Keresés

Keresési eredmények

• Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben: Johann Ferdinand Behamb

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  141

  Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben (Johann Ferdinand Behamb). A 17. század magyarországi származású jogi írói közül mind termékenységével, mind ismertségével kiemelkedik a pozsonyi származású Johann Ferdinand Behamb, aki rekatolizálása után Linzben lett jogtanár a felső-ausztriai rendek szolgálatában. A tanulmány megkísérli rekonstruálni Behamb tanulmányait és tanári tevékenységét, felhívva a figyelmet egy sajátos korabeli felsőfokú iskolatípusra (Landschaftschule) is.

   

• Eperjes - Az evangélikus jogakadémia 1918/19-es tanéve és Miskolcra költözése

  80-89

  Durovics Alex

  Megtekintések száma:

  182

  Az eperjesi jogi akadémiát 1862-ben alapították újjá, és az iskola ezzel a felvidéki családok fontos képzőhelyévé vált. Az I. világháború során az oktatást sokszor megzavarták az elszállásolt katonák, és nehézséget
  okozott a harcoló oktatók helyettesítése. A háború után, de még Trianon előtt szóba került az iskola Miskolcra telepítése. Eperjes csehszlovák megszállása után (1918 decembere) és a jogi képzés betiltása után az iskolát
  márciusban Miskolcra költöztették, ahol az ősszel megkezdődhetett az oktatás.

• A NAGYSZEBENI JOGAKADÉMIA TANÁRAI (1844–1887) REKONSTRUKCIÓS KÍSÉRLET

  187-200

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  50

  A 19. században és a 20. század elején a magyarországi és erdélyi jogakadémiák fontos szerepet töltöttek be a soknemzetiségű Kárpát-medence értelmiségének képzésében, különösen a hivatalnokképzésben. Ezen intézmények között talán a legkülönösebb sorsú a nagyszebeni jogakadémia volt. Az alábbi adattár – tudomásunk szerint – az első kísérlet arra, hogy rekonstruáljuk a nagyszebeni jogakadémia tanári karának összetételét az intézmény fennállásának valamivel több, mint négy évtizede alatt. Az összeállítás a rendelkezésre álló nyomtatott és levéltári forrásokon alapul.

   

• A MAROSVÁSÁRHELYI JOGAKADÉMIA NEVES TANÁRÁNAK, DÓSA ELEKNEK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE

  41-56

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  77

  A tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek jogtudós oktatási tevékenységét. A marosvásárhelyi jogi oktatás történetében a Dósa család kiemelten fontos szerepet tölt be, a jogi tanszék megalakításától egészen a jogakadémia megszüntetéséig a három generációjuk adta a tanári kar jelentős részét. Dósa Gergely volt az első, aki jogot oktatott Marosvásárhelyen. Dósa Eleket részben Miklós fia, és unokaöccse, Vályi Gábor követte, akik mindvégig meghatározó alakjai voltak az 1872-ben bezárt, rövid életű marosvásárhelyi jogakadémiának. Dósa Elek egész életében központi szerepet játszott a jog, főleg a jogtudomány. Fiatal korától kezdve arra készült, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen, és abban reménykedett, hogy egyszer fia is átveszi helyét a katedrán. Annak ellenére, hogy a család kiterjedt volt a 19. század második felében a jogtudósi ág kihalt.

• Városjáró jogászképzés a debreceni jogi oktatás helyszíneinek alakulása, különös tekintettel a mai Kassai úti Campus történetére

  88-103

  Megyeri-Pálffi Zoltán

  Megtekintések száma:

  186

  Moving Legal Education – The Evolution of Locality of the Legal Education in Debrecen with special regard to the History of Campus Kassai. The legal education in Debrecen has a long history. It started in the Reformed Collage of Debrecen in the middle of the 18^th century. As a state university, it was established by the Act XXXVI of 1912. Until the main building of the University of Debrecen was completed (1932) the Faculty of Law had been operating in many places in the city. First, in the building of Reformed Collage, but some legal departments were in an apartment house on the main street. After 1932, the faculty of law had suitable offices in the main building of the University. Between 1949 and 1996 the legal education was suspended, and its offices were occupied by other departments. In the year of 1996 a solution had to be found, the restarted legal education needed new buildings. The new place was found on the field of ex-soviet barrack on the Kassai Street. This site was a cavalry barrack before the WWII. Some of the original buildings can still be found today, and many new buildings were built in the last couple of years e. g. library, student hostel, educational buildings.

