A közlemény a Szent Korona országainak teológushallgatóit vizsgálja a bécsi egyetemen 1714–1743 között, különös tekintettel a szemináriumokon kívül tanulókra. Alapját egy korábban nem használt, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban őrzött kézirat (Nomina D. D. Theologorum inscribi coepta Anno MDCCXIV) képezi, amely a rektori matrikulánál és a kari anyakönyvél jóval teljesebb összeírást tartalmaz. A tanulmány az externi (nem bentlakó hallgatók) körére összpontosítva 218, Magyarországról, Horvátországból és Erdélyből származó növendéket azonosít, akikhez összesen 488 beiratkozás tartozik. A tridenti előírások ellenére a bécsi teológushallgatók többsége nem szemináriumi keretek között folytatta tanulmányait, ami egyszerre tükrözi az intézményi kapacitások korlátait és a teológiai képzés iránti tartósan erős keresletet. A hallgatói létszáma jelentős ingadozást mutatott, amelyet a háborús események és a Habsburg Monarchián belüli változó oktatási lehetőségek egyaránt befolyásoltak. A tanulmány rekonstruálja a hallgatói csoport náció szerinti összetételét is, rámutatva a magyar (Ungarus) hallgatók meghatározó többségére, valamint a horvát és más délszláv csoportok számottevő jelenlétére.