Keresés

Keresési eredmények

• EGYETEMI ÉVFORDULÓK ÉS ÜNNEPLÉSÜK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSBAN

  96-107

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  170

  A 20. és a 21. században a történelmi változások következtében a magyar egyetemek óriási átalakuláson mentek keresztül és ez az átalakulás a mai napig is tart. Nem csupán az egyetemek nevei változtak meg akár háromszor, vagy négyszer, de számtalanszor változott szervezeti felépítésük. Számos intézmény kivált egykori egyeteméből, mások egyesültek más felsőoktatási intézményekkel. 2000-ben több integrált egyetem jött létre, de ezek kari szervezete azóta sokszor változott, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy az egyes egyetemek mikortól és milyen intézménytől számítják alapításukat, mikor ünnepelhetik ezek évfordulóit. A magyar felsőoktatás múltjának megértését az is nehezíti, hogy egyes hazai egyetemek jogelődjeit, az első világháború előtt, a ma már szomszédos országok városaiban alapították. A lenti cikkben az európai példák bemutatása után összefoglaltuk azokat a változásokat, amelyek a legalább százesztendős múlttal rendelkező magyar egyetemek szervezetében végbementek. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen alapításokat ünnepeltek a hazai univerzitások és ezen alkalmakkal milyen történeti, vagy csak egyszerűbb jubileumi kiadványokat jelentettek meg. Utaltunk arra is, hogy mely egyetemek törődtek annyira saját múltjuk forrásaival, hogy azokból egyetemi levéltárakat hoztak létre. Végezetül utalunk a lehetséges közeli fontos egyetemi évfordulókra.

   

   

• JÓTANÁCSOK KÖNYVTÁRAM MAJDANI ÉRTÉKESÍTŐI SZÁMÁRA : ORSZÁGH LÁSZLÓ MAGÁNKÖNYVTÁRÁNAK SORSA

  199-239

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  180

  Országh László könyvtárának sorsáról már az 1970-es évek közepén rendelkezett egy részletes levélben, melynek  eredeti kézírásos formáját a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára őriz Kézirattárában. A levelet eredeti formájában adjuk közre.

• Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején

  Polyák Petra

  Megtekintések száma:

  281

  Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció valamennyi színterén, így a marxizmus- és oroszórákon, a DISZ rendezvényein stb. folyamatos állásfoglalásra, akár az uralkodó politikai diskurzustól is eltérő véleménynyilvánításra késztetni a hallgatókat. Maguk is erősen kételkedtek azonban abban, hogy vajon mennyire pontos ismereteket is képesek szerezni a diákok politikai nézeteiről. Az indoktrináció korabeli hatékonyságát feltérképező jelentések ugyanis rendre arról számoltak be, hogy az ideológiai ismeretterjesztés egyeseknek nem világnézetet, hanem praktikus tudást nyújt: a hallgatók jó része megtanul „marxista módon” beszélni.

• A DEBRECENI EGYETEM FRANCIA TANSZÉKE 1957 ÉS 2023 KÖZÖTT

  155-163

  Kiss Sándor

  Megtekintések száma:

  165

   

  A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke jelenlegi formájában 1957 óta áll fenn; több éves kényszerszünet után ekkor nyílhattak meg újra a nyugati nyelvi tanszékek a vidéki egyetemeken. Az itt következő összefoglalás az azóta eltelt időszakra vonatkozik.

