Gyepgazdálkodás | Gyep | Puszta | Legelő | Legeltetés | Marha | Juh | Széna | Kárpát medence | Magyarország | Pásztor | Természetvédelem

Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára
Megjelent 2022 június 9
23-32

A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (...ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).
A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.
Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.
A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről.

Teljes absztrakt mutatása
6
5
Antropogén környezeti változásokat követő fajképződési lehetőségek a Kárpát-medence középső homokos területén a Festuca taxonok példáján keresztül
Megjelent 2022 június 9
47-48

Our goal is to check and revise the dominant Festuca species of vegetation types formed under extraordinary conditions through morphotaxonomic and ploidy analyses. To accomplish this, we had to add examinations of dominant species in grasslands further from the Danube in the Carpathian Basin and East Central Europe. Individuals of examined taxa... were analysed using 26 parameters of the inflorescences. Ploidy was analysed using low cytometry. After deforestation and shrubcutting, bare soil patches of areas exposed to anthropogenous effects had provided an opportunity new vegetation to form. As a result of this work, new species Festuca pseudovaginata had been discovered here, which is endemic in the Carpathian Basin. Survey continues in order to clear other hardly identificable taxa. The results have confirmed the presence of the species, but we also have new occurences discovered.

Teljes absztrakt mutatása
4
8
Marha legelő növényzetének vizsgálata az Ipoly völgyi Dejtári legelőkön
Megjelent 2022 június 9
53-54

The most natural and appropriate way to preserve the biodiversity of grasslands is the utilization, which is confirmed by current research. Conservation management requires intensive cooperation between nature conservation and intensive grassland utilization. Therefore, we investigated the effect of extensive grassland utilization on the outski...rts of Dejtár.

Teljes absztrakt mutatása
7
6
Magyar szürke szarvasmarha, szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén
Megjelent 2022 január 19
3-14

Vizsgálataink során egy eredetileg legelőből feltöréssel szántóvá alakított, majd ezt követve újra legeltetett terület növényzetét, botanikai összetételét és gyepgazdálkodási értékét vizsgáltuk. A mintaterület a Zámolyi-medencében található ún. ”Szűzföld” 160 ha-os területe Csákvár mellett, amelyen 2009-...ben magyar szürke szarvasmarhákkal legeltetés indult el. A terület növényzeti változását 1998-tól kísértük végig, 6 évente végeztünk felvételezéseket (1998, 2015, 2021). Minden gyeptípusban 6-6 cönológia felvételt készítettünk, ahol a mintaterületekben előforduló fajokat, valamint azok borítási értékeit adtuk meg. A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a feltört területen a legeltetési rendszer kialakításával a növényzet természetvédelmi, cönológia és gyepgazdálkodási szempontból milyen irányban fejlődik. Mennyire volt sikeres a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés?
Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyep sokkal mozaikosabbá vált, el tudtuk különíteni (2015, 2021) az üdébb és szárazabb fekvésű területek állományfoltjait. A legeltetés előrehaladtával a fajszám nőtt és a diverzitás is emelkedett, és a két elkülönített gyeptípus közül a nedvesebb, üdébb területek diverzitása volt a magasabb.
A területen a gyepgazdálkodási szempontból fontos pázsitfüvek mennyisége – a fajszámot és a borítási értékeket is figyelembe véve – nőtt, valamint a pillangósok mennyisége is jelentősebb lett. A szárazabb területek domináns faja a Festuca pseudovina volt, míg az üdébb foltokban az Agrostis tenuis, A. stolonifera vált dominánssá. Az életformák alapján, elsősorban a Pignatti-féle kategóriák szerint a terület nincs túllegeltetve, a kúszó szárú és a tőlevélrózsás növények nem váltak meghatározóvá. A természetvédelmi értékelések alapján a terület növényzetének összetétele jelentősen eltolódott a természetes gyepek fajainak az irányába.
A legeltetés során így az egységes kaszáló 1998-ban alapvetően gyomokkal volt jelentősen fedve, ami a vizsgált 23 év alatt nem csak természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból értékesebb területté vált, hanem ez az állapot stabilizálódott is, amit a diverzitási értékek is megerősítenek.
A vizsgált területen a gyepkezelési gyakorlat, a magyar szürke szarvasmarhákkal történő legeltetés mindkét szempontból, természetvédelmi és gazdálkodási szempont szerint is sikeres volt.

Teljes absztrakt mutatása
143
47
1 - 4 a 4 tételből