Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Természetvédelmi kezelések hatása a dél-tiszántúli szikes gyepek vegetációjára
Megjelent június 30, 2021
13-27

A Dél-Tiszántúlon szikes gyepek cönológiai vizsgálatait végeztük el. A felvételeket 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok borítási értékét adva meg készítettük. A természetvédelmi kategóriák és a fajok életforma kategóriái alapján is értékeltük a területeket. A felvételek rendszeri...nt felvételi helytől függetlenül kerültek egy csoportba. Meghatározó szerepe a domináns fajoknak, elsősorban a pázsitfüveknek volt. Így az elkülönülő blokkok között az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) felvételei csoportosulnak leginkább. A természetvédelmi kezelések eredményei során a vegetáció egységekben sikerült kimutatni, hogy a legeltetésnek és a kaszálásnak a vegetációra nézve eltérő hatásai vannak. Az intenzív taposási nyomás hatására a gyepterületek fajgazdagsága csökkent, és a legeltetés hiánya következtében a szikes gyepekben felszaporodtak a degradációra utaló fajok A Pignatti-féle életformákat alkalmaztam hazai legelők vizsgálatára és elemzésére, egyben azt is sikerült kimutatni, hogy kiváló indikátor érték a legeltetés elemzésére. Az intenzívebb legeltetés hatására a kúszó szárú fajok kerültek előtérbe. Az egyéves fajok mennyisége szintén felszaporodott. Az évelő gyepes fajok előfordulása a legeltetési intenzitás csökkenésével nőtt. Az ürmös puszták (Artemisio-Festucetum pseudovinae) mintaterületei, ezen belül is a juhlegelők voltak a legértékesebbek. A bivalyokkal végzett legeltetés során is magas értékek adódtak, jelentősebbek, mint a marhákkal végzett legeltetésnél. A különböző állatokkal történő legeltetés során az azonos vegetáció típusban is eltérések mutatkoztak, ami azt jelzi, hogy az élőhelyek mozaikos kialakításában ezeknek fontos szerepe van. 

Teljes absztrakt mutatása
4
0
A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére
Megjelent július 13, 2021
11-19

A munkánk során különböző tájhasznosítással rendelkező  Naszály hegylábi gyepterületeket vizsgáltunk. Arra kerestük a választ, hogy milyen változásokat okoz a kaszálás felhagyása, a turisták jelenléte, miben különbözik egy fás legelő és egy kaszáló fajösszetétele, és a környező erdőterül...etek gyepek felé való múltbeli kiterjedése igazolható-e. Ehhez hét vizsgálati területen, területenként 10 db 2×2 m-es kvadrátban felmértük a fajok jelenlétét és feljegyeztük a borítási értékeket. A terepi munkát 2013-ban három alkalommal, április, május és október hónapokban végeztük. Az adatokat klaszteranalízissel és ordinációs eljárással vizsgáltuk, valamint ökológiai mutatók alapján is összehasonlítottuk a vizsgálati területeket. A klaszteranalízis és az ordinációs elemzés szerint elkülönültek a kaszált és nem kaszált területek, valamint a kaszált és a kaszálás mellett turisták látogatta területek is. A hajdani erdőterületek kvadrátjai a fás legelőn és az egyik kaszált és turizmussal is érintett területen ugyancsak külön egységet alkottak. A vizsgálat kimutatta, hogy a kaszálás elmaradása az Arrhenatherum elatius, a Dactylis glomerata, a Trifolium montanum, a Salvia pratensis és a Viola hirta elszaporodásának kedvez. A kísérő fajok aránya a nem kaszált területeken alacsonyabb, emellett a kaszált területen nagyobb a gyomok és ruderális kompetítorok mennyisége. A kaszált gyepekben a Festuca valesiaca válik uralkodóvá. A vizsgált fás legelő az Alopecurus pratensis és védett növények nagyobb számával jellemezhető, a régmúltban feltételezhetően erdőterület hasznosítású gyepben a Potentilla alba gyakori. 

