Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Polgár Sándor és az adventívflóra kutatása. Egzotikus flóraszigetek Győrben a 20. század első felében
    188–197
    Megtekintések száma:
    91

    Polgár Sándor természettudományos kutatásainak egyik fókuszpontjában az idegenho­nos (adventív) növényfajok álltak. Huszonkét tudományos publikációja közül kilencet e témakörben írt. Győr ipartelepein és gyárudvarain az 1910-es évektől kezdve számos trópusi (főként dél-amerikai) eredetű növényt talált. A legtöbb közülük még ismeretlen volt hazánk területéről, négy fajt Európából is elsőként figyelt meg. A nehezen határozható SolanumAmaranthus és Chenopodium nemzetségek nem­zetközileg elismert szakértője volt. Tudományra új fajként írta le a Solanum adventitium-ot. Nevéhez fűződik az Amaranthus nemzetség 4 fajának első megfigyelése hazánkból.

  • Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R.Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez
    221-226
    Megtekintések száma:
    93

    A közlemény beszámol néhány Magyarországon ritkább előfordulású behurcolt gyomnövény előfordulásáról. Az ausztráliai eredetű Chenopodium pumilio második jelenleg ismert hazai állománya Budapesten (Zuglóban) került elő 2016 szeptemberében. További 8 faj (Amaranthus deflexus, Echium maculatum, Lepidium densiflorum, Oxybaphus nyctagineus, Panicum dichotomiflorum, Portulaca grandiflora, Sarothamus scoparius, Tragus racemosus) összesen 27 előfordulási adatát az Északi-középhegység területéről, különösen települések belterületéről, bolygatott élőhelyekről (útpadka, járdarepedés, vasútállomások) tesszük közzé. A bizonyítópéldányok a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) kerültek elhelyezésre.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII.
    85-88
    Megtekintések száma:
    57875

    Munkánk azon közleménysorozat tizenharmadik tagja, amely előfordulási adatok rend­szeres közlésével egészíti ki a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kiad­vány előfordulási térképeit. Ezúttal összesen 1307 előfordulási adattal járulunk hozzá a hazánkban előforduló hajtásos növények elterjedésének pontosabb ismeretéhez. Összesen 634 edényes taxon előfordulási tér­képéhez szolgáltatunk lelőhely adatokat, melyek 256 kvadrátban oszlanak meg. Az adatok eloszlása disz­perz jelleget mutat, amely az adatgyűjtés egyenetlenségéből adódik. Az felsorolás­ban szereplő fajok több­sége az Alföld, az Északi-Magyarországi-Középhegység és a Kisalföld nagytájak­ról származik. Az enumerá­cióban szerepeltetünk ritka honos fajokat, ritka, vagy adathiányos adventív fajokat és szubspontán megje­lenő honos fajokat, vonalas létesítmények mellett terjedő adventív, és szubspontán megjelenő honos fajokat, és az országban elterjedt, de az atlaszban alulreprezentált taxo­nokat is.

  • Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről II.: Borsodi-ártér és Sajó–Hernád-sík
    169–186
    Megtekintések száma:
    338

    Jelen dolgozatban 2006 és 2019 közötti időszakból, a Borsodi-ártér és a Sajó–Hernád-sík területéről gyűjtött florisztikai megfigyeléseinket tesszük közzé, összesen 126 fajról, és egy hibridről. Különös figyelmet fordítottunk a térségben jellemző kavicsbányákra, ezért az adataink egy jelentős része valamilyen módon összefüggésbe hozható a kavicsbányászati tevékenységek során létrejött élőhelyekkel. A dolgozatban bemutatjuk néhány országszerte ritka vagy szórványos őshonos faj (például Chenopodium murale, Ch. rubrum, Lycopsis arvensis, Chamaenerion dodonaei, Reseda luteola, Senecio viscosus, Gnaphalium luteoalbum, Cyperus glomeratus), ill. újjövevény (Lepidium densiflorum, L. virginicum) újabb előfordulásait. Védett, de nem feltétlenül ritka fajok lokális elterjedéséhez is kiegészítésekkel szolgálunk (például Pseudolysimachion longifolium, Nymphoides peltata, Epipactis tallosii, Leucanthemella serotina). Néhány faj előfordulását tiszántúli (Sherardia arvensis, Thymelaea passerina, Silene conica) vagy alföldi (Monotropa hypopitys) kitekintésben is jelentősnek tartjuk.

