Keresés
Keresési eredmények
-
Comparison of vegetation of Hungarian Grey Cattle and Hungarian water buffalo pastures in a sample area of the Danube-Tisza Interfluve
59-64Megtekintések száma:125In the present study, we aimed to investigate the coenology of the Kelemen-szék in the Kiskunság National Park. The coenological studies were carried out twice. We compared areas with different vegetation types. During these two surveys, we examined in total 90 quadrats of mixed grazed and fenced control areas. Ones were grazed by Hungarian domestic buffalo and Hungarian grey cattle and others were no grazed. Based on these surveys, it is possible to conclude about spatial and temporal changes in vegetation as a result of livestock husbandry in the area. Due to the size and heterogeneity of the studied area, we intended to investigate small homogeneous areas and respective control areas. Coenological surveys were done on lower and higher lying pastures, saline soil areas and loess areas.
In the study plots, grazing led to stability in the species composition of loess grassland and saline grassland, so that they also satisfy the requirements moof nature conservation. The dominant and character species of the associations, and the typical species of the genus Festuca have a significant cover value. The dense and tall Puccinellia swards require more attention, because they are more vulnerable against grazing. Grazing and extensive livestock husbandry, which can be applied in the future, is a suitable method for the management of lowland areas. In order to conserve the associations, preservation of grazing is necessary. To provide amount of biomass of areas, the grazing has a significant role. The conservation of native loess grasslands, even in the form of fragments, plays an outstanding function. Hence, based on the initial surveys, the combination of Hungarian grey cattle and water buffalo is beneficial in terms of nature conservation.
-
A házi vízibivaly (Bubalus bubalis) legeltetés, mint élőhelykezelési és inváziós fajok elleni alkalmazási lehetőség
47-53Megtekintések száma:172A természetvédelemben ma globális probléma az invázíós növényfajok agresszív terjeszkedése és az értékes gyep megőrzése. Ennek alapján a következő kérdés fogalmazódhat meg, hogy mely állatfajok, fajták alkalmasak az élőhelyek kezelésére? A vízibivaly alkalmas-e a gyepkezelésre és milyen mértékben? Az áttekintő munkával az eddigi eredményeket nézzük át, kiemelve olyan hazai területeket, ahol már előzetes eredményeink vannak, illetve korábbi adatok már születtek. Ez alapján a Zámolyi-medence lápjaiban az invazív Solidagot teljesen visszaszorították, a legelőt teljesen átalakították, és a domináns faj a Sesleria uliginosa lett. Szintén a Zámolyi-medence a tómeder területén jelentős florisztikai és fiziognómiai eltérések mutatkoztak a növényzetben. Megállapíthat, hogy a bivalyos legeltetés alkalmas élőhely-kezelési módszerként mind száraz gyepben, mind nedves gyepben. Ezért a bivalyokkal való legeltetés amellett, hogy hatékony a Solidago gigantea elleni védekezésben, mind természetvédelmi, mind a gyepvegetáció gazdasági szempontból sikeres. A hosszú távra tervezett munka első állomása a vízi bivalyra vonatkozó munkák áttekintése.
-
Duna menti homoki gyepek domináns Festuca fajainak beltartalmi értékei (előzetes tanulmány)
3-7Megtekintések száma:130A legeltetéses állattartásnak nagy múltra visszavezethető gyakorlata van Magyarországon. A legeltetett állatok legértékesebb takarmányát a legelők növényei jelentik. A takarmányadagok rosttal való kiegészítése javítja az emésztőrendszer telítettségét, ezáltal nyugodtabbak lesznek az állatok, és javul az állatok jóléte is. A pázsitfüvek hasznos kiegészítői lehetnek, mivel sok emészthető rostot tartalmaznak. Célunk volt a Duna menti Festuca fajok által dominált homoki gyepek gyepgazdálkodási értékeinek feltárása. A Duna mentén vágásos mintavételeket végeztünk, a Kisalföld északnyugati részétől kezdve a Kárpát-medence középső homoki síkságain át a medence legdélebbi részéig, a szerbiai Deliblátóig. Az utolsó mintákat a Kárpátokon túl, a romániai Alföldön és Bulgáriában gyűjtöttük. A vágott minták a MATE laboratóriumában kerültek weendei analízisre. Elemzésre került az eredeti szárazanyag-, nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrost-tartalom, valamint a rostfrakciók (NDF, ADF, ADL) mérése. Az eredmények alapján az abszolút szárazanyag-, nyersrost- és NDF-tartalom minden mintában magas volt. Az elemzett Festuca fajok öt mintája jelentős különbségeket mutatott a szárazanyag és a nyersrost tekintetében. A Festuca wagneri szárazanyag-tartalma volt a legmagasabb. A legmagasabb nyersfehérje-tartalom a Festuca vaginata, Festuca wagnerii és Festuca rupicola mintákban mutatkozott, míg a legmagasabb nyersrost-tartalom a Festuca tomanii mintákban.