Teljes absztrakt mutatása
6
0
Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen
Megjelent június 30, 2021
31-41

Az értékes gyepterületek természetes becserjésedése jelentős természetvédelmi probléma, ami általában mesterséges beavatkozást igényel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben Parádóhuta mellett is, több foltban cserjeirtást végzett. A kutatás során azokon a területeken végeztünk vizsgálatokat,... ahol a cserjeirtást követve nem történt természetvédelmi kezelés. A cserjeirtás után így magára hagyott mintaterületen a vadrágásra vonatkozó és cönológiai felvételeket végeztünk összehangolva 2016 júniusában. A vadrágás gyakoriságának méréséhez 1,13 m sugarú körben (4 m2) számoltuk meg minden előforduló fásszárú cserje- és fafaj csemetéinek egyedszámát, és határoztuk meg azt, hogy ezek közül melyeket érte vadrágás. Ezzel párhuzamosan a cönológiai adatok is 1,13 m sugarú kört alkalmazva lettek felvéve, a fajok százalékos borítási értékét megadva. A vadrágás intenzitását a megrágott fásszárú csemeték arányával jellemeztük. A vegetációs adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. Az eredményeink alapján igen intenzív vadrágás tapasztalható a gyepterületen. Minden mintaponton találtunk rágott fásszárú egyedet. A rágott csemeték átlagos aránya 65±20% volt, ami mintapontonként változóan 14%-100% között mozgott. A cönológiai adatok alapján, a mintaterületen a cserjeirtás után természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki 5 év alatt, annak ellenére, hogy a kaszálás elmaradt. A gyepben nem kerültek többségbe a joggal várt cserjefajok, hanem szinte kontroll alatt voltak, helyenként pedig teljesen vissza voltak szorítva. A jelen vizsgálat arra példa, hogy az emberi beavatkozások (cserjeirtás, kaszálás) mellett a nagytestű növényevő vadfajaink természetes szabályozó szerepe is igen fontos lehet a becserjésedés által veszélyeztetett gyepterületek fenntartásában. 

Teljes absztrakt mutatása
3
6
Kecskelegelők botanikai és természetvédelmi vizsgálatai és értékelése
Megjelent július 7, 2021
17-28

A vizsgálat során két település melletti (Kaposdada, Kaposszerdahely) kecskelegelők vegetációját vizsgáltuk. Kaposdadán természetesgyepet (három térszínre különítve), Kaposszerdahelyen pedig 3 és 5 éve felhagyott fiatal és idősebb szántót és nádast. A botanikai adatok értékelése során azokat a&n...bsp;relatívökológiai adatokat vettük figyelembe, amik a természetességi állapotra mutatnak. A kapott vegetáció adatokat Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz-, ill. talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A fajok természetvédelmi értékkategóriák (TVK) szerinti megoszlását Simon, a szociális magatartástípusok (SZMT) szerint Borhidi alapján végeztük el. Ezen kívül életforma spektrumokat is elemeztünk. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendáltkorreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A mintaterületek vegetációja közül a kaposszerdahelyi, különösen igénybe vett, karámhoz közeli területnél különültek el leginkább. Itt a vegetáció degradált sok gyom- és zavarástűrő fajjal. A kaposszerdahelyi felvételek során az 5 éve legelőként alkalmazott gyep vegetációja pedig már közelít a természetes gyep vegetációjához, ami megerősíti, hogy a kecskékkel történő legeltetés a gyep regenerációját és fenntartását is elősegítette. A természetes gyep természetes vegetációjának a fenntartására is alkalmasak voltak a kecskék. A területek fajainak életforma spektrumai jó indikátorként jelentek meg. Az intenzíven igénybevett térszíneken a tarackoló és a tőlevélrózsás fajok mennyisége jelentősebb lett. 