  • Ceratocephala testiculata (Crantz) Roth és további adatok a Bükkalja flórájához
    81-142
    Megtekintések száma:
    204

    A cikkben a Bükkalja területéről 367 taxonról (365 fajról és két hibridről) közlök elterjedési adatot az 1997–2014 időszakból, mely dűlőszinten (lokalitás) összesen 5 470 botanikai adatnak felel meg. A felmérés keretében herbáriumi adatgyűjtést is folytattam (összesen 344 herbáriumi lap). A fajok értékékelésekor Vojtkó András flóraművéből indultam ki, de az azóta megjelent publikációk adatait is felhasználtam. 45 olyan fajt regisztráltam, mely a flóraműben nem szerepel, igaz ezek közül 3 fajnak ismertek voltak korábbi adatai (Acer negundoElaeagnus angustifoliaXanthium strumarium). Az új fajok közül természetes előfordulású, honosnak tekinthető 6 faj (Carex flaccaCeratocephala testiculataGlycerrhiza echinata, Gypsophila paniculataKochia lanifloraMarrubium vulgare), míg 5 faj a gyomflóra részét képezi (Anthemis ruthenicaChenopodium ficifoliumEragrostis pilosaSenecio vernalisXanthium strumarium). Az új fajok jelentős része adventív előfordulású, melyekhez soroltam azon fajokat is, melyek honosak a hazai flórában, de a bükkaljai előfordulásaik egyértelműen szünantróp élőhelyekhez köthetőek (összesen 5 faj: Crypsis alopecuroidesLimonium gmelini subsp. hungaricumSalsola kaliScirpoides holoschoenusTrifolium angulatum). A változó, leromló flóra képviselői az újonnan kimutatott inváziós fajok (összesen 11 faj), melyek megtelepedése és tömeges térhódítása az elmúlt évtizedekben gyorsult fel (lásd Bidens frondosaImpatiens glanduliferaPhytolacca esculentaXanthium italicum). A flóra kritikai feldolgozásakor az újonnan kimutatott fajok mellett 43 olyan fajt is regisztráltam, melynek nem volt ismert recens publikált adata a Bükkből. Az újonnan kimutatott fajokkal ellentétben itt e fajok jelentős része honosnak tekinthető (összesen 38 faj), melyek változatos élőhelypreferenciával jellemezhető csoportokra oszthatók (száraz gyepi, mocsári, erdei és gyom). Az enumerációban 65 fajnál jeleztem, hogy a felmért lokalitások alapján jelentős adatbővülés valósult meg, melynek révén az adott faj elterjedési mintázata pontosítható volt. 24 – változatos élőhelypreferenciával rendelkező – faj esetében az adatbővülés ütemét is részletesen elemeztem a felmért lokalitások (dűlő) és az általuk lefedett KEF negyed-kvadátok alapján. Megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló adatsorok a flóra évtizedes léptékű változásának nyomonkövetésére nem alkalmasak, viszont a magasabb régiók és az érintkező síksági területek jobb feldolgozottsága révén flóragrádiensek megrajzolásához jól felhasználhatók.

  • Néhány kiegészítés a Jászság flórájához
    21–30
    Megtekintések száma:
    270

    Magyarország Flóratérképezési Programja során 2012-ben 9 kvadrát felmérését vé­geztem el a Jászságban. Az adatgyűjtést 2020-ban kiegészítettem. Cikkemben az érdekesebb, regionáli­san fontos florisztikai adatokat közlöm 68 edényes növényfajra vonatkozóan. Közöttük vannak idegen­honos taxonok (pl. Alopecurus myosuroides, Amaranthus deflexus, Juncus tenuis, Phytolacca esculenta) országosan (Silene bupleuroides), vagy regionálisan ritka fajok (pl. Coronopus squamatus, Linaria biebersteinii), a térség egykori erdeinek túlélői (pl. Clematis recta, Elymus caninus, Melica altissima, Sisymbrium strictissimum) és ritka gyomok (pl. Aegilops cylindrica, Bupleurum affine, Myagrum perfolia­tum). Bemutatok egy szikes fajokban gazdag műút menti padkát is (Artemisia santonicum, Chenopodium chenopo­dioides, Hordeum hystrix, Plantago maritima).

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI.
    87-102
    Megtekintések száma:
    201

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a hatodik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. Ezúttal 389 edényes taxon előfordulási adatait közöljük az ország szinte egész területéről (mintegy 117 flóratérképezési kvadrátból), de legnagyobb számban az Északi-középhegységből, Szolnok környékéről és Nyugat-Magyarországról. Az adatok között ritkább őshonos taxonok (pl. Equisetum fluviatile, Galium rivale, Gladiolus imbricatus, Hypericum maculatum, Persicaria bistorta, Potentilla inclinata, Ranunculus lingua, Rhinanthus rumelicus, Trifolium fragiferum subsp. bonannii, Viola pumila), ritka, vagy legalábbis adathiányos idegenhonos fajok (pl. Amaranthus blitum subsp. blitum, Cymbalaria muralis, Elymus elongatus, Euphorbia peplus, Heracleum sosnowskyi, Impatiens balfourii, Lepidium densiflorum, Rhus typhina, Telekia speciosa) mellett országosan elterjedt, de többé-kevésbé alulreprezentált fajok (pl. Carex otrubae, Chenopodium polyspermum, Crepis tectorum, Filipendula vulgaris, Petrorhagia prolifera, Poa palustris) esetében is közöljük az Atlasz térképeihez képest újnak bizonyuló lelőhelyeket. A legközönségesebb fajok esetében a lelőhelyek részletezése nélkül csupán KEF-kódokat adunk meg.