Keresés

Keresési eredmények

• A Pozsonyi Egyetem válságos időszakának történetéhez- 1914-1923

  142-156

  Kiss József Mihály

  Megtekintések száma:

  218

  Az 1912-ben megalapított Erzsébet Tudományegyetem 1914 őszén a jogi kar megnyitásával kezdte meg működését. A bölcsészeti karon csak 1918 elején, az orvosi karon 1918 őszén kezdődtek meg az előadások. A cseh légió 1919. január 1-én bevonult Pozsonyba, és innen kezdve kétségessé vált az egyetem további működésének lehetősége. 1919 szeptemberében a csehszlovák állam lefoglalta az intézmény valamennyi ingatlanát az Erzsébet Tudományegyetemen, így a bölcsészeti karon és orvosi karon megszűnt az oktatás.E karok tanárai és diákjai Magyarországra menekültek. A jogi karon még 1921 nyaráig tovább folyt az oktatás, majd e kart is bezárták. Az egyetem mint menekült tanintézet, a kolozsvári, ugyancsak menekült egyetemmel együtt Budapesten folytatta tevékenységét. 1923-ban az egyetem végleges helyét Pécs városában nyerte el.

   

• Az eperjesi kollégium líceumi hallgatói (1804-1850)

  104-120

  Dulovics Alex

  Megtekintések száma:

  177

  THE STUDENTS OF THE COLLEGE LYCEUM AT EPERJES, 1804–1850. his study explores the history of the evangelical college of Eperjes, which was established in the second half of the 17th century and which was one of the most important institutions of higher education in Upper Hungary in the irst half of the 19th century. In the educational order of the school, which was revived in 1785. Besides classes of basic training a signiicant role was granted to the philosophical, theological, and legal training ofered in the most advanced classes. Utilizing the evidence of the data base pertaining to students who enrolled in the first half of the 19th century, the study conirms that the Eperjes school – as an institution with a higher-education quality – played a crucial role in the history of education in Upper Hungary. hroughout the irst half of the 19th century the school was capable of retaining its unique character, which permeated onto the neighbouring regions, while its educational program supplied the young generation of the evangelical nobility and of the middle class with the knowledge necessary for subsequent careers.

• Miniszteri előterjesztés a Nagyszebeni Királyi Jogakadémia megszüntetése tárgyában I. Ferenc József előtt és annak parlamenti előzményei

  74-104

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  156

  Ministerial Proposal in the Matter of the Dissolution of the Royal Legal Academy of Law in Nagyszeben Before (I) Franz Josef and its Parliamentary Antecedents. The publication of the source material—an archival file from the Haus-, Hof- and Staatsarchive in Vienna—makes available for those interested hitherto unknown material. The Academy of Law in Nagyszeben, which was established in 1844 and which was first maintained by the Transylvanian Saxon Universitas, then, in the age of neoabsolutism, by the Austrian state, was subordinated after 1867 to the Hungarian Ministry of Culture, and was recognized as one of the most well-equipped legal schools of the age. The central unit of the source document contains the German text of the proposal, in which Minister of Religion and Education Ágoston Trefort (between 1872 and 1888) appealed, in November 1883, to Franz Josef I to accept in supreme resolution the idea of the possible discontinuance of the educational institution in Nagyszeben. What makes the
  document unique is the fact that the relevant materials of the Ministry of Religion and Education relating to universities and colleges in the period after the Compromise and before 1916 were destroyed, thus the document in question may be the only extant copy of the proposal. Trefort’s proposal is complemented and commented upon by the parliamentary speeches which, between 1870 and 1884, either called in doubt or, contrariwise, underscored the necessity for existence of the Academy of Law in Nagyszeben. For want of other sources, the records of these speeches highlight those incentives which in a certain sense were contributory to forcing Trefort to back down and to ”sacrifice” the institution of Nagyszeben. These parliamentory documents are also made available in the present study.