Teljes absztrakt mutatása
4
0
Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata
Megjelent június 30, 2021
19-29

A Dunaújvárostól délre található rekultivált hulladéklerakón és az annak szomszédságában lévő természetes löszterületen négy mintaterület gyepvegetációját vizsgáltuk: I: természetes löszgyep (kontroll terület), II: 5 éve rekultivált terület, amelyet fűmagkeverékkel felülvetettek, III: 5 éve ...rekultivált terület, mely spontán gyepesedett be, IV: 3 éve felhagyott terület, ami spontán gyepesedik. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a vizsgálat során az I-es mintaterület kvadrátjai különültek el leginkább és mutattak természetes állapotot, de a rekultivált terület növényzete is jelentős botanikai értékeket képviselt. Ehhez hozzájárul, hogy sikeres gyeptelepítés zajlott, illetve hogy spontán is megindult a begyepesedés. Az I-es mintaterületen volt megtalálható a legtöbb növényfaj, köztük védett taxonok is. Természetvédelmi szempontból szintén ez utóbbi mintaterület bizonyult a legértékesebbnek, ugyanakkor jelentős veszélyeztető tényezőként jelentkezett az erős cserjésedés, ami az eredeti gyepfoltokat visszaszorítja. A rekultivált területeken elsősorban a gyomok mennyisége volt kiemelkedő, főleg a spontán gyepesedő térszínen, viszont a természetes zavarástűrők mellett a természetes vegetációra jellemző fajok is megjelentek, már 3 év után is. 

Teljes absztrakt mutatása
4
1
Cönológia és természetvédelmi vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Kelemen-széki magyar szürke marha és házi bivaly legelőin
Megjelent július 2, 2021
65-83

A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemenszéken végeztünk cönológiai vizsgálatot 2014 és 2015 júniusában. Az elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrátot elemeztünk magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen, valamint csak magyar házi bivallyal legeltetett, és n...em legeltetett (elkerített, kontroll) mintaterületeken. A vizsgált, sziken és löszön kialakult társulások a következők voltak: Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae, Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae és Puccinellietum limosae. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A kitűzött cél egyrészt a vizsgált területek vegetációjának összehasonlítása volt, másrészt vizsgáltuk, hogy a legeltetés, illetve a gyepek magára hagyása, felhagyása hogyan hat a gyeptípusok fajösszetételére. A legeltetés megváltoztatja-e és milyen módon a vizsgált vegetáció típusok természetességét. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a bivalyokkal és szürke szarvasmarhákkal együttesen legeltetett gyepek fajösszetétele jelentősen eltért a kontroll, nem legeltetett mintaterületek kvadrátjaihoz képest. A gyepek fajösszetétele így a különböző legelő állatok hatására változatosabb lett. A sziki legelő kvadrátjai – a marhákkal és bivalyokkal együttesen legeltetett és a csak bivalyokkal legeltetett – nem váltak el jelentősen, hasonló fajösszetételt mutattak. A löszgyepi felvételek esetében viszont a csak bivalyokkal legeltetett gyep jelentősen eltért a bivalyokkal és magyar szürke marhákkal közösen legeltetett mintanégyzetek kvadrátjaitól. A mézpázsitos vegetáció típus a legeltetés hatására pedig fajgazdagabbá vált, aminek jelentős részét gyom fajok tették ki, de emellett specialista fajok is megjelentek. A legelt gyepek természetességi állapotáról általánosan el lehet mondani, hogy a zavarástűrő fajok aránya megnőtt ugyan, de a természetes vegetáció fajai is megmaradtak. 

Teljes absztrakt mutatása
5
1
Nyílt homoki gyepek cönológiai és talajtani vizsgálata a Duna-Tisza közén
Megjelent június 14, 2021
47-56.

Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a Duna-Tisza közi Festuca vaginata és a F. pseudovaginata által dominált nyílt homoki gyepekben a fajkompozíciójában és talajtulajdonságaiban jelentkező különbségeket. A mintavételt 2009 májusában végeztük 2×2 m-es kvadrátokban, Braun-Blanquet módszerét al...apul véve, de a fajok borítási értékeit adtuk meg. Öt-öt felvétel készült Festuca vaginata és F. pseudovaginata dominálta állományokban, két mintaterületen (Tatárszentgyörgy és Imrehegy). Az edényes növényfajok fajszámát és borítási értékeit, a kriptogámok fajszámát, valamint hét talajtani paramétert (pH [KCl], pH [H2O], humusz, összes nitrogéntartalom, Ca, P2O5, K2O) elemeztünk, utóbbiakat 0-15 cm-es és 15-30 cm-es mélységben mérve. A két Festuca faj állományainak talajtani viszonyainak összehasonlítására lineáris kevert modelleket alkalmaztunk, az adatok elemzését klaszteranalízissel is kiegészítettük, az egyes fajok borítási értékeit pedig Mann-Whitney U-teszttel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a F. vaginata és a F. pseudovaginata felvételek jól elkülönültek egymástól, utóbbiakban a fajszám közel kétszer akkorának bizonyult, mint a F. vaginata felvételek esetében. A borítási értékek és a felső 15 cm-es talajrétegből vett minták talajtani paraméterein alapuló klaszteranalízis alapján is elkülönültek a különböző vegetációs egységek. A lineáris kevert modellek eredményei szerint a F. vaginata dominálta gyepek talaja magasabb pH-, nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalommal jellemezhetők, szemben a F. pseudovaginata gyepekkel, amely szoros kapcsolatot jelez a felső talajrétegek tulajdonságai és a rajta előforduló homoki vegetáció összetétele között. 

Teljes absztrakt mutatása
3
0
Gyepregeneráció erdőirtással kialakított gyepekben mátrai (Fallóskút) mintaterületeken
Megjelent július 2, 2021
31-44

Munkánk során Fallóskút melletti gyepterületeken végeztünk vizsgálatokat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben cserjeirtást végzett a területen. A kutatás során a természetvédelmi kezelések vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A felvételeket 2013-2015 májusa és júniusa között készíte...ttük, 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva és a fajok százalékos borítási értékét adva meg. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A fajok életforma kategóriái (Raunkiær, 1934; Pignatti, 2005) alapján is értékeltük a területeket. Az eredmények alapján a természetvédelmi kezelés, azaz a cserjeirtás pozitív hatással volt a gyepek fajgazdagságára. A kezelt gyepterületeken a fásszárú növények visszaszorultak, átadták a helyüket az évelő pázsitfüveknek, illetve kétszikű lágyszárúaknak. Az eredmények alapján megerősítettük, hogy az egykor intenzíven hasznosított, de ma már felhagyott gyepekben a cserjeirtást követően is folyamatos utókezelést kell biztosítani, hogy a terület fajgazdagsága fennmaradjon. 

Teljes absztrakt mutatása
3
0
Bugamorfológiai vizsgálatok Tihanyi-félsziget magyar szürke szarvasmarha legelő Festuca taxonjain (előzetes vizsgálat)
Megjelent június 17, 2021
57-66.

A munkában a Tihanyi-félsziget Belső-tó mellett található magyar szürke szarvasmarha legel domináns pázsitfű fajai közül a vékonylevelű Festuca fajokat vizsgáljuk. A területen három taxon egyedei meghatározóak. Két jól elkülöníthető faj, a Festuca rupicola és Festuca pseudovina... mellett a két faj tulajdonságaihoz képest vizuális vizsgálat alapján átmeneti (esetleg hibrid) jellegekkel bíró Festuca taxon egyedei is előfordulnak. Az előzetes vizsgálatnak az volt a célja, hogy lehet-e megállapítani a 3 taxon esetében virágzatban olyan morfológia elkülönülést, ami alapján átfogó, az egész félszigetre kiterjedő és egyéb, szövettani és genetikai vizsgálatokat is végezzünk. A 3 taxon 6-6 egyedének 5-5 virágzati hajtását elemeztük. 25 bugaparamétert vizsgáltunk virágzatonként. Az eredmények alapján a virágzati hajtások, a virágzatok és bugaágak hossza az átmeneti csoportnál a két alapfaj közötti értékeket mutatta. A füzérkék paramétereiben az átmeneti taxonnál az alapfajokhoz képest nagyobb értékek adódtak, különösen a külső toklászok és ezek szálka hossza esetében. A felső pelyva eredmények átmenetet mutatnak, az alsó pelyvák viszont a füzérke mindkét füzérkéjében az átmeneti csoportban bizonyultak a leghosszabbnak. Az összes bugaparaméter együttes vizsgálata alapján is elkülöníthető a három taxon. A két alapfaj, a F. rupicola és F. pseudovina egyértelműen elválik, az átmeneti taxon pedig részben elválik, és a F. pseudovina fajhoz áll közelebb. Az elővizsgálatok alapján a terület taxonjainak széleskörű elemzése indokolt. 