-
Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha-legelőn
73-78Megtekintések száma:111A badacsonytördemici szürkemarha-legelőn, kiegészítő legelőn (alullegeltetett térszín), legelőn (túllegeltetett térszín), kaszálón és a területén belül található itató környékén folytattunk a legeltetési idény során, évi 5 alkalommal botanika felvételezéseket. Ezek alapján később gyepgazdálkodási és takarmányozási számításokat végeztünk. Mintaterületenként 5 cönológia felvételezést végeztünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint. A területen 118 szürkemarha legel. A területek fajkészletét is összehasonlítottuk. A legnagyobb fajszám a legelőn volt, ha az itató környéki térszín fajait is figyelembe vettük, amelynek jelentős része gyom. A négy mintaterület fajkészletét összevetve 14 közös faj fordult elő, amelyek közül a természetes vegetáció állományalkotó taxonjai is megtalálhatók: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa. A legeltetés hatására, az erős túllegeltetett területen sem tűntek el a terület eredeti vegetációtípusait felépítő domináns fajok. A kiegészítő legelőn az évi kb. 1 hónapnyi legeltetés nem volt elegendő ahhoz, hogy a fajdiverzitás szempontjából kedvezőbb helyzet alakuljon ki, amellett, hogy a takarmányhozama a területnek magas maradt. A legelőn a fajszám magas (58), ami a sok gyom jellegű növénynek köszönhető, de a takarmányértéke gyenge. A kaszáló fajszáma (31), ha el is marad a legelőkhöz képest, a fajösszetétel szerencsésebb és a takarmányszolgáltató képessége jó. A terület helyes kezelése itt folyik.
-
Hosszú távú összehasonlító cönológia vizsgálat a Tihanyi-félszigeten, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Magyarország
37-38Megtekintések száma:157Phytosociological samples were collected in two territories of the Balaton Uplands National Park (Hungary) dominated by grassland habitats. Samples in the Tihany Peninsula had been taken in a pasture of Hungarian Grey Cattle. We evaluated the changes of species composition and ground cover, the measure of possible regeneration or degradation, and the changes of these factors from the viewpoint of feeding value.
-
Marha legelő növényzetének vizsgálata az Ipoly völgyi Dejtári legelőkön
53-54Megtekintések száma:134The most natural and appropriate way to preserve the biodiversity of grasslands is the utilization, which is confirmed by current research. Conservation management requires intensive cooperation between nature conservation and intensive grassland utilization. Therefore, we investigated the effect of extensive grassland utilization on the outskirts of Dejtár.
-
Nedves fekvésű magyar szürke szarvasmarha-legelő produkciójának és beltartalmi értékeinek havi változása és összefüggése a fajgazdagsággal
19-28Megtekintések száma:133A Tapolcai-medence különböző legeltetési terhelésű szürkemarha-legelőjén és kaszálóján végeztünk gyepgazdálkodási vizsgálatokat a legeltetési idény során 4 alkalommal (április, május, június, szeptember). Mintaterületenként 5-5 cönológiai felvételt készítettünk 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva Braun-Blanquet (1964) módszere szerint, és ezzel pázhuzamosan a biomassza mennyiségét és beltartalmi értékét is megmértük.
Az eredmények alapján a vizsgált kiegészítő legelő állateltartóképessége volt a legnagyobb, viszont a takarmány minősége itt volt a leggyengébb. A legeltetési idény során a folyamatos állattartás miatt a legelő területén változott meg leginkább a fajösszetétel, és egyben itt volt a legnagyobb a fajszám. Általánosságban megállapítható, hogy a nyár végére, a pázsitfüvek arányának csökkenésével párhuzamosan a pillangósok mennyisége nőtt. A takarmány tápanyagtartalma a legelőn volt a legmegfelelőbb, nagyobb fehérje- és kisebb rosttartalom miatt. A Festuca arundinacea vezérnövényű kiegészítő legelő gyepe kellő mértékű hasznosításához az évi egyszeri 34 napos legeltetés nem volt elegendő. Ez megmutatkozott az alacsony fajszámban és a többi mintaterülettől elmaradt beltartalmi értékekben is. A sás fajokban gazdag mélyebb fekvésű területek kezelésére a kaszálóként történő hasznosítás az eredményes. -
A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi legeltetési idényben
