Keresés

Keresési eredmények

• ADALÉKOK A BRASSÓI PEREGRINÁCIÓ KORA ÚJKORI TÖRTÉNETÉHEZ: A 17–18. SZÁZAD FORDULÓJA ALKALMI NYOMTATVÁNYAINAK EGYETEMTÖRTÉNETI TANULSÁGAI

  133-149

  Nagy Andor

  Megtekintések száma:

  254

  A jelen tanulmányban a kora újkori brassói szász peregrináció történetét vizsgálom egy százéves időmetszetben (1650 és 1750 között). Az írás célja, hogy összefoglalásra kerüljenek az egyetemi anyakönyvek és a peregrinációs névtárak sporadikusan meglévő eredményei, illetve ezek kiegészítésre kerüljenek a brassói szászok egymásról készített alkalmi írásemlékeinek adataival is. A dolgozatban bemutatott eredmények példaként szolgálhatnak további olyan kutatások számára is, amelyek szándéka a kora újkori egyetemjáráshoz kapcsolódó alkalmi szövegek vizsgálata.

   

• ISMERETLEN ADATTÖRMELÉKEK A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK UNITÁRIUS ISKOLA- ÉS PEREGRINÁCIÓTÖRTÉNETÉHEZ

  Szigeti Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  167

  A kolozsvári unitárius iskola, a szentháromság-tagadók egyetlen „küldő intézménye” az 1660-as évek elején erősen hanyatlóban volt (tűzkár, pestis, a fegyelem meglazulása), s ezek folytán átmenetileg az unitárius peregrináció is „beszűkülő tendenciát mutatott”. Az 1670-es évektől azonban – a kolozsvári egyházközség költségén – ismét rendszeresen kezdtek unitárius diákokat külföldi tanulmányútra küldeni, viszont a peregrinusoknak indulásuk előtt már – más felekezeteknél sem ismeretlen – kötelezvényt, úgynevezett reverzálist kellett kiállítaniuk az eklézsia számára, melyben elsősorban hithűségre és engedelmességre kötelezték magukat. Ezeket a reverzálisokat – egyébként nagyon helyesen – formuláknak szokták tartani, időnként azonban nagyon érdekes konkrétumokat is találhatni bennük, így például a folyósított „ösztöndíj” összegét, a tanulmányok időtartamát vagy épp a kötelezően tanulandó nyelvek megnevezését. A tanulmány ezeket a konkrétumokat igyekszik rendszerezve tárgyalni.

• A peregrináció forgandó: A kései peregrináció arányai és árnyai – a sárospataki példa

  190-201

  Ugrai János

  Megtekintések száma:

  187

  Unpredictable Peregrinations. Rates and Figures of Late Peregrination at the Reformed College of Sárospatak. Between 1781 and 1857 two third of the professors and approximately half of the junior lecturers at the Reformed College of Sárospatak left for foreign universities and colleges. Instead of the Netherlands, by the 19th century the most preferred destinations of these 1–3-year-long study trips were more accessible German universities. It was the sign of a new era that the most renowned professors of the Reformed College were those who stayed away from these peregrinations and traditional ways, and many of whom became members of the Hungarian Academy of Sciences. Interestingly, major curricular reforms and endeavours in the reform period may also be linked to such figures, including János Erdélyi, Sándor Kövy, István Nyíry and Antal Pálkövi. Comparing the life of the two professors with the longest and most successful peregrinations, we may come to completely contrasting results: while the great success of Pál  Beregszászi Nagy’s peregrinations led to a rapid failure, Gábor Őri Fülep’s career took off after his long stay abroad.

• BESZÁMOLÓ AZ 55. REBAKUCS KONFERENCIÁRÓL

  191-195

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  172

  Szenci Molnár Albert (1574–1634) születésének 450., valamint az Institutio-fordítás megjelenésének 400. évfordulója alkalmából Debrecenben rendezték meg a ReBaKucs 55. konferenciáját 2024. szeptember 5. és 7. között. Az előadások Szenci Molnár Albert életével és munkásságával, illetve a 16-17. századi peregrináció történetével foglalkoztak.

• FORRÓ IMRE UTRECHTI TANULMÁNYAI AZ 1930-AS ÉVEKBEN

  67-91

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  226

  A magyar diákok 20. századi hollandiai egyetemjárásának történetében fontos szerepet játszott az 1761-ben alapított utrechti Stipendium Bernardinum. Számos magyar teológus nyerte el az ösztöndíj támogatását. Forró Imre a debreceni teológiai tanulmányai végeztével nyert felvételt Utrechtbe, ahol három évet töltött el, majd kutatása folytatására még egy évet pályázott és nyert el az ösztöndíjbizottságtól. Jelen tanulmány Forró diákéveinek több aspektusát vizsgálja: a tanulmányait, a korabeli diákéletet és az 1930-as években megkezdett kutatómunkát, a franekeri magyar peregrináció történetének feldolgozását. Minden élettörténet egyedi, mégis a külföldön tanulók tanulmányai és hétköznapjai számos hasonlóságot mutat egymással.