  The faculty of law has also found its place on this campus. Its last moving was in the year of 2015, and it has a nice old-style group of buildings now.

• Debreceni Református Kollégium teológiai oktatásának története 1850–1912. A Teológiai Akadémia a Kollégium oktatási rendszerében

  30-51

  Kovács Ábrahám

  Megtekintések száma:

  169

  The History of Theological Education at Debrecen Reformed College between 1850 and 1912. The changes in the educational system of Theology at Reformed College of Debrecen were heavily influenced by the political-social events of historic Hungary between 1850 and 1912. The first date signals the introduction of arbitrary rule of the Habsburg monarch who suppressed the Hungarians during the War of Independence in 1848-49. The closing date is the emergence of a new state run university in Debrecen. The study throws light on how the Organisations Entwurf tried to modernize as well as Germanize the education system in the Habsburg Empire. As a result, the traditional education structure at the College was entirely restructured. It brought about the disintegration of humanity and art faculty into a grammar school thereby only the law and theological faculties were left intact for a while. The Reformed Church District strongly protested against the dismantling its more than 300 years old education system.  It is the irony of history what the oppressing Austrian could not achieve, it was realized after the Compromise by József Eötvös, the Hungarian minister of culture, religion and education. Needless to say that education at all levels needed to be modernized and standardized. It is clear that it had a positive impact on the curricula of Reformed theological education in the long run. The paper introduces briefly the life of theological professors, their career with a view to their studies abroad and finally their works at various departments of theology. 

• Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa

  15-48

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  142

  Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

• Illyefalvi Vitéz Géza jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1926/27. tanévi rector magnificusa

  5-16

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  89

  Géza Illyefalvi Vitéz Law Professor, the Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1926/27. Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) studied at a university in Budapest, where he obtained a doctorate in law and political sciences. At the end of 1896 he was elected public ordinary professor of the judicial academy in Sárospatak, where he taught administrative law and statistics. He was a professor of the University of Debrecen after its establishment in 1914. In
  1921 he was appointed Dean of the Law Faculty and he was re-elected in 1931. Illyefalvi Vitéz Géza was Rector of the Hungarian Royal Tisza István University of Debrecen in 1926/27, the year when the clinic site was inaugurated, and the laying of the foundation stone of the main building took place. We can say that he was a rector at a destiny-shaping period of the University. He effectively represented the interests of the University, with the help of his contemporary higher education policy and the university development plans of Minister of Education Kunó Klebersberg. Illyefalvi wrote fourteen books and monographs, as well as numerous journal articles. These works are grouped in the two major fields of his interests, statistics and public finance. He also wrote university and judicial academy notes and textbooks.

• A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TÖRTÉNETÉRŐL ÉS HELYZETÉRŐL – DEBRECENBŐL NÉZVE

  143-163

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  159

  A Magyar Rektori Konferenciát felsőoktatásunk erősödő önszerveződése és érdekeinek hatékony képviselete jegyében hozta létre 1988-ban 19 egyetem rektora. Az MRK meghatározó szerepet vállalt és játszott felsőoktatásunk rendszerváltásában, autonómiájának, társadalmi szerepének erősítésében, az első felsőoktatási törvény előkészítésében, annak megvalósításában. Működésének kereteit, tevékenységének hatását és eredményességét a továbbiakban részben saját törekvései, részben a mindenkori kormányzat által biztosított vagy korlátozott keretek alakították. Az utóbbi időkben az MRK szerepe és súlya mind a radikálisan változtatott hazai, mind a mérvadó nemzetközi felsőoktatási térben erősen mérséklődött, jóllehet aktív szerepvállalása intézményeinknek, a tudománynak, társadalmunknak is fontos lenne: az egyetemek hangját mindenütt hallatni és hallani kell.