65-72Megtekintések száma:159A vizsgált területek a Tapolcai- és a Káli-medencében találhatók Köveskál és Nemesgulács települések közelében. Nemesgulács határában 6 hektárnyi területen 4 lovat tartanak szabad legeltetéssel (0,7 ló/ha) a Cynodonti-Poëtum angustifoliae gyepen, mely egy domboldalon helyezkedik el. A lejtő alsó és felső egyharmadában végeztünk botanikai felvételezéseket. A területen korábban szőlőt termesztettek. Köveskál határában 2 lóval legeltetett, kb. 1 hektárnyi gyep szintén a Cynodonti-Poëtum angustifoliae. Itt közvetlen a legelő mellett találtunk kontroll területet, mely egy Salvinio-Festucetum rupicolae asszociáció. A területet korábban juhokkal legeltették. Minden mintaterületen 5-5 db 2×2 m-es kvadrátot jelöltünk ki. A kvadrátokat Braun-Blanquet (1964) módszerével felvételeztük 2008-ban havonta. Az adatok feldolgozása során az analitikus bélyegek közül a borítást (D), a fajszámot (n) értékeltük. A természetvédelmi szempontból fontos értékek közül a relatív nitrogén igény (NB), a szociális magatartási formák (SBT) (Borhidi, 1995), és a természetvédelmi értékkategóriák (TVK) (Simon, 2000) voltak értékelve. A nemesgulácsi legelőn a lejtő alsó harmadában nagyobb a tápanyagban gazdag termőhelyekre jellemző fajok aránya, mint a lejtő felső harmadában, illetve megjelent a trágyázott talajokra jellemző nitrogénjelző Artemisia vulgaris. Ennek oka a tápanyag lemosódás. A gyep alacsony takarmányértékének oka az értékes pázsitfű- és pillangós fajok hiánya, valamint az 51,8%-os összborítás. A gyep értékes fajait az állatok kilegelték, és a kitaposás is megfigyelhető volt. Figyelembe véve a lovak válogatását, fajösszetétele alapján e társulás nem való lólegelőnek. Helyette juhokkal jobb hatásfokkal lehetne hasznosítani a területet. A köveskáli legelőn kiemelkedően nagy a tápanyagban gazdag termőhelyek növényeinek aránya. Mindkét térszínen a természetes zavarástűrők borítása volt a legnagyobb, 35% körüli abszolút borítással voltak jelen. A természetvédelmi értékkategóriák szerinti legnagyobb különbség a társulásalkotó fajok nagyfokú csökkenése a volt legelt területeken. Ezt a Poa angustifolia kilegelése okozta, amely takarmányozástanilag a legértékesebb faj a társulásban. A borítottság hiánya miatt a jövőben erős gyomosodás várható. A túllegeltetésnek és a rossz legeltetési módnak köszönhetően a hasznosított rész összborítása töredéke a természetközelibb, kontroll gyepének.
-
Természetvédelmi kezelés gyepregenerációs eredményei a budapesti Homoktövis Természetvédelmi Területen (2009-2021)
33-35Megtekintések száma:177In Budapest, despite the density of the population, precious plant communities still remain in a lot of, mostly isolated fragments of habitats which,are outstanding in the diversity of species and are rare inhabitants of endemic species. On the examined territory, since 2006 long term reconstructions of the habitats have been ongoing which strive for the decrease of the invasive woody species on the territory and the insurance of the habitat of the sandy lawn, as well as the long term conservation of the fragments of the lawn and the creation of the natural sandy lawn. This activity is conducted by the volunteers of the MME and with the help of the students of educational institutions in parallel requesting for the permits of the Municipality of the Capital. During these interventions, the shoots were mechanically beat down and they were wiped dried as well. Besides these interventions, it was fundamental to preserve the sensitive, rare or legally protected species and to increase their volume as much as possible.
-
Antropogén környezeti változásokat követő fajképződési lehetőségek a Kárpát-medence középső homokos területén a Festuca taxonok példáján keresztül
47-48Megtekintések száma:153Our goal is to check and revise the dominant Festuca species of vegetation types formed under extraordinary conditions through morphotaxonomic and ploidy analyses. To accomplish this, we had to add examinations of dominant species in grasslands further from the Danube in the Carpathian Basin and East Central Europe. Individuals of examined taxa were analysed using 26 parameters of the inflorescences. Ploidy was analysed using low cytometry. After deforestation and shrubcutting, bare soil patches of areas exposed to anthropogenous effects had provided an opportunity new vegetation to form. As a result of this work, new species Festuca pseudovaginata had been discovered here, which is endemic in the Carpathian Basin. Survey continues in order to clear other hardly identificable taxa. The results have confirmed the presence of the species, but we also have new occurences discovered.
-
Szarvasmarha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai- és a Káli-medencében – 2008. év
59-63Megtekintések száma:130A Tapolcai- és a Káli-medencében végeztünk botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálatokat. Két-két szürkemarha-, juh- és lólegelőt vizsgáltunk. A terültek flóráját hasonlítottuk össze. Milyen fajkészlettel rendelkeznek az egyes legelők, melyek a közös fajok, mely védett növények fordulnak elő a legeltetés mellett. 41 taxon volt jelen valamennyi mintaterületen, közöttük 11 pázsitfű, amelyből a legtöbb egyúttal állományalkotó is: Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea, Deschampsia caespitosa, Lolium perenne, Bromus hordaceus subsp. hordaceus, Poa humilis, Alopecurus pratensis, Elymus repens, Dactylis glomerata, Poa angustifolia.