• CZAKÓ JÓZSEF FŐORVOS, A MAROSVÁSÁRHELYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS KLINIKAI HÁTTERÉNEK MEGTEREMTŐJE: Az Első Erdélyi Szívműtét Története

  67-78

  Veress Éva

  Megtekintések száma:

  223

  A tanulmány dr. Czakó József, sebész főorvos, szanatóriumi és kórház-igazgató, egyetemi tanár életével, munkásságával foglalkozik, melyről nagyon kevés összefoglaló írás jelent meg eddig. Fontos orvostörténeti adatokat, igyekszik kihozni az ismeretlenség homályából és átmenteni az utókorra, melyek a Marosvásárhelyi Szanatórium létrehozásával, és az Erdélyben elvégzett első szívműtéttel, az új kórház megszervezésével, valamint a Marosvásárhelyen 1944-ben elindult magyar nyelvű orvosképzéssel kapcsolatosak. Szakirodalmi források és egyedi dokumentumok igénybevételével, valamint a szerző saját tapasztalatai alapján, a Czakó hagyatékra támaszkodva, menti át a fontos adatokat, mely által a múlt század eleji kisváros egészségügyi viszonyairól, új információkra és fontos részletekre derül fény.

• FENNTARTHATÓ EGYETEMEK: MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  216

  A Föld jelenlegi népessége eléri a 8,2 milliárd főt. Bár napjainkban rendelkezésre állnak olyan tudományos számítások, amelyek szerint a túlnépesedés önmagában nem jelentené a fenntarthatóság akadályát, amennyiben jelentős globális változtatások történnének (például gazdasági és fogyasztási szokások terén), a fenntarthatósági kihívások továbbra is összetett és átfogó megközelítést igényelnek.Az egyetemek – mint tanuló szervezetek – kiemelt szerepet játszanak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság előmozdításában, hiszen oktatási és kutatási tevékenységük révén formálják a jövő generációk szemléletét. Jelen kutatás célja a magyarországi felsőoktatási intézmények fenntarthatósági stratégiáinak és megvalósított intézkedéseinek elemzése, valamint annak feltárása, hogy mely további irányok és fejlesztési lehetőségek kínálkoznak az egyetemek fenntarthatósági törekvéseinek erősítésére.A kutatás során az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mennyire fenntarthatóak a magyar egyetemek jelenleg: az eltérő rangsormódszertanok tükrében hogyan teljesítenek? Melyek a jelenlegi stratégiák, fejlesztési irányok, működések hasonlóságai? Milyen fenntarthatósági kezdeményezéseket alkalmaznak a magyar egyetemek? Milyen jó gyakorlatok azonosíthatók, és milyen innovatív megközelítések alkalmazhatók a fenntarthatóság javítása érdekében? Mi lehet a szerepe az egyetemi könyvtáraknak, ill. az egyetemi publikálásnak a rangsorokon való szereplésben?

• AZ ÚJRAKEZDÉS KÖVETE: BENCSIK ISTVÁN (1953-1970) /DEBRECENI AGRÁRFELSŐOKTATÁS/ (1910-1998)

  5-14

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  226

  1945-ben változás köszöntött be a hazai mezőgazdasági felsőoktatásban, amely a központosítás jegyében született meg. Megalakult a Magyar Mezőgazdaságtudományi Egyetem. Mindez később alapját jelentette a gödöllői Agrártudományi Egyetem színrelépésének. Átszervezések tarkították a képzés szerkezeti felépítését, helyszíneinek véglegesítését. A vidéki intézmények osztályokként működtek, majd a 49. évi rendelet megszüntette az általuk folytatott oktatást, így a központosított egyetem debreceni osztályát is, 1949. március 12-én. 1953-ban Bencsik István kapott megbízást a debreceni oktatás újra indítására. Közel két évtizedet töltött a cívisvárosban, vezető beosztásban az intézmény élén. Munkássága révén modernizálta, kibővítette az egykori – az 1940-ben átadott középfokú m. kir. mezőgazdasági tanintézetet – épületegyüttest. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város felsőfokú mezőgazdasági szakoktatása rövid idő alatt példaértékűvé vált az országban. Megteremtette az oktatás-kutatás tárgyi és szellemi hátterét. Sokat köszönhet Debrecen agrár felsőoktatása Bencsik Istvánnak, aki rangot vívott ki a város oktatás életében, egyúttal országos elismerést szerzett.

