Keresés

Keresési eredmények

• A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31

  154-191

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  23

  A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben –  az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között. 

• ÁRVAY SÁNDOR KLINIKUS PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM REKTORI HATÁSKÖRŰ DÉKÁNJA (1954−1955), MAJD GYÓGYÍTÓ- MEGELŐZŐ (KLINIKAI) REKTORHELYETTESE (1965−1971)

  3-20

  Tóth Zoltán

  Megtekintések száma:

  195

  Árvay Sándor a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának 22 évig volt tanszékvezető egyetemi tanára. Kinevezése után három évvel, a rektori jogokkal felruházott dékáni feladatokat látta el. Tíz év múlva, mint klinikai rektorhelyettes, hat évig intézte a már önálló egyetemnek a gyógyító-megelőző feladatait. Egyetemi hallgatóként Debrecenben, Budapesten, Bécsben, Bázelben tanult.  Debreceni klinikai gyakornokként a bázeli Élettani Intézetben sajátította el a kísérletes orvostudomány elméleti alapjait.  Szakvizsgája után Szikszón, Máramarosszigeten, Gyulán, mint főorvos tapasztalta meg a gyógyítás gyakorlati fortélyait. Széleskörű elméleti és gyakorlati tapasztalataival felvértezve nevezték ki a szülészeti-nőgyógyászati klinika intézetvezetőjének. A klinikáját a szakma egyik hazai központjává, kiterjed hazai és külföldi kapcsolatai révén, nemzetközi hírű intézetté fejlesztette. Munkásságának köszönhetően intézetéből, az Árvay- iskolából 5 tanszékvezető, 9 egyetemi tanár, 21 osztályvezető főorvos került ki. Az egyetem vezetésében, a társadalmi szervezetekben végzett kiemelkedő közéleti tevékenységéért rangos állami és társadalmi kitüntetésekben részesítették. Nyugdíjazása után bölcs tanácsaival, hasznos észrevételeivel még 17 évig önfeláldozóan segített az utódoknak. A mindannyiunk által tisztelt, megbecsült, értékes emberi tulajdonsága, szerénysége, puritanizmusa, nagy tudása, bölcsessége példaértékű. Kivételesen gazdag szellemi hagyatékát féltően gondozzuk, emlékét megbecsüléssel, kegyelettel megőrizzük.

• PETRÁNYI GYULA BELGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA 1953-1954

  3-22

  Paragh György

  Megtekintések száma:

  239

  Petrányi Gyula professzor az 1953/54-es tanévben az 1951-ben önállósult Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1971-74 között az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. Fiatalon, 38 éves korában került a Debreceni Egyetemre 1950-ben, amikor a II.sz. Belgyógyászati Klinika megszervezésével bízták meg. Kezdetben a Városi Kórház Bem téri épületében indult el a munka, a klinika telepre pedig 1951 júliusában költöztek be. 1967-től 1974-ig az I. Belgyógyászati klinika igazgatója. 1983-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáját vezette, egyúttal az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója volt. A 24 éves debreceni tevékenysége során a korábbi nemzetközi tapasztalatait is kamatoztatva új, a kor színvonalának megfelelő klinikát hozott létre. Olyan belgyógyászati ellátás alapjait rakta le, melyben megfért az integratív szemlélet és a subdiszciplináris specializáció. Nagyszámú kiadást megélt belgyógyászati tankönyvei orvosgenerációk tudását és szakmai munkáját alapozták meg.  Tevékenysége meghatározó volt a debreceni klinikai ellátás korszerűsítésében: az Ő nevéhez fűződik az Immunológiai Laboratórium, az Izotóp Laboratórium, a Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályának, az Endoszkópos Laboratóriumnak, a Művese Állomásnak kialakítása, a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium alapjainak letétele. Tudományos területen az abban az időben úttörőnek számító immunológiával foglalkozott és akadémikusként megteremtette ennek a területnek hazánkban a klinikai alapjait. Egyetem vezetői tevékenységét az oktató, gyógyító és kutatómunka színvonalának szisztematikus és minőségi fejlesztése határozta meg. Dékánként és klinikai rektorhelyettesként jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetem a többi magyar orvosképző egyetem számára is példaként szolgált.