-
Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén
3-14Megtekintések száma:333Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt. -
Cserépfalu melletti fás legelő vegetációjának változása
43-45Megtekintések száma:152The wood-pastures were important elements of the landscape, moreover had apprecieable act in the agriculture. This type of management belongs to the ’agroforestry’ systems which are really ancient agricultural land uses, but nowadays endangered woody habitats in Hungary. The aim of our study was to collect, data about the appearance and traceability of different factors on the vegetation at different parts of a wood pasture.
-
Természetvédelmi célú botanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz
51-58Megtekintések száma:118Jelen munkában a Káli-medencében, Kővágóörs mellett a Nemzeti Park gondozásában, Kővágóőrs és a Köveskál közötti műúttól nyugatra található területen végzett összehasonlító cönológiai és gyepgazdálkodási vizsgálatok eredményeit mutatjuk be. Értékeltük a gyepek fajösszetételében és borítási értékeiben végbement változásokat, a regeneráció vagy a degradáció mértékét, illetve azt, hogy ezek a takarmányozási érték szempontjából hogyan változnak. Felmértük, hogyan változott a különböző legeltetési terhelés mellett a terület gyomösszetétele is. A mintanégyzet csoportokat a karámtól távolodva jelöltünk ki. 5-5 kvadrátot az istállóhoz közeli (0-100 m) puha rozsnokos és áljuh csenkeszes gyepeken, valamint az istállótól távoli részeken (250- 500 m) különítettünk el. Ezen kívül a legeltetéstől mentes térszínen is (0-100 m-en belül szintén), mint kontroll terülten is jelöltünk ki kvadrátokat. Az eredmények alapján természetvédelmi szempontból a gyep a legelőnyomás csökkentésével folyamatos javulást mutatott. Gyepgazdálkodási szempontból is javult a gyep a karámtól távolodva, mind produkció, mind fajösszetétel szempontjából, és ideálissá vált extenzív legeltetéshez. A legeltetés fenntartása mellett a társulások megőrzése is megvalósult. A jelen dolgozat adatokat szolgáltat a természetes gyepek juhokkal történő legeltetése – mint kezelési és fenntartási forma – során a növényzetben mutatkozó változásokra, segítve a természetvédelmi értékeket figyelembe vevő technológiák alkalmazását.
-
A 2018-2020. évi görögszéna (Trigonella foenumgraecum L.) kísérletek produkciójának az összehasonlítása
11-14Megtekintések száma:135Kutatásunk célja, hogy a 2018-2020 évi szabadföldi görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) kísérlet eredményeit (beltartalmi értékek, hozam) összehasonlítsuk. A görögszéna a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó egy éves lágyszárú növény. Felhasználását tekintve többcélú gazdasági növény: házi- és gazdasági állatok takarmányozása, vadtakarmány, gyógynövény, fűszernövény. A vizsgált időszakban tápanyagutánpótlási kezelést állítottunk be, hogy növeljük a növény produkciós értékeit. A görögszéna gyomelnyomó képessége a kelést követő időszakban (1-3 hét) nagyon rossz, ezért vegyszeres gyomirtást kellett alkalmaznunk. A kísérlet ideje alatt a T. foenumgraecum állományt öntöztük. A növényt a magvetéstől számítva a 80-90. napon lekaszáltuk. A vizsgálatot Kecskeméten, a Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Bemutatókertben végeztük 2018-2019. A 2020-as kísérletet a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán állítottuk be.
-
Eltérő hasznosítású dunántúli-középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása
26-33Megtekintések száma:129A jelen munkában a Dunántúli-középhegység (Tihanyi-félsziget, Bakony, Keszthelyi-hegység) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a kedvezőtlen fajösszetétel, melynek kialakulása visszavezethető a rossz gazdálkodási stratégiára, a technológiai fegyelem hiányára. A vizsgált gyepek közül az összehasonlítási időszak alatt gyepgazdálkodási szempontból értékesebbé vált a Belső-tó melletti zárt gyep, ahol megváltoztatott művelési móddal kaszálóból szürkemarha legelőt alakítottak ki, és a sólyi volt (túl)legeltetett gyepek, valamint a vad-parlagi legelő, ahol felhagytak a legeltetéssel. A legjobb takarmányértékű fajok borítottsága itt is csökkent ugyan, de a gyepek összborítottsága jelentős mértékben növekedett, ezért a takarmányértékük nőtt. A felhagyott gyepekben a kezdeti fajszámnövekedés után viszont megindult a cserjésedés, amely idővel fel fog gyorsulni. Ez indokolja e területek további legeltetését, fenntartását megfelelő terhelés mellett.