• A SOPRONI EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI KAR MEGSZÜNTETÉSE ÉS A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA MEGSZERVEZÉSE

  Csermelyi József

  Megtekintések száma:

  190

  1950-ben a magyarországi államszocialista kormányzat elhatározta, hogy a római katolikus, református és evangélikus lelkipásztorok képzése a továbbiakban nem folyhat állami egyetemi keretben, ezért a Sopronban működő evangélikus hittudományi kart néhány hónap alatt le kellett választani a Pécsi Tudományegyetem szervezetéről és megszervezni egy (névleg) egyházi fenntartású lelkészképző intézményt, az Evangélikus Teológiai Akadémiát. A folyamat fontos részét tette ki a tanári kar kiválasztása, amelyet Karner Károly dékán visszaemlékezésének közreadásával szeretnék bemutatni. E forrás egyfelől jól összefoglalja az 1950 őszén lejátszódott eseményeket, másfelől felismerhető benne az a cél, hogy alátámassza Jánossy Lajos professzor elbocsátásának jogszerűségét, így bár keltezetlen, mégis beilleszthető Jánossy 1956/1957-ben zajló egyházi rehabilitációs eljárásába is.

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  257

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• KÉZIRATOS FORRÁSOK A KORA ÚJKORI DISPUTÁCIÓK KUTATÁSÁBAN

  28-54

  Förköli Gábor

  Megtekintések száma:

  17

  A kora újkori disputációk kutatása elsősorban a nyomtatott tézisfüzetekre összpontosított, hiszen ez az egyik leggyakoribb nyomtatványtípusa a kornak. Annak ellenére, hogy magukról a vitákról kevés jegyzőkönyv maradt fenn, ez a tanulmány amellett érvel, hogy érdemes e téma kutatása során a kéziratos forrásokat is figyelembe venni. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kéziratos dokumentumok, például az egyetemi jegyzetek és a magyarországi hallgatók jegyzetelőkönyvei milyen lehetőségeket nyújtanak a 1580 és 1660 közötti közép-európai disputációs gyakorlatok jobb megértéséhez. A protestáns Európára jellemző nyomtatott disputációk és a katolikus és jezsuita kéziratok összehasonlítása a disputációk eltérő funkcióját tárja fel. A disputációk utóbbi csoportja nem annyira a respondens egyéni teljesítményére összpontosítottak, és inkább a mindennapi oktatásban szükséges összefoglalás és rekapituláció módszereként szolgáltak. Ezzel szemben a protestáns példák azt mutatják, hogy a disputák döntő szerepet játszottak a tudományos ismeretek és megfigyelések terjesztésében. Ahogy a professzorok és a hallgatók átadták az információkat szülőföldjükről az egyetemi központokba és fordítva, a disputák hordozója is változott: a disputáció nyomtatott formából a kézirat médiumába került vagy onnan vissza a nyomtatásba.

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  204

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• A nagyszebeni jogakadémia hallgatóinak kérelme az oktatás megreformálása tárgyában 1848 májusából

  117 - 126

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  280

  The Request for Educational Reform of the Students of the School of Law in Nagyszeben of May 1848. In spring 1848 amidst the zeal of the revolution started in almost all of the higher educational institutions in Hungary and Transylvania student movements to reform education in the institutions. In May 1848 the students of the Law School of the Saxons in Transylvania at Nagyszeben also submitted an application through the institution’s Senate to the sustaining Lutheran Church including – among others – the following issues: guaranteeing the freedom to education and teaching, reforming the study and exam system, significantly developing the substance of the library, getting the right to meet and vote for the students’ representatives during procedures against students; reviewing the academy’s disciplinary regulation. The following source-presentation – besides the Hungarian translation of the request – explains the circumstances of origin and the afterlife of the application.

• A Műegyetem az I. világháborúban

  48-60

  Batalka Krisztina

  Megtekintések száma:

  161

  The Royal Joseph Technical University in the First World War. The First World War gave new challenges to the Royal Joseph Technical University: in its functioning (e.g. maintaining a military hospital), in teaching and researching (student soldiers, military-related innovation) and in social activities (livelihood in the hinterland) as well. In addition some important education issues culminated in those years: the reform of the technical education system (simultaneously with the formation of the department of economy),
  and the establishment of the second and third Hungarian technical university. However, the emancipation of women may be considered one of the achievements of World War I, it only partially prevailed at the university. Nevertheless the socio-economic role of the university, including the importance of more-specialized and practical knowledge transfer, was highly appreciated during the war. The publication provides a brief summary of the subject based on those unused sources which can be found in the university's archives.