• VARGA ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNY EGYETEM 1955-1957 KÖZÖTTI RECTOR MAGNIFICUSA

  23-37

  Barta János

  Megtekintések száma:

  193

  Varga Zoltán történész professzor igen ellentmondásos időszakban töltötte be a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tisztségét. A nagypolitikában már Magyarországon is érződött a Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett enyhülés hatása, a hazai kommunista vezetés ragaszkodása a hatalomhoz azonban megakadályozta az érdemi változtatásokat. Az egyetemi szervek reform javaslatai sorra leperegtek a politikai vezetésről. Az oktatók és hallgatók így Debrecenben vezető szerepet vállaltak az 1956. októberi forradalom helyi eseményeiben. Varga Zoltán rektor – akit a forradalmi vezetés leváltott pozíciójából – a forradalom leverése után, tisztségébe visszatérve, sokat tett kollégáinak és hallgatóinak a megtorlásoktól való mentésében. Betegsége miatt azonban még 1957 tavaszán lemondott tisztségéről.

   

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  257

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• Az 1635-ÖS NAGYSZOMBATI EGYETEMALAPÍTÁS PÁPAI ELISMERTSÉGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ

  89-125

  Tusor Péter

  Megtekintések száma:

  216

  A magyar történettudomány sarkalatos állítása, miszerint az 1635. évi nagyszombati egyetemalapítás csupán császári jóváhagyást nyert. VIII. Orbán pápa az orvosi és jogi kar hiánya miatt megtagadta a megerősítést. Jelen tanulmány azt bizonytja, hogy az Apostoli Szentszék és így a kánonjog oldaláról is, előzetes felhatalmazás révén intézményspecifikusan biztosítva volt az elismerés Pázmány Péter esztergomi érsek 1635. évi alapítása számára. Kimutatásra kerül, hogy az 1635. május 12-ei egyetemalapítás azonnali pápai megerősítésének elmaradása a jezsuita rend vezetésének kifogásaira vezethető vissza.  Igazolást nyer továbbá, hogy a római Kúria részéről a Pázmány-i alapítás ünnepélyes megerősítése valójában nem az intézmény kétfakultásos, hanem sokkal inkább jezsuita jellege miatt maradt el. Az okokat a középkori alapítású egyetemek és a kolduló rendek a korábbinál hathatósabb érdekérvényesítésében, illetve a Jézus Társaság fokozatos térvesztésének megkezdődésében találhatjuk meg. Az utólagos szentszéki megerősítés, az egyetemi kiváltságok bulla formájában történő adományozásának elmaradása ellenére az 1635. évi alapítás azért mehetett végbe pápai hozzájárulással, mert Pázmány 1632 májusában, római követjárása során brévében kapott – előzetes – egyetemalapítási felhatalmazást VIII. Orbántól.

• JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  22-35

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  181

  Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.

• SOMOGYI SZILVESZTER POLGÁRMESTER SZEREPE A SZÁMŰZÖTT KOLOZSVÁRI EGYETEM SZEGEDRE KERÜLÉSÉBEN

  106-121

  Vajda Tamás

  Megtekintések száma:

  184

  A Erdély és Kolozsvár román megszállása után a román hatóságok erőszakkal elfoglalták a kolozsvári egyetem épületeit és a professzorokat megfosztották állásuktól. A kitoloncolt tanárok Budapesten folytatták oktatói munkájukat, majd Somogyi Szilveszter Szeged polgármestere vezetésével széleskörű akció indult a száműzött egyetem ideiglenesen Szegedre kerülése érdekében. Somogyi Szilveszter az egyetem szegedi elhelyezése előtt álló minden akadályt elhárított, és neki köszönhetően lett a város 1921-ben egyetemi székhely. Mindezért az egyetem 1922. június 29-i ünnepi ülésén az államtudományok tiszteletbeli doktorává avatta.

• KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-21

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  230

  A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE

  167-190

  Szabó Tamás

  Megtekintések száma:

  205

  Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

• A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE

  234-252

  Oláh László

  Megtekintések száma:

  180

  A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

• Tóth Lajos akadémikus, a polgári jog professzora, a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1934/35. évi Rector Magnificusa

  3 - 22

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  244

  Lajos Tóth, Professor of Civil Law, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1933/1934. Prof. Dr. Lajos Tóth (1876–1936), Member of the Hungarian Academy of Sciences, was a professor strongly bound to Debrecen. He was born in Debrecen, he completed his schools there too, and (after studying law in Budapest) he worked at he Faculty of Law from its opening in 1914 until the end of his life. The study gives a summary of his life and professional results as a professor of civil law, but focuses on his role in the administration of the university. His most active period of leadership was the academic year of 1919–20, when in fact he was the leader of the university as vice rector because of the illness of Rector Gyula Kenézy. In addition, he succeeded in completing the justification procedures during the revolutions. Although, he was ill, he was trying to solve his activities as the rector of the university in the academic year of 1934–35. Beside his academic work, he took part in the social politics of Debrecen, too. He was a member of the municipal committee of the city; he was office-holder of the Transtibiscan Reformed Church District for decades. From 1930, he was Senator in the upper house of the Hungarian Parliament, as a representative of the University of Debrecen.

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  317

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• Holland Tanszék alapításának kísérlete a két világháború között

  61-71

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  205

  An Attempt to Establish a Department of Dutch Between the Two World Wars. On 20th June, 1921, Ms. Catharina Kuyper, daughter of the former prime minister of the Netherlands, visited Debrecen. This occasion brought the rector of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen to write her a letter and ask her to convince the Dutch government of the importance of a Department of Dutch Literature and Culture at this university. Kuyper agreed with this wish and promised the board of the university her mediation to raise money for the new department. The managers of the university found a qualified person, dr. Zsigmond Nagy, for the leadership of the Dutch Studies. They received only goodwill support from the Hungarian government but no money. Nagy died in the spring of 1922 and the Dutch government refused to help establish a new Dutch department because of the hard financial situation of the Netherlands.

• Szarvas Pál kémia professzor élete és munkássága

  25-31

  Brücher Ernő

  Megtekintések száma:

  185

  The Life and Work of Pál Szarvas, Professor of Chemistry. At the University of Debrecen, the Faculty of Science was founded in 1949. The management boards of the new Faculty and of the University spared no effort to bring prominent scientists as leading members of the newly organized science departments. In this manner, Pál Szarvas was also invited in 1951 to come to Debrecen to be the Head of the Department of Inorganic and Analytical Chemistry. His first task here was to organize the furnishing and equipment of the student and research laboratories, to initiate classroom teaching and research work despite the rather unfavourable financial conditions. From 1952 on the number of staff members began to increase and from the mid-1960s the level of the laboratory equipment was also improving. Research work was launched in the field of analytical chemistry, where various methods were developed for the determination of some rare metals in the presence of larger amounts of other elements. From the end of the 1960s the main research field of the Department was solution chemistry, the equilibrium and kinetic studies on the formation of complexes of transition metals and lanthanides with organic ligands. Another developing field was the synthesis and study of new boron-organic compounds. The focus of research in analytical chemistry shifted to the use of emission spectrography and atomic absorption spectrophotometry. Professor Szarvas was also involved in the leadership of the Faculty and of the University. He was Dean of the Faculty (1954–58) and the Rector of the University (1963–66). His activity was highly important in the preparation of the construction of the chemistry building. Professor Szarvas, who retired in 1975, played a significant role in the organization of the teaching and research work of the Department of Inorganic and Analytical Chemistry, which has exerted an important impact on the current existence and successes of the Department.