-
Festuca taxonok kertészeti alkalmazhatósága I.
3-9Megtekintések száma:176A kutatás kapcsolódik egy OTKA pályázathoz, amely a Duna mentén elterülő homoki területek vegetációjának vizsgálatával foglalkozik. A jelen munka során a Duna menti homoki gyepeken előforduló természetes Festuca fajok közül a kertészeti gyakorlatban alkalmazható taxonok elemzését (Festuca wagneri és F. tomanii) végeztük el. Fő kérdéseink a következők voltak: van-e közöttük olyan, amely alkalmas lehet városi környezetben való felhasználásra? A két kiválasztott faj eltér-e szignifikánsan egymástól? Vannak-e olyan morfotaxonómiai bélyegek a vizsgált Festuca fajokon, amelyek a kertészeti gyakorlatban is potenciálisan alkalmazhatók? Az edénybe és a normál kerti talajba elültetett tövek közül a F. wagneri és a F. tomanii egyedek jól elkülönültek. A F. tomanii példányok egységesebbnek és jelentősebb méretűnek bizonyultak. Mindkét taxon jól tűrte az edényes nevelést, s bár az átlagos levélhossz és a virágzati szár a perlittel kevert nevelő közegben nagyobb értékeket mutatott, a fedettség vizsgálata során a perlit nélküli állományok jobban szerepeltek, tehát a plusz költséggel járó perlit hozzáadása nem biztos, hogy megtérül a termesztő számára. A két faj számos morfológiai paraméterben egyértelműen elkülönült egymástól. A Festuca wagneri morfológiai változatossága a jelen morfotaxonómiai vizsgálatok során is jól kiütközött és a kertészeti gyakorlat számára is alkalmas paraméterekkel rendelkezik.
-
Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli-medence szürkemarha és bivaly legelőin: A 2008. május 22-23-án rendezett „Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013” című szakmai-tudományos tanácskozáson elhangzott előadás szerkesztett változata.
47-53Megtekintések száma:154Jelen munkában a Balaton-felvidék (Badacsonytördemic, Csobánc, Káptalantóti és Kövágóőrs) eltérő gazdálkodású gyepeiben folytattunk összehasonlító cönológiai és talajtani vizsgálatokat. Értékeltük a fajösszetételben és borítási értékekben, elsősorban a gazdasági szempontból értékes fajok esetében végbement változásokat, az esetleges regeneráció vagy degradáció mértékét, illetve azt, hogy a növényzeti eltérések a gyepek takarmányozási értékében hogyan változnak. Felmértük, hogy milyen mértékben jelentek meg vagy tűntek el a fontos pázsitfüvek és pillangósvirágúak, hogyan változott a túllegeltetést elviselő fajok aránya, milyen a legeltetett, illetve a nem legeltetett területek növényi összetétele. Az eredmények alapján a vizsgált gyepekre általában jellemző a túllegeltetés, az állatlétszám csökkentésével a gyepnek mind a természetvédelmi, mind a gazdasági haszna növelhető lehet. A mintaterületre jellemző a magas szervesanyagtartalom, ami következtében alkalmasak a gyepművelésre és legeltetésre is. A foszfor- és káliumértékek jelentősek. A lejtős területeken az alsó harmadban jelentősebb a szervesanyagfelhalmozás.
-
Juh- és marhalegelő cönológia és gyepgazdálkodási vizsgálata kiskunsági területeken
39-45Megtekintések száma:1592007. és 2008. júliusában Tatárszetngyörgy és Kunbaracs település mellett található marha-, illetve juhlegelőn készültek cönológia felvételek, a karámhoz közel (0-50 m), 50-150 és 150 m-nél nagyobb távolságban. A felvételezések között eltelt idő alatt jelentősebb leromlás nem tapasztalható a területeken. Megfigyelhető, hogy a karám közvetlen közelében lévő területkategóriában a zavarást jobban tűrő növények vannak jelen nagyobb arányban. A két vizsgálati helyszín közötti termőhelyi különbség, hogy a kunbaracsi szárazabb, homokháton található, amíg a tatárszentgyörgyi mélyebben fekvő, aminek következtében nedvesebb terület, amit az előforduló növényfajok is mutattak. A kitettségtől függetlenül a megfelelő kezelés és a legelő állatállomány nagyságának helyes megválasztása mellett mindkét területen megőrizhetők a természetes állapotok.
-
Szemléletváltás a gyepelemzésben, háromdimenziós termésbecslési és minősítési módszer - Előtanulmány
47-58Megtekintések száma:122A gyepek optimális használata és a jövő számára történő fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú megváltozott a gyepgazdálkodási feladatokhoz, célokhoz és kihívásokhoz való alkalmazkodás. Ehhez igazodva végeztünk felméréseket és dolgoztuk át Balázs Ferenc háromdimenziós növényállomány felvételezési módszerét, a modern igényeket is kielégítő, gyors és hatékony alkalmazásra.