   

• A Pozsonyi Egyetem válságos időszakának történetéhez- 1914-1923

  142-156

  Kiss József Mihály

  Megtekintések száma:

  210

  Az 1912-ben megalapított Erzsébet Tudományegyetem 1914 őszén a jogi kar megnyitásával kezdte meg működését. A bölcsészeti karon csak 1918 elején, az orvosi karon 1918 őszén kezdődtek meg az előadások. A cseh légió 1919. január 1-én bevonult Pozsonyba, és innen kezdve kétségessé vált az egyetem további működésének lehetősége. 1919 szeptemberében a csehszlovák állam lefoglalta az intézmény valamennyi ingatlanát az Erzsébet Tudományegyetemen, így a bölcsészeti karon és orvosi karon megszűnt az oktatás.E karok tanárai és diákjai Magyarországra menekültek. A jogi karon még 1921 nyaráig tovább folyt az oktatás, majd e kart is bezárták. Az egyetem mint menekült tanintézet, a kolozsvári, ugyancsak menekült egyetemmel együtt Budapesten folytatta tevékenységét. 1923-ban az egyetem végleges helyét Pécs városában nyerte el.

   

• " A FELADAT ELLÁTÁSÁBA, IDÉN MÁRCIUS 15-ÉN – AZ ELLENFORRADALOM ÓTA ELŐSZÖR – HIBÁK CSÚSZTAK.”: MINISZTÉRIUMI MEGTORLÁS AZ 1972. MÁRCIUS 15-I „NACIONALISTA” TÜNTETÉS DIÁK RÉSZTVEVŐI ELLEN

  44-67

  Keresztes Csaba

  Megtekintések száma:

  261

  Az 1970-es évtized első éveiben, főleg a március 15-i nemzeti ünnep napján, fiatalok nagyszabású ünnepi és egyben tiltakozó megmozdulásai, felvonulásai zajlottak le a magyar főváros utcáin. A hatalom kezdetben csak néhány személyre szabott ki, a korban enyhének számító, büntetéseket, azonban 1972-ben már jelentős börtönbüntetések is születtek. 1973-ban és 1974-ben preventív jelleggel igyekeztek elejét venni az utcai demonstrációknak. Az 1972. év során sok diákra szabtak ki fegyelmi jellegű szankciókat. A fegyelmi útján való megtorlásokat az oktatási ügyeket irányító minisztérium igyekezett koordinálni, és központilag szabályozták a retorziók menetét. Ennek során több tucat diák szenvedett, akár kizárással is járó, büntetést.

• A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE

  234-252

  Oláh László

  Megtekintések száma:

  171

  A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

• MEGEMLÉKEZÉS A NEMZETKÖZI EGYETEMTÖRTÉNETI BIZOTTSÁG VOLT ELNÖKÉRŐL, HILDE DE RIDDER-SYMOENS-RŐL

  259-261

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  199

  Hilde De Ridder-Symoens, a középkori történelem egykori professzora szülővárosában, Gentben, nyolcvan éves korában 2023. március 5-én elhunyt. A belga professzor asszony a közelmúlt egyik legkiválóbb nemzetközi hírű egyetemtörténésze volt.

• SZÁZ ÉVE ÉRKEZETT A DEBRECENI SZEMÉSZETI KLINIKÁRA KETTESY ALADÁR

  229-232

  Süveges Ildikó

  Megtekintések száma:

  199

  Az írás Kettesy Aladár debreceni szemészprofesszorról emlékezik meg azon alkalomból, hogy éppen 100 esztendővel ezelőtt vette át – eleinte megbízottként – a debreceni egyetemi szemklinika vezetését. A gyógyító- és tudományos munkában elért eredmények mellett felvillannak a visszaemlékezés felvillantja a professzor egyéniségét és hangsúlyozza a hazai szemészet történetében betöltött nagy jelentőségét.