• Miniszteri előterjesztés a Nagyszebeni Királyi Jogakadémia megszüntetése tárgyában I. Ferenc József előtt és annak parlamenti előzményei

  74-104

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  80

  Ministerial Proposal in the Matter of the Dissolution of the Royal Legal Academy of Law in Nagyszeben Before (I) Franz Josef and its Parliamentary Antecedents. The publication of the source material—an archival file from the Haus-, Hof- and Staatsarchive in Vienna—makes available for those interested hitherto unknown material. The Academy of Law in Nagyszeben, which was established in 1844 and which was first maintained by the Transylvanian Saxon Universitas, then, in the age of neoabsolutism, by the Austrian state, was subordinated after 1867 to the Hungarian Ministry of Culture, and was recognized as one of the most well-equipped legal schools of the age. The central unit of the source document contains the German text of the proposal, in which Minister of Religion and Education Ágoston Trefort (between 1872 and 1888) appealed, in November 1883, to Franz Josef I to accept in supreme resolution the idea of the possible discontinuance of the educational institution in Nagyszeben. What makes the
  document unique is the fact that the relevant materials of the Ministry of Religion and Education relating to universities and colleges in the period after the Compromise and before 1916 were destroyed, thus the document in question may be the only extant copy of the proposal. Trefort’s proposal is complemented and commented upon by the parliamentary speeches which, between 1870 and 1884, either called in doubt or, contrariwise, underscored the necessity for existence of the Academy of Law in Nagyszeben. For want of other sources, the records of these speeches highlight those incentives which in a certain sense were contributory to forcing Trefort to back down and to ”sacrifice” the institution of Nagyszeben. These parliamentory documents are also made available in the present study.

• Javaslat a trimesztriális rendszer bevezetésére – A debreceni jog- és államtudományi kar felterjesztésé gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszterhez (1918. augusztus 1.)

  95 - 105

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  205

  Proposal for the Introduction of the Trimester System – Proposal by Faculty of Law of the University of Debrecen to Earl János Zichy, Minister of Religion and Public Education. The Faculty of Law of the University of Debrecen in the last period of the World War I. made a proposal in order to divide the school year to three semester. It was a strange source of the history of the Hungarian higher education. Based on this document can be cognizable the real life and thinking of the students of the university who came back from the war and of the professors who met with them the first time. The trimestrial system of the higher education was favoured by the students too, but it wasn’t able to come to real because the collapse of the Monarchy.

• Bernolák Nándor (1880–1951), a Debreceni M. Kir. Tudományegyetem második rektora

  13-31

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  83

  Nándor Bernolák (1880–1951), the Second Rector of the Hungarian Royal University of Arts and Sciences in Debrecen. As second rector of the Hungarian Royal University of Arts and Sciences, Debrecen, which was launched in 1914, Nándor Bernolák played an important role in shaping the events of the first years. He was a nationally recognized theoretical criminal jurist when he was invited to chair the department of penal law in Debrecen. In addition to an outline of his brief, seven-year, university career, a discussion of his previous professional activities is offered, and the events of his life pertaining both to the early history of the university and to his subsequent political and legal career are highlighted. Professor Bernolák’s reformist initiatives pertaining to criminal law as well as his attempts aimed at the renewal of law training are likewise reviewed. In summary it is stated that Nándor Bernolák excelled both as a criminal jurist and as a university manager. As regards his political career, it turned out to be rather brief and controversial. In view of the fact that he turned his back to his university commitments, we are obliged to consider him as one of those university professors who was lost for Hungarian higher education when they assumed political commitments.

• A magyar felsőoktatás egy fontos intézménycsoportja a királyi jogakadémiák forrásai és feldolgozásának lehetőségei (1777-1850)

  121-132

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  95

  AN IMPORTANT INSTITUTIONAL CLUSTER OF HIGHER EDUCATION IN HUNGARY: THE SOURCES SUPPLIED BY THE ROYAL ACADEMIES OF LAW AND THE PROCESSES OF THEIR CATALOGUING, (1777–1850). he main objective of this study is to ofer an overview of the currently available sources which are extant regarding the peculiar institutions and student population of higher education of the 18th and 19th centuries in Hungary. On surveying the types of sources, it takes stock of the material which is currently accessible to assess the one-time student population of the royal academies of law in Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad, as well as of the similar royal institutions of Zágráb and the royal lyceum in Kolozsvár. Surveys of this type have demonstrated that in the irst half of the 19th century almost 50,000 students enrolled in these types of institutions. his number by itself tends to indicate that these institutions may have fulilled a much larger role in educating a Hungarian intelligentsia in the Reform Age than one would assume on the basis of a lower-thanuniversity academic level of these institutions.