A gyakorlatban nagyon fontos tudni, a gyepeken fellelhető takarmány mennyiségi és minőségi jellemzőit, valamint a legelő pontos gazdasági értékét. Jelen tanulmány célja egy olcsó gyors, megbízható és könnyen alkalmazható becslési módszer bemutatása.
A korábbi módszereket figyelembe vettük és újabb gyepgazdálkodási kutatási eredmények segítségével korrigáltuk és tovább fejlesztettük. Vizsgálataink alapján a korrigált Balázs-módszer jól alkalmazható gyepek termésbecsléséhez és a gyep takarmányértékének meghatározásához. Ez a módszer olcsó és nem igényel műszaki hátteret. Előnye az is, hogy tapasztalati úton figyelembe veszi a fajok állatok által való kedveltségét.
A cönológiai felvételezés és a növényállomány magasságmérésének adatai felhasználhatók a termés, a takarmányérték és a gazdasági érték becsléséhez. A növények borítási és tömegadatihoz rendelhetők akár temészetvédelmi célú, pl. bétadiverzitást mérő mutatók. Minimális taposással járó, roncsolásmentes módszer lévén, különösen alkalmas védett növények és állatok gyepes élőhelyének monitorozására is. A módszert egy mintapéldán is bemutatjuk, ami igazolja az alkalmazhatóságát.
-
Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken
73-79Megtekintések száma:155A jelen dolgozatban a magyar szürke szarasmarha legeltetésének vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk Balatonfelvidéki száraz és mezofil gyepekben. A száraz termőhelyek Gyulakeszi, az üde mintaterületek Badacsonytördemic település mellett találhatók. Célunk az volt, hogy a magyar szürke szarvasmarha-legelőkön megvizsgáljuk a növényzet fajössztételét, megállapítsuk, melyek a leggyakoribb fajok, elsősorban termőhelytől függetlenül. Elemezzük, hogy az eltérő termőhelyi viszonyok hogyan befolyásolják a fajösszetételt a két vizsgált élőhely-típusban, mennyire adódik eltérés, illetve a legeltetés homogenizálja-e a területek növényeggyüttesét? Badacsonytördemicen két mezofil mintaterületet vizsgáltunk. Legelőt, ahol az állatok, a kihajtástól a behajtásig egy hónap kivételével tartózkodnak. Kiegészítő legelőt, ahová a szarvasmarhákat egy hónapra, augusztusban hajtják át. Gyulakeszi határában a Csobánc lábánál lévő mintaterület lejtős térszínen fekszik. Itt a lejtő felső (LFH) és alsó harmadában (LAH) végeztünk felméréseket. Mind a négy mintaterületen havonta készültek cönológia vizsgálatok 10-10 felvételben, és ezeket az összesített adatokat értékeltük. A felvételi területek közül a száraz termőhelyeken volt jelentősen nagyobb a fajszám. A lejtő felső harmadában ez átlagosan 40-56 fajt, míg az alsó harmadban 39-51 növényfajt jelentett. Az üdébb fekvésben a kiegészítő legelőn csak 25-28 faj volt átlagosan a felvételekben, a legelőn magasabb volt a fajszám: 28-33. Minden mintaterületet elemezve a leggyakoribb 10 növényfaj zömében pázsitfű volt. A mintaterületek – különösen a gyakoribb fajok tekintetében a felvételek fajösszetétele és a fajok dominancia viszonyai – nagy hasonlóságot mutattak, amik az uralkodó pázsitfüvek és pillangós fajok jelenlétéből és borítási értékeiből adódtak. A domináns pázsifű és pillangós fajokon túl az egyéb fajok alapján az üde és a száraz mintaterületek jobban eltértek. A magyar szürke szarvasmarha legelésével a domináns pázsitfüvek és pillangós fajok alapján homogenizálja a felvételeket. A többi növényfaj esetében pedig megőrzi a fajok változatosságát. Összességében elmondható, hogy a magyar szürke szarvasmarha alkalmas mind a száraz, és mind az üde termőhelyek fajgazdagságának fenntartására.