   

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM GYERMEKGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA A DEBRECENI GYERMEKORVOSLÁS ÉS A DEBRECENI GYERMEKKLINIKA TÖRTÉNETE

  167-190

  Szabó Tamás

  Megtekintések száma:

  191

  Debrecenben a gyermekorvoslás hagyománya a XVIII századra nyúlik vissza. A Református Kollégium szellemi ösztönző légkörében munkálkodott Csapó József. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű gyermekorvosi szakkönyv kiadása. A Gyermekklinika mai épületének átvételére és felavatására 1924. november 6-án került sor. A nemzetközileg is elismert Szontagh Félix professzor lett a debreceni Gyermekklinika első igazgatója. Szontagh professzor úr utódja, Bókay Zoltán vezetése alatt a Gyermekklinika nemcsak hazai, hanem külföldi megítélésében is további elismerést szerzett. 1949-ben Kulin Lászlót nevezték ki nyilvános rendes tanárrá és a klinika igazgatójává. Működése idején, 1950-52-ben megépült az ország első klimatizált osztálya sorvadt csecsemők és koraszülöttek számára. Kulin László 1972-ben vonult nyugdíjba, utóda munkatársa és tanítványa Kövér Béla lett, aki közismerten kiváló klinikus volt. Munkásságának köszönhetően a debreceni Gyermekklinikán létesült az egyik Perinatális Intenzív Centrum (PIC) 1976-ban. 1977-ben Karmazsin Lászlót nevezték ki igazgatónak. Karmazsin professzor számos szubspecialitás létrejöttéhez teremtette meg a feltételeket (pszichológia, pulmonológia, immunológia, koraszülött gondozás). Vezetési időszakára esik a gyermekintenzív osztály, valamint a speciális diagnosztikát és a tudományos munkát biztosító laboratóriumok létrejötte. 1992-ben az igazgatói státuszra Oláh Éva nyert kinevezést. Felvételi osztályt alakított ki, és előtérbe került a hematológia és a citogenetika fejlesztése. 2007 júliusától Balla György professzor vette át a Gyermekklinika igazgatását. Működése idején tanszékek alakultak, a Kenézy Gyula Kórház Gyermekosztálya a Gyermekklinika része lett. A debreceni gyermekgyógyászat nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő gyógyító intézménnyé vált. 2018. április 1-jétől Veres Gábor egyetemi tanár kapott megbízást az intézet igazgatására. A debreceni és a budapesti iskola ötvözéséből egy izgalmas új klinika körvonalazódott, azonban 2020 januárjában bekövetkezett tragikus halála a kibontakozást meghiúsította. 2020 februárjától Szabó Tamás egyetemi docens kapott megbízást a Gyermekklinika vezetésére. A klinika fejlődése töretlenül folytatódik a gyógyítás, a kutatás és az oktatás terén egyaránt.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  142

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• Mitrovics Gyula, bölcsészprofesszor a Debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem 1940/41. évi Rector Magnificusa

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  261

  Mitrovics Gyula művészetek iránti intenzív érdeklődése és a Sárospatak-Debrecen tengely mentén kiformálódott protestáns identitás jelentette az alapot és keretet ahhoz a nagy ívű pályához, amelyet a pataki tanárcsalád gyermeke a XX. század első felének Magyarországán befutott. Első publikációinak sikere, pozitív visszhangja egy művészettörténészi pálya vagy esztétakarrier reményére jogosították fel a törekvő ifjú tanárt, de az „újszülött” debreceni egyetem bölcsészkarának érdekei más irányt szabtak tudományos érdeklődésének: így a neveléstudomány felé fordult a figyelme, amelynek 1917-ben magántanára, majd 1918-ban nyilvános rendes egyetemi tanára lett. Ettől kezdve párhuzamosan foglalkozott az esztétikával és a pedagógiával, 1941-es nyugdíjazásáig ő gondoskodott az itt tanuló bölcsészhallgatók neveléselméleti, neveléstörténeti és pszichológiai ismeretekkel való felvértezéséről. Mitrovics az 1940/41-es tanévben, közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt töltötte be az egyetem rektori tisztét. Vezetői magatartását az óvatos kompromisszumok keresése jellemezte, de az adott időszak nem is nagyon engedett mást a számára. Az ő rektorsága alatt kellett feladnia az egyetemnek a természettudományi tanszékeit, de a nem kevés diplomáciai érzékkel megáldott rektor elért annyit, hogy szakelőadók alkalmazásával folytatódjon a megszüntetett tanszékek tárgyainak előadása. Mitrovics Gyula sorsa nyugdíjasként vett igazán tragikus fordulatot: 1949-ben – némi sugalmazásra – lemondott akadémiai levelező tagságáról, majd az ötvenes évek közepén elhagyta Magyarországot. Az egykori debreceni pedagógiaprofesszor Stuttgartban töltötte utolsó éveit, ott is hunyt el 1965-ben. 