• A GÖLLNER-DORHY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNAK SZEREPE A MEZŐGAZDÁK KÉPZÉSÉBEN

  18-27

  Kövics György

  Megtekintések száma:

  20

  már Wikipédia szócikkek is őrzik emléküket:

  (1) (id.) Göllner János (1871–1942) Trianont követően (1920) családjával Kolozsvárról Debrecenbe menekült, ahol a Gazdasági Akadémián a műszaki tanszéket vezette. -(2)Dohy (szül. Göllner) János (1905–1990) Debrecenben a piaristáknál érettségizett, majd a Debrecen-Pallagi Gazdasági Akadémián 1926-ban szerzett diplomát (fitopatológus). (3)- ifjabb Dohy János (1934–2002) agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, professzor, állatnemesítési és állattenyésztési kutatások kapcsolódnak munkásságához.

• Egyetemalapítási terv Pécsen Klimó György püspök idején

  66-89

  Gőzsy Zoltán

  Megtekintések száma:

  189

  Klimo György pécsi püspök céljainak fontos szegmense volt a papság képzési színvonalának fejlesztése. E célkitűzések természetes módon változtak, bővültek az évek során, újabb és újabb elképzeléseket fedezhetünk fel a püspök tevékenységében. Klimo olyan erős oktatási intézményt akart létrehozni, amely alapját képezheti egy teológiai fakultásnak, amelyre majd felépítheti a pécsi egyetemet, ugyanakkor a regionális művelődés és kultúra fundamentumává válhat. A püspök koncepciójában ezek komplex struktúrakent jelentkeztek: az egyetem létrehozásával a püspökség, sőt a püspöki város hírnevét is gazdagítani akarta, továbbá a klérus tudományos színvonalat es felkészültséget is emelni szándékozta. A tanulmány ezeket a folyamatokat és a mögöttük meglévő cselekvési kereteket tarja fel, és arra is keresi a választ: vajon Klimo milyen intézményt kívánt 1769-ben felállítani Pécsen?

• Az egyetemi ifjúság útkeresése az 1930-as években és 1940 körül

  97 - 116

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  370

  The Soulsearching of Hungarian Higher Education Students in the 1930s and 1940s. The study primarily focuses on the influential role of army brotherhood societies between the two world wars. The author outlines the ideological background and intellectual pursuit behind the movement. These brotherhood societies were so powerful, that in the 1930s and 1940s part of their activities manifested outside of the higher education environment. The societies actively engaged in politics, as much so, that their aim was to be part of the development of laws and the constitution. The author discusses the ambitions of both the radical right and the somewhat left wing youth establishments.

• HIÁNYZÓ TÁRGYI FELTÉTELEK EGY ÚJ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ELINDULÁSAKOR

  182-190

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  205

  A tanítóképzés történetével foglalkozó hazai irodalomban elég sok szó esik arról, milyen nehéz volt az induló felsőfokú tanítóképzés személyi feltételeit biztosítani 1959-ben. Való igaz, kevés volt az olyan oktató, aki tanítóképzős tapasztalatokkal is rendelkezett és az új felsőoktatói szerepben is helyt tudott állni (pl. kutatómunkát végzett, rendszeresen publikált). Arról viszont alig írnak a felsőfokú tanítóképzés hajnalát bemutató tanulmányok, hogy a személyi feltételek kedvezőtlensége mellett a tárgyi feltételek hiánya is problémákat okozott a felsőfokra való áttérés évében és még azt követő egy évtizedben is. A felsőfokú tanítóképzés más szervezeti struktúrával és nagyobb diáklétszámmal működött, mint az egykori középfokú képzés, így helyiségszükséglete is nagyobb volt,  mint amit a középfokú képzőktől örökölt épületek biztosítani tudtak. A jelen írásban egy olyan levél szövegét mutatjuk be, amelyet a nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet vezetői az új rendszerű tanítóképzés első tanévében az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottságához intéztek. Ez a levél nem pusztán segélykérés volt, hanem egyben helyzetjelentés, a tárgyi erőforrások leltárba vétele, a hiányok megállapítása és felsorolása. Lehet úgy is tekinteni erre a levélre, mint egy fényképfelvételre, amely nyíregyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézet működésének legelső évébe, hőskorába is bepillantást nyújt, legalábbis kiderül belőle, hogy milyen körülmények között, milyen helyiségek és eszközök birtokában indult meg a magasabb szintre emelt és tartalmilag is jelentősen átalakított képzés egy vidéki városban.