-
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
15-30Megtekintések száma:193A vizsgálatok a Kárpát-medence központi régiójában található Kiskunságban, Tatárszentgyörgy melletti nedves fekvésű szarvasmarha-legelőn és Bugac mellett száraz fekvésű legelőn történtek, ahol szarvasmarhával és juhval legeltetnek Tatárszentgyörgyön 2007, 2008, 2009 és 2010, Bugacon 1997, 2005 és 2010 júniusban. A cönológiai felvételek három zónában készültek az állattartó telephez közel 0-50 m-re („A” zóna), az állattartó teleptől 50-150 m-re („B” zóna), az állattartó teleptől több mint 150 m-re („C” zóna). Az ökológiai, környezeti tényezők elemzése a (Borhidi, 1995) relatív ökológiai értékszámok alapján készült. Az életforma elemzést Pignatti (2005) életforma típusai alapján végeztük el. Az adatok statisztikai elemzéséhez az R program csomagot használtuk. A Shannon-féle diverzitási értékeket is kiszámoltuk. Eredményeink alapján a többi felvételtől a száraz és a nedves fekvésű gyepben is jól elkülönültek a karámhoz közeli „A” zóna kvadrátjai. A túlzott használat, túllegeltetés és a jelentős taposás, a vegetációban itt a meglévő különbségeket elmosta, gyomokban és zavarástűrőkben gazdag vegetáció típust alakítva ki. Minden vizsgálati évben itt volt a legalacsonyabb a fajszám és legkisebb a Shannon-diverzitás. A „B” és a „C” zóna felvételei elkülönültek az „A” zóna felvételeitől. Ezen túl a száraz és a nedves gyep kvadrátjai is külön csoportot alkottak. A két mintaterület (Bugac, Tatárszentgyörgy) diagnosztikai fajainak mintegy 25%-a közös volt, de ezeket élőhely-függetlenül bárhol előforduló gyomjellegű és zavarástűrő taxonok adták. A „B” és „C” zóna felvételeiben az évelő gyepes fajok (H caesp) és az évelő felemelkedő hajtású (H scap) fajok szaporodtak fel, amelyek a legeltetés indikátorai. A legnagyobb életforma gazdagságot a bugaci „B” zóna felvételei mutatták. A tatárszentgyörgyi „B” zónában az intenzív legeltetést mutató kúszó fajok (Hrep) mennyisége is jelentős volt, a legeltetés stabilizálta a növényzetet amellett, hogy a zavarástűrők aránya nagy marad. Ennek oka a gyephasználati mód megváltozása, a szabad legeltetésből a szakaszolásra való áttérés, amikor a távolabbi (C zóna) területet jobban bevonták a legeltetésbe. Az „A” zónák teljes mértékben átalakított, teljesen megváltoztatott térszínekké váltak. A távolabbi mintaterületek növényzetét a legeltetés nem homogenizálta, sőt a vegetációra jellemző fajok megmaradását segítette elő. A száraz fekvésű gyepben (Bugac) az erőteljesebb legeltetés, a karámhoz közeli „B” zónában a vegetáció természetvédelmi szempontból is értékesebb vegetáció kialakulásához vezetett. A nedves fekvésű gyepben a kiskunsági homokterületen a jelen minta alapján a természetvédelmi értékeket is megőrző gyepösszetétel kialakulása a karámtól távolabb lévő, kisebb legeltetési nyomás mellett valósult meg. A szárazabb térszínek erőteljesebb legeltetési nyomást is elviselnek (ld. Bugac), a legeltetést a nedvesebb területeken (ld. Tatárszentgyörgy) viszont a fenntarthatóságot figyelembe véve nagyobb körültekintéssel kell végezni.
-
Nyílt homoki gyepek cönológiai és talajtani vizsgálata a Duna-Tisza közén
47-56.Megtekintések száma:153Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a Duna-Tisza közi Festuca vaginata és a F. pseudovaginata által dominált nyílt homoki gyepekben a fajkompozíciójában és talajtulajdonságaiban jelentkező különbségeket. A mintavételt 2009 májusában végeztük 2×2 m-es kvadrátokban, Braun-Blanquet módszerét alapul véve, de a fajok borítási értékeit adtuk meg. Öt-öt felvétel készült Festuca vaginata és F. pseudovaginata dominálta állományokban, két mintaterületen (Tatárszentgyörgy és Imrehegy). Az edényes növényfajok fajszámát és borítási értékeit, a kriptogámok fajszámát, valamint hét talajtani paramétert (pH [KCl], pH [H2O], humusz, összes nitrogéntartalom, Ca, P2O5, K2O) elemeztünk, utóbbiakat 0-15 cm-es és 15-30 cm-es mélységben mérve. A két Festuca faj állományainak talajtani viszonyainak összehasonlítására lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, az adatok elemzését klaszteranalízissel is kiegészítettük, az egyes fajok borítási értékeit pedig Mann-Whitney U-teszttel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a F. vaginata és a F. pseudovaginata felvételek jól elkülönültek egymástól, utóbbiakban a fajszám közel kétszer akkorának bizonyult, mint a F. vaginata felvételek esetében. A borítási értékek és a felső 15 cm-es talajrétegből vett minták talajtani paraméterein alapuló klaszteranalízis alapján is elkülönültek a különböző vegetációs egységek. A lineáris kevert modellek eredményei szerint a F. vaginata dominálta gyepek talaja magasabb pH-, nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalommal jellemezhetők, szemben a F. pseudovaginata gyepekkel, amely szoros kapcsolatot jelez a felső talajrétegek tulajdonságai és a rajta előforduló homoki vegetáció összetétele között.
