Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (4.)
    1-95
    Megtekintések száma:
    495

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (2.)
    1-139
    Megtekintések száma:
    637

    Különleges Bánásmód, 2020. 6. (2.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (3.)
    1-104
    Megtekintések száma:
    483

    Különleges Bánásmód, 2016. 2. (3.) - teljes szám

  • TANÍTÓSÁG A KORABELI BULVÁRSAJTÓ TÜKRÉBEN AZ 1930-AS ÉVEK HAJNALÁN
    39-54
    Megtekintések száma:
    338

    Az 1930-as évek elejének tanítói ethoszának, a népiskolai tanítóság professzionalizálódásának folyamata már komoly szakirodalommal rendelkezik, de érdekes más aspektusból is vizsgálat tárgyává tenni a korszak alábecsült szakértelmiségét. Kutatásunk a 30-as évek első felének két legnagyobb olvasótáborával rendelkező bulvárlapjának elemzésére vállalkozott. Az amerikai típusú bulvárlapi hagyományokat követő Az Est politikailag független lapként kiemelkedő nagyságú és minőségű tudósítói hálózatával próbálta meg piacvezetőként tájékoztatni, szórakoztatni olvasóközönségét. Az 1915-ben indított 8 Órai Ujság kormányközeli bulvárlapként definiálta magát. Kimondottan Az Est konkurenciájaként indult. Mindkét orgánum jelentős olvasótáborral rendelkezett, ezért véleményformáló, diskurzusteremtő erejük vitathatatlan. A politikai téren eltérő orientációjú, de szerkesztési elveik mentén egyező lapok esetében érdekes lehet annak felfejtése, hogy milyen - a tanítóságot, a tanítókat érintő - tartalmakat exponáltak az olvasóközönségeik elé; milyen szakmai tartalommal jelentek meg a bulvárlapok hasábjain az elemi oktatásra fókuszáló cikkek, a tanítókról, a pedagógiai tevékenységről szóló írások. Milyen a konnotációja az érintett cikkeknek, milyen képet festenek a tanítókról az olvasók számára?  Külön figyelmet szenteltünk annak, hogy feltárjuk, a fogyatékkal élő gyermekekkel foglalkozó tanítók és intézményeik hogyan és miként jelennek meg a vizsgált lapokban. Reményeink szerint nemcsak megismerhetjük a néptanítók problémáit, szakmai sikereiket és nehézségeiket, de az érintett cikkek segítségével bepillantást nyerhetünk a kor politikai és közhangulatába is.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (3.)
    1-90
    Megtekintések száma:
    506

    Különleges Bánásmód, 2015. 1. (3.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1)
    1-126
    Megtekintések száma:
    649

    KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2021.7.(1) -teljes lapszám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.)
    1-112
    Megtekintések száma:
    797

    KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. Vol. 6. (1.) - teljes szöveg

  • A szenzorális színház szerepe a speciális nevelési területek színterén – egy szisztematikus szakirodalom-elemzés eredményei
    155-166
    Megtekintések száma:
    343

    Jelen tanulmány fókuszában egy szisztematikus szakirodalmi áttekintés eredményeinek bemutatása áll, mely a szenzoriális színház (sensory theatre) hatásait vizsgálja speciális nevelési közegben. A multiszenzoros színházi élmények célja, hogy a sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő gyermekeket szórakoztatva fejlessze, valamint, hogy egyfajta szenzoros megtapasztalásban elmerülve bevonhassa az előadás menetébe is. A szenzoriális színházhoz kapcsolódó egyedi élmények, esztétikai és fejlesztő hatások vizsgálata a nemzetközi szakirodalomban eltérő fogalomhasználat és nagyon gazdag módszertani ajánlásokat követve jelenik meg. Kutatásunk a PRISMA (Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses) kritériumok alapján készült, amely protokoll biztosítja a szisztematikus szakirodalom-elemzés áttekinthetőségét. Az EBSCO Discovery Service tudományos keresőjében 62 cikket találtunk. Három szerző áttekintette az absztraktokat, és ha a befogadási kritériumok teljesültek, a teljes szövegeket a Zotero programba exportáltuk, melyet tartalmi és módszertani minőségértékelés követett (N=12). A 12 empirikus folyóiratcikkből álló szöveges adatbázisunkba további 2 tanulmányt és egy szakkönyvet vontunk elemzés alá.  Eredményeink szerint a legtöbb kutatás az érzékszervi színház immerszív természetét összhangba vonta a nevelési feltételek hozzáférhetőségének, vonzóvá tételének irányelveivel, ugyanakkor nagy hangsúlyt kapott az inkluzív oktatásban megjelenő élménnyújtás fontossága. A szenzoriális színház, egyedi élményként, valamint innovatív módszerként, hangulatok és érzékek mentén fejleszti a gyermekeket, figyelembe véve a tanulók sajátos érzékszervi igényeit és tanulási preferenciáit. Limitációként elmondható, hogy viszonylag kevés empirikus tanulmányt találtunk, mely kifejezetten a speciális nevelési közegben vizsgálja a szenzoriális színház hatását, az áttekintett dokumentumok sok esetben csak közvetve érintik a speciális nevelési folyamatokat.

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2016. 2. (4.)
    1-114
    Megtekintések száma:
    483

    Különleges Bánásmód, 2016. 2. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (4.)
    1-107
    Megtekintések száma:
    523

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2015. 1. (2.)
    1-103
    Megtekintések száma:
    390

    Különleges Bánásmód, 2015. 1. (2.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2020. 6. (4.) - TELJES SZÁM
    1-111
    Megtekintések száma:
    623

    Különleges Bánásmód, 2020. 6. (4.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2017. 3. (1.)
    1-111
    Megtekintések száma:
    449

    Különleges Bánásmód, 2017. 3. (1.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2019. 5. (1.)
    1-91
    Megtekintések száma:
    520

    Különleges Bánásmód, 2019. 5. (1.) - teljes szám

  • KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 2018. 4. (1.)
    1-91
    Megtekintések száma:
    478

    Különleges Bánásmód, 2018. 4. (1.) - teljes szám