• FILEFALVI FILICZKI JÁNOS ALBUM AMICORUMÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSÚ BEJEGYZÉSEI

  82-97

  Molnár Dávid

  Megtekintések száma:

  225

  A tanulmány Filiczki János album amicorumának meglepően kevés magyar vonatkozású bejegyzésével foglalkozik. Ezeket európai peregrinációja során, 1600 és 1616 között írta be Adam Kunisch, Johann Frölich, ifj. Sebastian Ambrosius, Miskolci Csulyak István, Joannes Bocatius, Szenci Molnár Albert, Johannes Blofus, Maximilianus Fabinus, Debreceni Dormány István, Keserűi Dajka János, Váradi Farkas Gergely, ifj. Gregor Tribel és végül Elias Berger. Az általában sablonos bejegyzések némelyikét közelebbről is megvizsgálva, új információk és értékes adalékok nyerhetők a bejegyzők tanulmányaival, életével kapcsolatban. Ebből a szempontból épp azok az ismeretlenség homályában ragadt figurák lehetnek különösen érdekesek, akik a korabeli értelmiségi réteg feltörekvő, fiatal képviselői voltak. Közülük is ifj. Sebastian Ambrosius, Maximilianus Fabinus és ifj. Gregor Tribel bejegyzései tűnnek a leginkább figyelemreméltónak. A bejegyzések elemzésén túl, a latin szövegek fordítását is igyekeztem közölni

• RAIMO PULLAT – TÕNIS LIBEK: AUF DER SUCHE NACH DER EIGENEN ALMA MATER

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  166

  Könyvismertetés

  A két észt professzor által jegyzett, terjedelmes és gazdagon illusztrált könyv  a baltikumi peregrinációnak egy szűkebb, de annál érdekesebb szegmensét vizsgálja, az észt műszaki értelmiség külföldi képzését. A baltikumi peregrináció, a lengyelhez, vagy a magyarhoz hasonló módon azért érdekes, mert mindhárom esetben soknemzetiségű területről van szó. 

• A katolikus peregrináció lehetőségei és következményei a 16. század közepén (1530–1580)

  51-70

  Kiss Farkas

  Megtekintések száma:

  168

  Chances and consequences of Catholic academic Peregrination in mid-16th c. Hungary (1530–1580). This study deals proposes a preliminary answer to the questions what the most popular trends of Catholic academic peregrination were after the arrival of Protestantism in Hungary, and what its most important consequences were in terms of career advancement and cultural influences. It seems that academic peregrination remained prevalent in the circles of higher clergy both through family ties and because
  of career advancement, with the exception of bishop friars and bishop warlords. There survive only scanty sources about the actual graduation of the students, and a doctoral degree remained a rarity among higher clergy even after the council of Trient. The cultural impact of academic peregrination on Catholic lower clergy has not been examined yet in detail by current reserch. Three case studies are presented here on Stephanus Thomasius, Bálint (Valentinus) Nádasdi, and András Mindszenti, in order to demonstrate the modernisinig tendencies in the cultural ideologies of Catholicism. Beside a strong presence of Erasmianism, both Christian cabbala of the era, and the reform of Catholic homiletics seemed to have played an important role in the cultural impact of academic peregrination in this period.

• A magyar protestáns peregrináció a 16–18. században

  71-78

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  299

  Hungarian protestant peregrination in the 16th–18th century. Thanks to the researches of the last two decades nowadays we are able to nearly precisely determine the foreign educated Hungarian university students’ numbers and denominational affiliations. In the article I primary examined the order of magnitude of the catholic and protestant peregrination in the marked 3 centuries. In that era, the denominational characters of the different universities determined which students could attend their educations. Naturally, a few „tolerant” universities like Padova accepted students from every religion. In the research, we used the word „protestant” as generic term, because in the beginning of the 17th century it is nearly impossible to separate the Lutheran, Reformed and Unitarian students in the historical documents. The data of matriculations indicate that the protestant students represented a higher number in the Hungarian peregrination in every century however this fact was especially true for the 17th century. Namely, because the protestants usually matriculated at many different universities during their educations. Although, if we examine the summarized number of students who attended foreign education we gain nearly equal numbers about the Protestants and Catholics.

• A BRESLAUI (1530-1693) ÉS A GÖRLITZI (1586-1685) AKADÉMIAI GIMNÁZIUMOK MAGYARORSZÁGI HALLGATÓI

  169-196

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  275

  Az adattár két akadémiai gimnázium magyarországi hallgatóinak listáját közli a 16. és 17. századból. Az adatok eddig jórészt ismeretlenek voltak, de jól kiegészítik a Magyarországról induló protestáns peregrinációról meglévő ismereteket. A két intézményben megfordult peregrinusok jelentős része tanulmányait valamelyik németországi egyetemen folytatta, ezért az itt közölt adatok fontosak a korabeli peregrinációs útvonalak feltárása tekintetében.