• 100 ÉVE SZÜLETETT VÁRADI-STERNBERG JÁNOS

  129-135

  Kész Barnabás

  Megtekintések száma:

  171

  Februárban emlékeztünk Váradi-Sternberg János (Nagyvárad, 1924. január 10. – Budapest, 1992. február 12.) kárpátaljai történész, tanár, szakíró születésének 100. évfordulójára. A neves kutató a határon túli magyar történettudomány kiválósága volt, aki egyetemi tanárként generációkat nevelt a lelkiismeretes, objektív kutató munkára. Sajnos életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, ezért az utókor feladata, hogy méltó módon ápolja emlékét.

   

• BOGNÁR REZSŐ KÉMIKUS PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1951-54. és 1973-75. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-23

  Virágos Márta

  Sztaricskai Ferenc

  Megtekintések száma:

  236

  Bognár Rezső a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte diplomáját és Zemplén Géza mellett dolgozott 1950-ig a műegyetemi Szerves Kémiai Intézetben. 35 éves korában már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már akadémikusként kerül Debrecenbe, aholis az Egyetem éppen alakuló Természettudományi Karának Szerves Kémiai Intézetét szervezte meg. A debreceni négy évtizedes működése messze túlterjedt az intézet falain, hiszen kétízben is, összesen öt tanéven keresztül az egyetem rektora, és ugyancsak két ízben hét tanévben rektorhelyettese volt.Különösen jelentős szerepe volt abban, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság 1976-ban megkezdhette működését és székháza épült Debrecenben.

• A KISZ AZ IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN

  Szécsényi András

  Megtekintések száma:

  161

   

  A tanulmány célja, hogy bemutassa a budapesti Iparművészeti Főiskolán[1] működött Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) alapszervezetének működését és hatását a hallgatói életre. A dolgozat a MOME Levéltárában végzett alapkutatásokon alapul, a levéltári forrásanyag részben a főiskola központi szerveinek irataira, részben a főiskolai KISZ iratainak feldolgozására épül. Ebből következően elsősorban szervezeti dokumentumok vizsgálatáról van szó, ego-dokumentumok hiányában a KISZ által uralt hallgatói élet résztvevői elbeszélésére csekély lehetőség nyílt. A tanulmány elsősorban arra keresi a választ: hogyan, milyen keretek között működött a kommunista pártszervezet a Főiskolán. Másrészt arra is kíváncsi, mennyiben befolyásolták a Kádár-korszakban enyhülő ideológiai keretek a művészhallgatókat mindennapjaik során és mindez hogyan hatott ki az ifjúság életére.

   

• MOZAIKOK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG 30 ÉVES TÖRTÉNETÉHEZ

  87-137

  Szántó R. Tibor

  Megtekintések száma:

  427

  A MAB a magyar felsőoktatási intézmények és képzéseik minőségének külső értékelésére létrehozott szervezet. Ideiglenes jelleggel 1992 novemberében, törvényi meghatározással 1994-ben alakult meg. Jelen írás a MAB 30 éves történetének vázlatos krónikája. Csupán néhány, de talán nem jelentéktelen mozaikdarabkát kísérel meg nyújtani e 30 évre vonatkozóan, az alapítás előzményeitől kezdve a szervezet és működés egyes jellemzőin át a nemzetközi és hazai beágyazottságig, a MAB magyar felsőoktatásban elfoglalt helyének kérdéséig. A szöveg elsődleges rendező elve – az előzmények és megalakulás után – tematikus, a történeti szál az egyes témákon belül jelenik meg.