Teljes absztrakt mutatása
3
0
Hucul lólegelők botanikai és természetvédelmi szempontú vizsgálatai az Öreg-Bakonyban
Megjelent június 30, 2021
55-65

Az Öreg-Bakonyban, Bakonybél határában található Vániklegel ő botanikai, természetvédelmi értékeit vizsgáltuk. A mintaterületeken a cönológiai felvételek a 2013-as és 2014-es évben készültek, 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva, ahol a fajok borítása lett megadva. A húszhektáros legelőterület mozaiko...s élőhely, ami a különböző legeltetés előtti kezelésekből fakad, ezért nyolc mintaterületet különítettünk el. A mintaterületek cönológiai adatait Borhidi-féle szociális magatartási formák és Simon természetvédelmi értékkategóriái alapján elemeztük. A teljes adatstruktúra elemzéséhez főkomponens elemzést (PCA) és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. Jellemeztük mind a 8 mintaterület vegetációját és részletesebben elemeztük a mindkét évben legelőként alkalmazott részterületeket. Az eredmények alapján a különböző kezelés és azt követő legeltetés során a kézi erővel és már 10 éve cserjeirtott területen regenerálódott a gyep leginkább, és vált gyepgazdálkodási szempontból is értékessé. Az V-ös mintaterületen 5 éve gépi erővel történt a cserjeirtás, de a gyep már szintén jól regenerálódott. A két éve cserjeirtott (VI. mintaterület) vegetációja még nem regenerálódott, sok a gyom és a zavarástűrő faj. Az I-es mintaterületen gépi kaszálást is végeztek, emiatt is a gyep nagyon degradált. 

Teljes absztrakt mutatása
7
2
Fajösszetétel és diverzitás változás kiskunsági száraz és nedves fekvésű legelőkön
Megjelent szeptember 12, 2021
15-30

A vizsgálatok a Kárpát-medence központi régiójában található Kiskunságban, Tatárszentgyörgy melletti nedves fekvésű szarvasmarha-legelőn és Bugac mellett száraz fekvésű legelőn történtek, ahol szarvasmarhával és juhval legeltetnek Tatárszentgyörgyön 2007, 2008, 2009 és 2010, Bugacon 1997, 200...5 és 2010 júniusban. A cönológiai felvételek három zónában készültek az állattartó telephez közel 0-50 m-re („A” zóna), az állattartó teleptől 50-150 m-re („B” zóna), az állattartó teleptől több mint 150 m-re („C” zóna). Az ökológiai, környezeti tényezők elemzése a (Borhidi, 1995) relatív ökológiai értékszámok alapján készült. Az életforma elemzést Pignatti (2005) életforma típusai alapján végeztük el. Az adatok statisztikai elemzéséhez az R program csomagot használtuk. A Shannon-féle diverzitási értékeket is kiszámoltuk. Eredményeink alapján a többi felvételtől a száraz és a nedves fekvésű gyepben is jól elkülönültek a karámhoz közeli „A” zóna kvadrátjai. A túlzott használat, túllegeltetés és a jelentős taposás, a vegetációban itt a meglévő különbségeket elmosta, gyomokban és zavarástűrőkben gazdag vegetáció típust alakítva ki. Minden vizsgálati évben itt volt a legalacsonyabb a fajszám és legkisebb a Shannon-diverzitás. A „B” és a „C” zóna felvételei elkülönültek az „A” zóna felvételeitől. Ezen túl a száraz és a nedves gyep kvadrátjai is külön csoportot alkottak. A két mintaterület (Bugac, Tatárszentgyörgy) diagnosztikai fajainak mintegy 25%-a közös volt, de ezeket élőhely-függetlenül bárhol előforduló gyomjellegű és zavarástűrő taxonok adták. A „B” és „C” zóna felvételeiben az évelő gyepes fajok (H caesp) és az évelő felemelkedő hajtású (H scap) fajok szaporodtak fel, amelyek a legeltetés indikátorai. A legnagyobb életforma gazdagságot a bugaci „B” zóna felvételei mutatták. A tatárszentgyörgyi „B” zónában az intenzív legeltetést mutató kúszó fajok (Hrep) mennyisége is jelentős volt, a legeltetés stabilizálta a növényzetet amellett, hogy a zavarástűrők aránya nagy marad. Ennek oka a gyephasználati mód megváltozása, a szabad legeltetésből a szakaszolásra való áttérés, amikor a távolabbi (C zóna) területet jobban bevonták a legeltetésbe. Az „A” zónák teljes mértékben átalakított, teljesen megváltoztatott térszínekké váltak. A távolabbi mintaterületek növényzetét a legeltetés nem homogenizálta, sőt a vegetációra jellemző fajok megmaradását segítette elő. A száraz fekvésű gyepben (Bugac) az erőteljesebb legeltetés, a karámhoz közeli „B” zónában a vegetáció természetvédelmi szempontból is értékesebb vegetáció kialakulásához vezetett. A nedves fekvésű gyepben a kiskunsági homokterületen a jelen minta alapján a természetvédelmi értékeket is megőrző gyepösszetétel kialakulása a karámtól távolabb lévő, kisebb legeltetési nyomás mellett valósult meg. A szárazabb térszínek erőteljesebb legeltetési nyomást is elviselnek (ld. Bugac), a legeltetést a nedvesebb területeken (ld. Tatárszentgyörgy) viszont a fenntarthatóságot figyelembe véve nagyobb körültekintéssel kell végezni.

