A Kiskunsági Nemzeti Park területén található Kelemenszéken végeztünk cönológiai vizsgálatot 2014 és 2015 júniusában. Az elvégzett vizsgálatok során összesen 90 kvadrátot elemeztünk magyar házi bivallyal és magyar szürke szarvasmarhával vegyesen, valamint csak magyar házi bivallyal legeltetett, és nem legeltetett (elkerített, kontroll) mintaterületeken. A vizsgált, sziken és löszön kialakult társulások a következők voltak: Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae, Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae és Puccinellietum limosae. A vizsgált vegetáció típusokat a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók (Borhidi, 1995) közül az NB (nitrogén igény relatív értékszámai) és a WB (relatív talajvíz- illetve talajnedvesség indikátor számai) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon (2000) szerint, a szociális magatartástípusok (SZMT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi (1995) alapján végeztük. Az adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. A kitűzött cél egyrészt a vizsgált területek vegetációjának összehasonlítása volt, másrészt vizsgáltuk, hogy a legeltetés, illetve a gyepek magára hagyása, felhagyása hogyan hat a gyeptípusok fajösszetételére. A legeltetés megváltoztatja-e és milyen módon a vizsgált vegetáció típusok természetességét. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a bivalyokkal és szürke szarvasmarhákkal együttesen legeltetett gyepek fajösszetétele jelentősen eltért a kontroll, nem legeltetett mintaterületek kvadrátjaihoz képest. A gyepek fajösszetétele így a különböző legelő állatok hatására változatosabb lett. A sziki legelő kvadrátjai – a marhákkal és bivalyokkal együttesen legeltetett és a csak bivalyokkal legeltetett – nem váltak el jelentősen, hasonló fajösszetételt mutattak. A löszgyepi felvételek esetében viszont a csak bivalyokkal legeltetett gyep jelentősen eltért a bivalyokkal és magyar szürke marhákkal közösen legeltetett mintanégyzetek kvadrátjaitól. A mézpázsitos vegetáció típus a legeltetés hatására pedig fajgazdagabbá vált, aminek jelentős részét gyom fajok tették ki, de emellett specialista fajok is megjelentek. A legelt gyepek természetességi állapotáról általánosan el lehet mondani, hogy a zavarástűrő fajok aránya megnőtt ugyan, de a természetes vegetáció fajai is megmaradtak.