• The University in the 21st century: Teaching the New Enlightenment at the Dawn of the Digital Age. Ed. Marvin Lazerson

  Köpösdi Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  251

  A kötet alapos elemzést ad arról – a téma részletes történeti és filozófiai hátterét is jól megvilágítva –, hogy a 21. század felsőoktatásának milyen fő irányvonalak, elvek és módszertan mentén kellene újjászerveződnie, hogy mely gyakorlatokat, szemléletet és módszereket kellene radikálisan újragondolni, illetve, hogy a szerzők meggyőződése szerint melyek azok a változások, amelyek nem csak alátámasztják, de már meg is követelik a radikálisan új szemléletmód alkalmazását a felsőoktatásban.

• ATHÉN – CAMBRIDGE – HELIKON. SÁROSPATAK ISKOLAVÁROS JELZŐINEK ETIMOLÓGIÁJA

  30-43

  Bolvári-Takács Gábor

  Megtekintések száma:

  173

  Sárospatak iskolaváros jellege közismert. Nem meglepő tehát, hogy a település – az oktatás magas minőségének érzékeltetésére – az idők során különböző jelzőket kapott. A legismertebb a „Bodrogparti Athén”, amely ebben a formában a 19. század végétől használatos, de eredete Comenius Sárospataki tartózkodásáig nyúlik vissza. A cseh-morva pedagógus az 1650-ben elmondott beköszöntő beszédében az iskolát Rákóczi-Athenaeumnak nevezte, amely kifejezés a későbbi jelzős szerkezet etimológiai előzményének tekinthető. A két világháború között hangsúlyosnak számító „magyar Cambridge” kifejezés elterjedése szorosan összefüggött gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1920–30-as évekbeli sárospataki iskolafejlesztési elképzeléseivel, különösen az Angol Internátus létrehozásával. Ettől függetlenül a híres angol iskolavárosra, mint követendő példára történő hivatkozás Sárospatakon már a 20. század elején megjelenik. A talán legkevésbé ismert „Hegyalja Helikonja” kifejezés Csokonai Vitéz Mihály költői szóalkotása, a 18–19. század fordulójáról. A kifejezésben érzékelhető az egykori pataki diák poétának a tokaji bor iránti vonzódása is. A közlemény a három jelző kialakulásának történetét, korabeli használatát és mai utóéletét mutatja be.

   

• Az EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM IRATAINAK SORSA AZ 1950-ES ÉVEKBEN

  196-233

  Tóth Krisztina

  Megtekintések száma:

  252

  Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alapítástól, 1635-től folyamatosan vezetett anyakönyvek, majd a rektori és a dékáni hivatalokban keletkezett iratok és jegyzőkönyvek tárolása a 20. század elején már nagy kihívások elé állította az intézményt. 1948-tól a papírtakarékosság jegyében kiadott selejtezési rendeletek és utasítások, valamint az 1950-ben megjelent levéltári rendelet értelmében nagyarányú iratselejtezési munkák kezdődtek, az ezek után megmaradt iratokat pedig a Magyar Országos Levéltár részére adták át. Az 1635 és 1900 közt keletkezett iratokat 1951-ben szállították el az egyetemről. 1952-től a selejtezések mellett a Magyar Munkásmozgalmi Intézet számára is át kellett adni iratokat, így az 1900 után keletkezett iratoknak csak a töredéke került be végül az Országos Levéltárba 1953 és 1955 között. 1956 novemberében egy belövés következtében az Országos Levéltárban tűz ütött ki, és az egyetem összes beszállított irata elpusztult. Az 1948 és 1956 közti időszakban az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pótolhatatlan veszteség érte, hiszen óvatos becslések szerint körülbelül 2500 iratfolyóméter anyagából mindössze 20 iratfolyóméter maradt meg, és ezzel nemcsak iratait, de múltjának nagy részét is elvesztette.