• Feszültségek az egyetemi templom építése körül 1938-ban

  125-134

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  126

  Tensions Involving the Construction of the University Church in 1938. Next to the Main Building of the University of Debrecen stands a Protestant church which for long years in the past accommodated the periodical holdings of the university’s Main Library. However, by now much of the church’s early history has been forgotten. The study demonstrates that the university’s management supported the view, as early as the very beginning of the 1920s, that for a fundamentally Protestant institution of higher education the government authorities should provide a church of its own. This project was delayed by the world economic crisis of 1929 and the fact that the construction of the Main Building itself of the university was not completed until 1932/1933. The management of the university, the Protestant Diocese of the Trans-Tisza District and the Ministry of Religion and Public Education jointly invited tenders for the construction of the building, the winner of which was a contructor of Jewish background. This decision—reflecting the spirit of the age—elicited aversion from right-wing student organizations. Through presenting the standpoints concerning this event, the study provides a graphic description of the relevant contemporaneous attitudes.

• EGY FELSŐFOKÚ TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET IRODALMI MŰSORÁBÓL KIRAJZOLÓDÓ TANÍTÓKÉP 1965-BŐL

  138-145

  Vincze Tamás

  Megtekintések száma:

  147

  A fenti címmel közölt forrás egy irodalmi műsor forgatókönyve 1965-ből. Akkoriban a felsőfokú tanítóképző intézetekben évente egyszer „intézeti napokat” tartottak, amelyeknek az volt a céljuk, hogy még nagyobb kedvet és lelkesedést ébresszenek a hallgatókban a választott pálya iránt. A tanítói munka valós nehézségeinek a bemutatása helyett inkább a tanítói lét szépségeire helyezték a hangsúlyt, arra igyekeztek felhívni a tanító szakos hallgatók figyelmét, hogy milyen jelentős szerepük lesz a jövő társadalmának alakításában. A közölt szövegből is ez a szándék tükröződik, a műsor összeállítói azt a hitet erősítik a hallgatókban, hogy a tanítók a társadalom megbecsült és magasra értékelt polgárai. A műsorban felidézik azokat a küzdelmeket, megaláztatásokat, amelyekkel a 1920-as, 1930-as évek tanítóinak kellett szembesülniük, ezeknek a felemlegetésével is azt kívánták aláhúzni, hogy a 60-as évek tanítóinak már sokkal jobb a helyzetük, nincsenek olyan gondjaik, mint az elődeiknek. A valóságban persze nem volt ennyire éles a kontraszt a múlt az akkori jelen között, a tanítói réteg továbbra is alulfizetett és alacsony megbecsülést élvező foglalkozási csoportként volt jelen a társadalomban. 

   

• A debreceni Stomatológiai Klinika története Szentpétery József és Keszthelyi Gusztáv professzorok vezetése alatt (1979-2000)

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  317

  1979. 1979. július 1-től Szentpétery Józsefet nevezték ki a debreceni Stomatologiai Klinika élére. Fontos feladata volt a 3 éve beindult fogorvosképzés curriculumának kidolgozása és közelítése a többi magyar egyeteméhez.Az oktatás megszervezését nehezítette a létszámhiány és a helyhiány is. Oktatókat hozott magával Szegedről és a helyben végzett fogorvosok közül is jónéhányat alkalmazott. 1981-ben pedig elkészült az új épülete a klinikának.1986 júliusától Keszthelyi Gusztáv professzor lett a klinika igazgatója. Befejezte a Szájsebészet átalakítását, új tantermet létesített és osztályokat hozott létre. 1997-98-ban új fantom termet alakított ki, ezáltal jóval több hallgató tudott részt venni a III. éves preklinikai gyakorlatokon. Inspirálta az oktatókat, hogy tudományos munkát végezzenek. 1994-2001. között az oktatók közül kilencen szereztek minősítést. Tankönyvet írt és szerkesztett, mely 2 kiadást ért meg. 2001-ben vonult korai nyugdíjba, később Professor emeritusnak nevezték ki és visszajárt oktatni magyar és angol nyelven.

   

   

• A „nagy háború” hatása a magyar felsőoktatásra és az egyetemi ifjúságra

  90 - 96

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  329

  The ’Great War’s Influence on the Hungarian Higher Education and Youth. The study examines the different effects that occurred as a consequence of the First World War, such as the reduction of student numbers due to enlisting the army, the society’s reaction to the increased number of women and Jewish students, the reduced activity of university societies, the loss of territory due to war, the continuous inflation, and the radical right wing’s reaction to the lack of stability of the Hungarian youth. These consequences resulted in the increased popularity of the so called association of army brotherhood. To sum up, the author concludes that the Hungarian higher education wasn’t well prepared for the war, which in turn resulted in a number of negative consequences in the following decades.