Teljes absztrakt mutatása
0
0
A Budai-hegység gyepterületein végzett természetvédelmi kezelések hatása a vegetációra.
Megjelent június 17, 2021
21-28.

Vizsgálatunk a Budai-hegységben található Ferenc-hegy, Harangvölgy (Disznófői gyepek) és Kis Sváb-hegy területén történt, a természetvédelmi kezelések növényzetre gyakorolt hatásaival foglalkozik. Munkánk bemutatja a területek mai arculatát, és következtetéseket von le a kezelések hatásáról és a... területek jelenlegi állapotáról, fajgazdagságáról. Célunk, hogy biztosítsuk az adott gyepekben élő védett fajok fennmaradását, illetve növeljük a területek diverzitását. A mintaterületeken 6-6 db 2×2 m-es kvadrátban Braun-Blanquet-féle cönológiai felvételezést végeztünk, a fajok %-os borítását megadva. Minden esetben az előző években már kezelt és kezeletlen területrészeket hasonlítottuk össze, illetve a degradált területet vetettük össze a kontroll területtel. A cönológiai felvételeket a természetvédelmi szempontból fontos ökológiai mutatószámok segítségével elemeztük, továbbá a Pignatti-féle életforma-típusok szerint értékeltük, továbbá az adatsorok elemzéséhez detrendált-korreszpondencia (DCA) és klaszteranalízist is használtunk. A területeken a 2012-es és 2016-os évben készültek cönológiai felvételek, melyek összevetésével a következő eredmények születtek: A Kis Svábhegyen a kaszálás kedvez a gyepes életformájú és a raktározó szervekkel rendelkező fajoknak. A kaszált területen növekedett az életforma típusok aránya és a DCA elemzésen egységesebb képet mutat a terület. Harangvölgy és a Ferenc-hegy összehasonlításánál az eredmények azt mutatták a 2012-es eredményekhez viszonyítva, hogy a kezelt Ferenc-hegyi területen a száraz gyepi fajok kerültek előtérbe. Míg a kezelésben nem részesült terület, a Harangvölgy leromlást mutat, mely a természetes szukcessziónak a következménye. Eredményeink adatokat szolgáltatnak, illetve segítséget nyújtanak a lehető legmegfelelőbb kezelési módszer kiválasztásában a vizsgált gyeptípusokban. 