   

• 85 ÉVES AZ ANGOL SZAKOS KÉPZÉS A DEBRECENI EGYETEMEN: IGAZGATÓI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS

  227-248

  Venkovits Balázs

  Megtekintések száma:

  531

  A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete 2023-ban ünnepeli a jogelőd Angol Tanszék alapításának és így a debreceni angol szakos képzés elindításának 85. évfordulóját. Az Intézet történetét és kiemelkedő alakjainak életútját, eredményeit részletes intézettörténeti kötet és számos tanulmány dolgozta fel korábban. A jelen kerekasztal-beszélgetés célja az, hogy néhány korábbi igazgatót bevonva fedjük fel az intézet egyetemtörténeti szempontból is releváns históriájának eddig kevésbé ismert irányait, személyes visszaemlékezésekkel színezve azt, illetve összekapcsolva a múltat a jelennel és jövővel. A beszélgetést az intézet jelenlegi igazgatója, Venkovits Balázs kezdeményezte és moderálta négy korábbi intézetigazgatóval, Abádi Nagy Zoltánnal, Rácz Istvánnal, Szaffkó Péterrel és Virágos Zsolttal.

• ERDŐS KÁROLY TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1945/46. TANÉVi RECTOR MAGNIFICUSA

  4-13

  Csohány János

  Megtekintések száma:

  201

   

  Erdős Károly (1887–1971) az egyháztörténet tanáraként kezdte tanári és tudósi pályafutásátés a debreceni Református Kollégium egyháztörténeti tanszékén. Miután a Hittudományi Kar az 1914-ben működni kezdő egyetem részévé vált Erdős a református egyház Lelkészképző Intézetének tanára, majd igazgatója lett. 1929-től a Tisza Itsván Tudományegyetem újszövetségi tanszékére nevezték ki professzornak. Egyetemi tanárként, reofrmátus lelkészként nagy szolgálatokat tett a városnak és Egyházának, mind tanári, mind tudósi munkájával. 1949 után a Református Teológiai Akadémi tanára lett.

• 50 ÉVES A DEBRECENI UROLÓGIAI KLINIKA

  154-166

  Tóth Csaba

  Megtekintések száma:

  147

  Jelentős ünnepi esemény volt a debreceni Urológiai Klinika történetében a 2024 május 10.-én rendezett jubileumi előadás sorozat. A Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fakultásán az urológiai betegeket kezdetben, 1921-től, a Hüttl Tivadar által vezetett Sebészeti Klinikán látták el. 1958-ban önálló urológiai osztály és járóbeteg szakrendelés kezdte meg működését a Sebészeti Klinikán, majd 1972-ben már a II.sz. Sebészeti Klinikán, a jelenlegi helyére költözött az urológiai ellátórendszer. Az önálló Urológiai Klinika 1974.július 1-én alakult meg Kelenhegyi Márton vezetésével. 1979-ben Pintér József lett a klinika igazgatója, majd 1995-ben Tóth Csaba kapott kinevezést az Urológiai Klinika igazgatására. Tóth Csaba professzor számos feltárásos és endoszkópos urológiai sebészeti eljárást vezetett be, iskolateremtő, számos hazai és nemzetközi szinten is elismert urológus mentora volt, nagy hangsúlyt fektetett a tudományos igényességre. Őt követően 2006 óta Flaskó Tibor docens vezeti a klinikát, aki tovább fejlesztette a laparoszkópos tevékenységet. A korábbi Kenézy Gyula kórház Urológiai Osztályát 2022-ben integrálták az Urológiai Klinika szervezetébe.