• A debreceni Stomatologiai Klinika története Adler Péter professzor vezetése alatt (1946–1979)

  11 - 23

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  541

  History of the Stomatology Clinic in Debrecen under the Leadership of Professor Péter Adler (1946–1979). With the approaching front of the 2nd World War in October 9, 1944, Professor András Csilléry head of the Stomatology Clinic left Debrecen because of his political views, so the institution remained without a leader until 17th November. Thereafter as a substitute, trainees then Stefánia Morvay Assistant Lecturer under the supervision of Professor Gyula Verzár was the head. From June 20, 1946, Péter Adler was assigned to the lead, which was one of the longest leading positions of the Faculty of Medicine since he was director of the clinic until July 1, 1979. Péter Adler graduated from the University of Vienna, where he specialized in the field of Dentistry and worked at the Department of Orthodontics at the Polyclinic of Vienna, while in spring 1939 he had to return home for political reasons. During the war he worked as a translator and then assigned to forced labor, and after the war, he was placed to the Stomatology Clinic in Debrecen. From 1948 he worked as a chief clinician, in 1952 he became candidate of sciences (CSc), and in 1953 he was appointed as a university professor. He received Doctor of Science (DSc) degree in 1957. He was a member of the editorial board of several foreign professional journals, he was accepted by several international editorial boards, wrote several textbooks. He translated two books written by others into German. He was chairman of the Association of Hungarian Dentists and Editor-in-Chief of the Stomatologica Hungarica. The main topics of the research at the Stomatology Clinic are: examination of hypersensitivity to dental anesthetics, clarification of many details of caries epidemiology, proof of the protective effect of fluoride against caries. Under his leadership there was a dynamic scientific work on the Stomatology Clinic, proven by the fact that between 1945–1980 12 books, 487 publications, book chapters and monographs appeared, which was unique among similar national institutions. He lay down the fundaments of the dental education in 1976 and contributed the architectural and professional requirements of the new Stomatology Clinic in 1981.

• A DEBRECENI SZÍVSEBÉSZET TÖRTÉNETE

  262-284

  Szerafin Tamás

  Megtekintések száma:

  235

  A szívsebészet létrejötte Debrecenben szorosan összefonódott a mellkassebészettel, mivel ez a tevékenység a mellkassebészetnek helyet adó Auguszta Szanatóriumban, a későbbi Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinikáján indult és folytatódott hosszú évtizedeken keresztül. A II. Világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesítettek mellkassebészeti osztályt, melynek vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, akinek szakmai érdeklődése a ’60-as években a szívsebészet felé irányult. Korszakalkotó célja megvalósításához a hazai szívsebészet úttörőjében – Dr. Eisert Árpád nyíregyházi sebészfőorvos személyében – talált megfelelő társat. Példaértékű szakmai együttműködésük eredményeként 1963-ban elvégezték Debrecenben az első zárt szívműtétet. A továbblépéshez, - a  nyitott szívműtétek elkezdéséhez -  szükséges szív-tüdőgépet Köteles Béla magyar kivándorlók Amerikában született és ott saját műszegyártó céget alapító gyermekének adománya biztosította. Az első nyitott szívműtétet Dr. Kovács Gábor szegedi vendégprofesszor végezte Dr. Schnitzler professzorral 1968-ban. 1972-ben Dr. Gömöry Andrást bízták meg a szívsebészet vezetésével, akinek a nehéz körülmények között is sikerült létrehoznia jólképzett orvosokból és szakdolgozókból álló munkacsoportot, mely biztos alapot nyújtott a további fejlődéshez. 1983-ban Schnitzler professzor nyugdíjba vonulását követően Dr. Péterffy Árpád, a stockholmi Karolinska Kórház szív és mellkassebész docense, pályázat útján nyerte el a II. sz. Sebészeti Klinika irányítását. Külföldön szerzett tudása, szakmai és munkaszervezési tapasztalatainak köszönhetően hatalmas léptekkel fejlődött a debreceni szívsebészet. A műtéti szám jelentősen emelkedett, miközben a halálozás harmadára csökkent. Elérte, hogy 1993-ban a szívsebészet új épületet kapott, mely megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az új épületben a szívsebészet mennyiségi és minőségi mutatói tovább javultak, és Debrecen a magyar szívsebészet nemzetközileg elismert zászlóshajójává vált. Iskolateremtő munkásságának köszönhetően tanítványai nyugat-európai országokban és a tengerentúlon gyarapíthatták tudásukat. 2008-ban történt nyugdíjba vonulását követően professzor emeritusként tevékenykedett a klinikán, továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatva a debreceni szívsebészet fejlődését, hírnevének megőrzését. Szakmai utódaként Dr. Szerafin Tamás docenst bízták meg a szívsebészet vezetésével. Munkatársaival céljuk az elődöktől kapott betegközpontú szellemiség, szakmai elhivatottság megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az épített örökség állagának megóvása.