Teljes absztrakt mutatása
4
0
Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában
Megjelent június 30, 2021
29-35

Hegyvidéki magas természeti értékű gyepeinket számos tényező veszélyezteti. Ezek közül talán a legjelentősebb a gyepek teljes átalakulását, bezáródását okozó szukcessziós folyamat, a becserjésedés. A nyílt gyepterületek hosszútávú fenntartása mesterséges beavatkozásokkal (cserjeirtás, legelte...tés) oldható meg. Nagy ökológiai hatásokkal bíró patás vadfajaink nagy populációsűrűségben élnek középhegységeinkben, így azok természetes módon is képesek lehetnek a problémát jelentő szukcessziós folyamatokat lassítani. Ennek mértékéről, jelentőségéről azonban eddig még alig álltak rendelkezésre hazai adatok. Vizsgálatainkat 2016. április és augusztus között a Mátra 3 különböző hegyvidéki gyepes területén végeztük el. A parádóhutai és a fallóskúti terület egy-egy 5 évvel a vizsgálataink előtt cserjeirtott rét, míg a Kékestető közelében található Sombokor területe természetes sziklagyep társulás, ahol korábbi kezelés nem történt. A vadrágás gyakoriságának méréséhez 1,13 m sugarú körben (4m2) számoltuk meg minden előforduló fásszárú cserje- és fafaj csemetéinek egyedeit, és határoztuk meg azt, hogy ezek közül melyeket érte vadrágás. Emellett a mintavételi egységekben mértük a vaddisznó által megbolygatott talajfelszín kiterjedését, illetve cönológiai felvételezéseket is végeztünk. Az eredményeink alapján igen intenzív cserjésedési folyamat és erőteljes vadrágás tapasztalható a gyepterületeken. Parádóhután és Fallóskúton 22, illetve 16,44 db/4m2, míg Sombokornál 10,5 db/4m2 csemetesűrűséget mértünk úgy, hogy az első kettőn minden ponton, utóbbinál a pontok 82%-án előfordult fásszárú egyed. A területeken 15, 12, ill. 9 fásszárú fajt regisztráltunk. A galagonya és a szeder 2-2 helyen is gyakori fajnak számított. A megrágott csemeték aránya a mintapontokon 64, 40,5, illetve 69% volt. A fajokat leggyakrabban előfordulásuk arányában válogatás nélkül rágták. Viszont a kökényre 2 helyen, a gyertyánra egy területen preferenciát, míg a helyileg nagyobb arányban előforduló fajok közül egy-egy helyen a galagonyára, szederre, kecskerágóra elkerülést mutattunk ki. Vaddisznótúrást egyik terület egyetlen mintavételi egységében sem találtunk. A vizsgált területek becserjésedésében a helyileg nagyobb arányban előforduló, és ott kevéssé rágott vagy elkerült fajok (galagonya, szeder, kecskerágó, vadrózsa) játszhatják a fő szerepet. A többi fásszárú faj visszaszorítását a természetesen előforduló nagytestű növényevők jelenleg megfelelő mértékben képesek elvégezni. 

Teljes absztrakt mutatása
6
1
Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken
Megjelent július 13, 2021
73-79