• A Pozsonyi Egyetem válságos időszakának történetéhez- 1914-1923

  142-156

  Kiss József Mihály

  Megtekintések száma:

  127

  Az 1912-ben megalapított Erzsébet Tudományegyetem 1914 őszén a jogi kar megnyitásával kezdte meg működését. A bölcsészeti karon csak 1918 elején, az orvosi karon 1918 őszén kezdődtek meg az előadások. A cseh légió 1919. január 1-én bevonult Pozsonyba, és innen kezdve kétségessé vált az egyetem további működésének lehetősége. 1919 szeptemberében a csehszlovák állam lefoglalta az intézmény valamennyi ingatlanát az Erzsébet Tudományegyetemen, így a bölcsészeti karon és orvosi karon megszűnt az oktatás.E karok tanárai és diákjai Magyarországra menekültek. A jogi karon még 1921 nyaráig tovább folyt az oktatás, majd e kart is bezárták. Az egyetem mint menekült tanintézet, a kolozsvári, ugyancsak menekült egyetemmel együtt Budapesten folytatta tevékenységét. 1923-ban az egyetem végleges helyét Pécs városában nyerte el.

   

• A nagyszebeni jogakadémia hallgatóinak kérelme az oktatás megreformálása tárgyában 1848 májusából

  117 - 126

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  179

  The Request for Educational Reform of the Students of the School of Law in Nagyszeben of May 1848. In spring 1848 amidst the zeal of the revolution started in almost all of the higher educational institutions in Hungary and Transylvania student movements to reform education in the institutions. In May 1848 the students of the Law School of the Saxons in Transylvania at Nagyszeben also submitted an application through the institution’s Senate to the sustaining Lutheran Church including – among others – the following issues: guaranteeing the freedom to education and teaching, reforming the study and exam system, significantly developing the substance of the library, getting the right to meet and vote for the students’ representatives during procedures against students; reviewing the academy’s disciplinary regulation. The following source-presentation – besides the Hungarian translation of the request – explains the circumstances of origin and the afterlife of the application.

• A BUDAI JEZSUITA AKADÉMIA HALLGATÓSÁGA (1713-1777)

  182-195

  Varga Júlia

  Megtekintések száma:

  80

  A tanulmány a Budai Jezsuita Akadémia (1713-1777), a Pesti Piarista Bölcsészeti Líceum (1752-1784) és a rövid ideig fennálló Pesti Jogi Szakiskola (1756-1771) forrásait, történetét, hallgatóit, oktatási színvonalát és látogatottságát mutatja be. Ezek olyan eddig alig ismert, 1777 előtti, budai és pesti felsőoktatási intézmények, amelyek megalapozták a főváros területén a későbbi felsőoktatás felvirágzását.

• Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa

  3-32

  Balogh Judit

  Megtekintések száma:

  194

  Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
  tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
  olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
  állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
  volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
  egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

• INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK. DEBRECEN ÉS HOLLANDIA

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  17

  Bozzay Réka könyve az intézményközi kapcsolatok történetét dolgozza fel Debrecen és Hollandia viszonylatában. A könyvet P.Szabó Béla ismerteti.

• Hungarológiai munkácska államtudományi hangsúlyokkal a 17. század első feléből

  147-165

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  83

  A little work of Hungarology with jurisprudential acc ents from the first half of the 17th century. Wilhelm Artner was the second person from Sopron, who became a jurist doctor in the Early Modern Age and applied his professional knowledge for the benefit of his city and Lutheran church. The present paper gives an outlook of his studies in Tubingen by introducing one of his works created there in detail. First, a draft is presented of the education and professors in the Law Faculty of Tubingen in the first third of the 17th century. Second, the circumstances of the creation and content of the disputation titled „De Regno Hungariae ejusque jure” – which was created with the co-operation of Professor Christoph Besold and Artner – is emphasized. The paper tries to eliminate the  erroneous and stereotypical evaluations that have been linked with it throughout the past centuries and now the disputation is viewed as one of the first works of Hungarology.