• Hüttl Tivadar (1884-1955) Debrecen klinikaalapító és iskolateremtő sebész professzora

  117-123

  Balázs György

  Péterffy Árpád

  Megtekintések száma:

  191

  HÜTTL TIVADAR (1884–1955), PROFESSOR SURGEON, FOUNDER OF A SCHOOL AND CLINIC IN DEBRECEN. After inishing his studies, Tivadar Hüttl worked in the Institute of Pathology at the Budapest University besides Professor Antal Genersich, later int he Clinic of Surgery besides Professor Tibor Verebély. From 1921 he worked as Deputy director of the forming Faculty of Medicine at the Tisza István University in Debrecen, in 1922 he was appointed as the full professor of Surgery and the Director of the Clinic of Surgery. During his leadership he established several departments which became clinics later on. He created a truly scientiic school environment, professors, hospital directors became his students. In the academic year of 1930–40 he was the Rector of the university. He was wrongfully accused in 1945 and he was divested of his professor title. Later he worked as the head physician of the State Institute of Oncology.

• A zágrábi Tudományegyetem hungarológiai tanszékének története

  66 - 81

  Lőkös István

  Megtekintések száma:

  314

  The author gives an overview on the history of a quarter of a century of the youngest foreign workshop of Hungarian studies, namely, Department of Hungarian Language and Literature of the Faculty of Humanities of the University of Zagreb. The education on Hungarian studies started in Zagreb in 1944 and was precedented. At the University of Zagreb the Hungarian Language Department was functioning as early as the second half of the 19th century. Form 1904 to 1918, for almost one and a half century at the same place Hungarian language and literature was educated with the direction of professor Dr. Kázmér Greska. After the collapse of the Austrian-Hungarian Monarchy the representatives of the Croatian National Council radically put out professor Greska from the university and closed down the department. It was impossible to reorganize it in Yugoslavia between the two world wars. A new possibility came only after the independence of Croatia in 1994. The work in the department restarted on the basis of an interstate contract under the leadership of professor Dr. Milka Jauk-Pinhak and with the partnership of visiting teachers from Hungary. Today, under the management of Orsolya Žagar-Szentesi, 25-30 students start their studies at the department in each year. The function of the special college of translation of poetic works is outstanding. The department in 2002 celebrated the 900 years jubilee of the coronation of Kálmán Könyves as Croatian king with the representative volume of essays entitled Croato-Hungarica. The department was introduced in the „Hungarian issue” of the journal Književna smotra, the Zagreb journal of world literature in 2014 on the 20th jubilee of the department. Their latest publication is With heart and Soul/ Dušom i srcem Hungarian-Croatian Somatic Phraseology/ Mađarsko-hrvatski rječnik somatskih frazema (2018).