A jelen dolgozatban a magyar szürke szarasmarha legeltetésének vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk Balatonfelvidéki száraz és mezofil gyepekben. A száraz termőhelyek Gyulakeszi, az üde mintaterületek Badacsonytördemic település mellett találhatók. Célunk az volt, hogy a magyar szürke szarvasma...rha-legelőkön megvizsgáljuk a növényzet fajössztételét, megállapítsuk, melyek a leggyakoribb fajok, elsősorban termőhelytől függetlenül. Elemezzük, hogy az eltérő termőhelyi viszonyok hogyan befolyásolják a fajösszetételt a két vizsgált élőhely-típusban, mennyire adódik eltérés, illetve a legeltetés homogenizálja-e a területek növényeggyüttesét? Badacsonytördemicen két mezofil mintaterületet vizsgáltunk. Legelőt, ahol az állatok, a kihajtástól a behajtásig egy hónap kivételével tartózkodnak. Kiegészítő legelőt, ahová a szarvasmarhákat egy hónapra, augusztusban hajtják át. Gyulakeszi határában a Csobánc lábánál lévő mintaterület lejtős térszínen fekszik. Itt a lejtő felső (LFH) és alsó harmadában (LAH) végeztünk felméréseket. Mind a négy mintaterületen havonta készültek cönológia vizsgálatok 10-10 felvételben, és ezeket az összesített adatokat értékeltük. A felvételi területek közül a száraz termőhelyeken volt jelentősen nagyobb a fajszám. A lejtő felső harmadában ez átlagosan 40-56 fajt, míg az alsó harmadban 39-51 növényfajt jelentett. Az üdébb fekvésben a kiegészítő legelőn csak 25-28 faj volt átlagosan a felvételekben, a legelőn magasabb volt a fajszám: 28-33. Minden mintaterületet elemezve a leggyakoribb 10 növényfaj zömében pázsitfű volt. A mintaterületek – különösen a gyakoribb fajok tekintetében a felvételek fajösszetétele és a fajok dominancia viszonyai – nagy hasonlóságot mutattak, amik az uralkodó pázsitfüvek és pillangós fajok jelenlétéből és borítási értékeiből adódtak. A domináns pázsifű és pillangós fajokon túl az egyéb fajok alapján az üde és a száraz mintaterületek jobban eltértek. A magyar szürke szarvasmarha legelésével a domináns pázsitfüvek és pillangós fajok alapján homogenizálja a felvételeket. A többi növényfaj esetében pedig megőrzi a fajok változatosságát. Összességében elmondható, hogy a magyar szürke szarvasmarha alkalmas mind a száraz, és mind az üde termőhelyek fajgazdagságának fenntartására. 

Teljes absztrakt mutatása
7
2
Parádóhuta melletti cserjeirtott mintaterületen kialakult gyep növényzetének változása vadrágás hatására 2012 és 2019 között
Megjelent május 29, 2021
43-49.

A természetvédelmi kezelések alkalmával a hegyi réteken leginkább a cserjésedés visszaszorítása a cél. E feladatot 2012-ben több Parádóhuta melletti gyepfolton a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látta el. A vizsgált foltok közül a mintaterületünkön 2012 óta viszont nem történt beavatkozás, a vegetá...ció kialakításáért és a benne történő változásért kizárólag a vadak a felelősek. A cönológiai vizsgálatokat 2×2 m-es kvadrátokban végeztük, ahol a fajok borítási értékei lettek megadva. A vegetációs adatokat klaszteranalízis és detrendált korreszpondencia-elemzés (DCA) alkalmazásával értékeltük. A mintaterületen csak a vadrágásnak köszönhetően 6 éven keresztül (2012-2017) a természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki. Ez alatt az időszak alatt a fásszárú fajok nem váltak dominánssá, mint az várható lett volna, hanem stagnált, sőt egyes pontokon jelentősen csökkent a borításuk. Itt a magára hagyott területen potenciálisan a cserjésedés által veszélyeztetett gyeptársulásokban a nagytestű vadak szabályozták a fásszárú fajok borítását, ezzel jelentős szerepet játszhattak a természetközeli állapotok fenntartásában. Az utolsó két évben (2018-2019) jelentős változás történt. 2018-ban közel 10 ha-on cserjeirtást végeztek, így a vadállomány „legelő” területe több, mint a kétszeresére nőtt. A vadállomány ekkor már a kiterjedt területen nem tudta visszaszorítani a cserjésedést. 2019-re az évelő lágyszárúak fajösszetétele nem változott jelentősen, de a borításuk jelentős mértékben csökkent, és a cserjék törtek előre. 2018-ig az inváziós fajok (I) borítása viszonylag állandónak mondható, a 2019-es évben viszont a borításuk növekedni kezdett. A gyep diverzitási értéke is csökkent a 2019-es évre. A vadhatás elmaradásával a gyep fajösszetéte, ha még nem is változott jelentős mértékben, de a borítási értékek jól jelzik, hogy a becserjésedés erősödni fog, és várható, hogy a lágyszárú fajok nagy része is vissza fog szorulni. 

Teljes absztrakt mutatása
9
4
1 - 15 a 15 tételből