-
Javaslatok a NATURA2000 jelölőfajok bővítésére: Közösségi jelentőségű rózsa és galagonyafajok
3-18Megtekintések száma:98Szerbia csatlakozása révén lehetőség nyílik a Natura 2000 jelölőfajok listájának kiegészítésére, bővítésére. A rózsafélék (Rosaceae) családjának rendkívül összetett taxonómiai és nevezéktani nehézségei lehetnek az okai annak, hogy a család fajai csak igen visszafogottan képviselik magukat a Natura 2000 jelölőfajok listáján. Az alábbi fajok populációinak döntő többsége az Európai Unió területére, azon belül is a Pannon Biogeográfiai Régióba esik, ezen fajok kimerítik a Natura 2000 kritériumát, természetes vagy természet közeli termőhelyek jelzői, így védelmük a természetvédelmi kérdéseken felül még közösségi érdek is. Részletesen bemutattuk az 5 rózsa (Rosa zalana, Rosa pocsii, Rosa hungarica, Rosa gizellae és Rosa stylosa) és 4 galagonya (Crataegus nigra, Crataegus ovalis, Crataegus rosaeformis, Crataegus lindmanii) védelmi kategóriáját, alaktani leírását, virágzási idejét, összetéveszthető, közeli rokon fajait, ökológiai igényeit, elterjedési területét és állománynagyságát, veszélyeztető tényezőit, élőhelykezelését és fajvédelmét. A fajok jobb felismerhetősége végett a sect. Rubiginosae fajait az 1. táblázatban hasonlítottuk össze, míg az összes fajról fényképet közlünk, elterjedési területüket pedig európai és Magyarországi vagy Kárpát-medencei léptékben bemutatjuk. A két nemzetség nehéz, nagy szakmai ismereteket igénylő taxonómiája végett gyakorlati megoldásként a Rosa zalana, Rosa gizellae, Rosa pocsii és Rosa hungarica taxonokat magába foglaló mirigyes levélkéjű rózsák (Sect. Rubiginosae) seregét, a Rosa stylosat, illetve a Crataegus ovalis, Crataegus lindmanii és Crataegus rosaeformis fajokat összefoglaló „Curvisepala” csoportot, valamint a Crataegus nigrat Natura 2000 jelölő fajcsoportnak tekinteni, az e csoporthoz tartozó taxonok tömeges állományai által alkotott lelőhelyet Natura 2000-es területnek kell nyilvánítani. A Rosa. stylosa esetében magyarországi állományának védelme érdekében javasoljuk az „ex situ” védelmet, valamint populációjának kerítéssel történő körbekerítését. A C. nigra esetében javasoljuk a faj területi védelmét, az ártéri erdők természetközeli hasznosítását, mérsékelni a Duna mederkotrását és a többi galagonyafaj (Crataegus monogyna, Crataegus laevigata és C. × degeni) visszaszorítását az introgresszív hibridizáció megakadályozására. Az erdők cserjeszintjének kímélése és a vadgyümölcsfajok megőrzéséről szóló jogszabályi előírás betartása elősegítené a „Curvisepala” csoport fajok populációinak megerősödését, továbbá szükséges lenne bizonyos területeken a nagyvad-állomány visszaszorítása is.
-
The effect of mowing and pasturing on grassland vegetation in Mátra Mauntains (Parádóhuta)
19-23.Megtekintések száma:103We carried out our surveys on grasslands near Parádóhuta. The sample area was a mountain grassland (Festucetum rubrae-Cynosuretum Tx. 1940, Soó 1957), which was mowed until 2013, then foraged with borzderes and racka cattle within the framework of nature conservation management for two years, and after that it became mowed again. We analysed the effects of foraging and mowing between 2013 and 2019.
Our goals were the following: to disclose the vegetation of the sample areas (i), surveying the natural regeneration of the grassland and analysing, valuing the effect of mowing and foraging on grasslands (ii); analysing the vegetation in terms of nature conservation and valuing its life form spectrum (iii).
The analysed grassland was very diverse in 2013, we noticed well differentiated Nardus stricta patches. In 2015 the vegetation became more mosaic-like because of heavy pasturing: animals have grazed arboreals and Nardus in lesser amount, but species diversity declined and coverage of shrub remained the same. In the last years of the survey foraging stopped, and mowing began, which increased the coverage of herbaceous plants, which approximated the values of the first years. According to our results, on these habitats systematic mowing has a much more positive effect on biodiversity and coverage of species marking naturalness.