
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)
1-91Megtekintések száma:457Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
1-103Megtekintések száma:326Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám
-
Különleges Bánásmód, 2025.11.(SI)
1-231Megtekintések száma:193Különleges Bánásmód folyóirat, 2025.11.(SI) - teljes szöveg
-
A KULTÚRA ÉS A KULTURÁLIS DIFFERENCIA KONCEPTUALIZÁLÁSA A NEVELÉS-SZOCIOLÓGIAI PROFILÚ KUTATÁSOKBAN
91-100Megtekintések száma:373A tanulmány a pedagógiai-antropológia abból az alapkoncepciójából indul ki miszerint a kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje, hogy a kisebbségi miliőből érkező diákok tanulmányi sikertelensége a kulturális differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2022. 8. (2.)
1-167Megtekintések száma:426Különleges Bánásmód folyóirat, 2022. 8. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (2.)
1-122Megtekintések száma:370Különleges Bánásmód, 2017. 3. (2.) - teljes szám
-
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2023. 9. (4.)
1-162Megtekintések száma:266Különleges Bánásmód folyóirat, 2023.9.évfolyam.4. szám - teljes szöveg