• 50 ÉVES A DEBRECENI UROLÓGIAI KLINIKA

  154-166

  Tóth Csaba

  Megtekintések száma:

  162

  Jelentős ünnepi esemény volt a debreceni Urológiai Klinika történetében a 2024 május 10.-én rendezett jubileumi előadás sorozat. A Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultásán az urológiai betegeket kezdetben, 1921-től, a Hüttl Tivadar által vezetett Sebészeti Klinikán látták el. 1958-ban önálló urológiai osztály és járóbeteg szakrendelés kezdte meg működését a Sebészeti Klinikán, majd 1972-ben már a II.sz. Sebészeti Klinikán, a jelenlegi helyére költözött az urológiai ellátórendszer. Az önálló Urológiai Klinika 1974.július 1-én alakult meg Kelenhegyi Márton vezetésével. 1979-ben Pintér József lett a klinika igazgatója, majd 1995-ben Tóth Csaba kapott kinevezést az Urológiai Klinika igazgatására. Tóth Csaba professzor számos feltárásos és endoszkópos urológiai sebészeti eljárást vezetett be, iskolateremtő, számos hazai és nemzetközi szinten is elismert urológus mentora volt, nagy hangsúlyt fektetett a tudományos igényességre. Őt követően 2006 óta Flaskó Tibor docens vezeti a klinikát, aki tovább fejlesztette a laparoszkópos tevékenységet. A korábbi Kenézy Gyula kórház Urológiai Osztályát 2022-ben integrálták az Urológiai Klinika szervezetébe.

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  241

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• Magyarországi diákok egyetemjárása az úkorban 1–22.: (Könyvbemutató és recenzió)

  251-261

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  183

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS FROM HUNGARY IN THE MODERN AGE, 1–22 (BOOK PRESENTATION AND REVIEW). In this generically peculiar sort of writing, which is ACTUALLY a book review that grew out of the observations at an actual book presentation, is the introduction of an enterprise which is unique even by European standards. It is a series of books that has been in the making for twenty years under the leadership of Professor László Szögi. he primary objective of the project is to inventorize all those students in Hungary who – between the beginning of the 16th century and the beginning of the 20th century – pursued advanced studies abroad at some European university. he overview evaluates the unique volume of the enterprise, appreciates, without attempting to be complete, its most spectacular merits, outlines the possibilities of the utilization of the amassed data, and highlights, through personal experience, why this unique low of books is so signiicant to the scholars of several areas of knowledge.

• Wittenberg neveltjei és a Tiszántúl reformációja

  96-101

  Szabadi István

  Megtekintések száma:

  188

  The Students of Wittenberg and the Transtibiscan Reformation. The three generations of Hungarian ministers which returned from the University of Wittenberg each walked a different path in spreading the Reformation. Some of them remained followers of Luther (Mátyás Dévai Bíró, Imre Ozorai, István Gálszécsi, Sebestyén Károlyi Boldi). The next group represented a shift in the teachings, and they established church administration after the Swiss model, while still being direct students of Melanchthon. Later, they became bishops and deans, the elite of church leadership (Benedek Bánffyhunyadi Mogyoró, György Czeglédi, Ferenc Czeglédi, Péter Méliusz Juhász, György Gönczi Kovács alias György Fabricius). It is safe to state that both the Lutheran and the Calvinist forms of Reformation were distributed by students of Wittenberg, in which Melanchthon played a crucial role. His work was characterised by temperance and tolerance: he proclaimed fidelity in cases where it was necessary, and in the rest – for the sake of unity –, compliance. Many believe that this was what allowed the Swiss school of Protestantism to spread quickly across Hungary in the second half of the century. Concerning the dispersion and the positions of the Lutheran and the Calvinist branches throughout Hungary, however, not only confessional issues should be examined but contemporary politics, too. It was the Wittenberg generation that came after the death of Melanchthon (but was still educated in the spirit of Melanchthonian theology and humanism) which brought about the establishment of a church from the Swiss branch, organised along political lines and firmly dependent on them. This generation included Péter Károlyi and Lukács Hodászi Pap. 16th-century Hungarian Reformed theology was characterised by eclecticism which did not originate from Wittenberg alone, but Wittenberg provided it with the ground where it could develop.