• Igazoló eljárások a Debreceni Tudományegyetemen

  79-99

  Kerepeszki Róbert

  Megtekintések száma:

  206

  SCREENING PROCEDURES AT THE UNIVERSITY OF DEBRECEN (1945–46). After the end of the World War II, at the beginning of the rebuilding of Hungary, the irst aim of the new government was the cleaning of the social and political life and the removal of the followers of the former political systems from the public ofices. So in the irst half of 1945, according to the orders and laws of the Provisory Government, People’s Tribunals and political screening committees were formed in every town with the membership of the ive so-called democratic parties (Communist Party, Social Democrat Party, National Peasants’ Party, Bourgeoisdemocrat Party, Small-holders’ Party). It was also necessary to screen the employees of the public institutions, especially the higher education because the “reactionary” and the extreme right ideologies were very strong in these middle-class circles, and many of them were the member of the Hungarian Nazi parties (the Arrow- Cross Movements) and other right radical social associations (Turul Association, Volksbund etc.). his paper presents the working, the judgement and the mistakes of the screening committee of the employees of the University of Debrecen. his committee was formed in May 1945 and inished its work in the end of January
  1946. In this short period the committee examined near 700 cases, but only 49 employees (professors, lectors, secretaries, other oicers, etc.) were condemned. he analyses of the working of the screening committee at University of Debrecen expands with new facts the image created about the spirit of the age, the higher education and the society of Hungary in the irst years after the World War II.

• A DEBRECENI EGYETEM NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUMA 2000–2025: AZ ELSŐ REKTORI CIKLUS 2000. JANUÁR 1 – 2001. JÚLIUS 31

  154-191

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  23

  A debreceni felsőoktatás új korszaka kezdődött 2000-ben –  az 1912-ben alapított állami egyetem 1950-ben történt több intézményre való szétválasztását évtizedekkel követően – öt egyetemi karral, három főiskolai karral, kilenc intézettel és három társult intézménnyel létrejött az országban a legszélesebb képzési spektrumú Debreceni Egyetem négy független intézményből. A tanulmány, az akkori egyetemi vezetésben résztvevők személyes visszaemlékezéseit is bemutatva, áttekinti az integrációt előkészítő lépéseket a Debreceni Universitas Egyesülés és a Debreceni Egyetemi Szövetség keretei között, ismerteti az egyházi intézmények közvetlen integrációja elmaradásának körülményeit és bemutatja az új intézmény elindításának történéseit. A debreceni egyetemi integráció sikerességét annak különleges sajátságai alapozták meg, így a széles bázisú vezetői összetétel, a különböző tudományterületekről rövid időre választott rektorok együttműködése, az erősen decentralizált gazdálkodás, a magas szintű klinikai tevékenységet és agrárszakmai területeket a kapcsolódó karok működésével összefogó Orvos és Egészségtudományi Centrum és Agrártudományi Centrum működtetése, valamint a képzési területek nagy többségének fejlődését és a tudományos kutatás fókuszált támogatását lehetővé tévő beruházási program. A szervezeti döntések alapján elindultak a belső integrációs folyamatok az informatika, a könyvtár, a nyelvi lektorátusok összevont működésében és a szakterületi koordinációs központok tevékenységével, amelyek elősegítették az oktatás és a kutatómunka területén az összehangolt fejlesztő munkát. Konstruktív, harmonikus kapcsolat alakult ki a megalakult egyetemi szintű hallgatói önkormányzattal, kollektív szerződés keretei között az intézmény dolgozóival. Az egyetem külső kapcsolataiban meghatározó jelentőségű volt a Debrecen várossal kötött együttműködési megállapodás, a Magyar Tudományos Akadémiával kialakított kapcsolat és a részvétel az Európai Egyetemi Szövetség megalapításában. A Debreceni Egyetem identitását megalapozó közös munka, az együttműködésen alapuló bizalom és az ősi református kollégiumhoz kapcsolódó jelkép- és arculatrendszer megjelenítésének eredményeként leomlottak a szellemi falak az integrálódó oktatói, kutatói, diák és dolgozói közösségek között. 

• Lichner József: Az Alma Mater kálváriás útja Selmecbányától Sopronig

  219-222

  Sági Éva

  Megtekintések száma:

  202

  Az I. világháború vége, a monarchia szétesése a magyar felsőoktatásra is jelentős hatást gyakorolt. A felvidéki és erdélyi területek elszakadása miatt több intézmény költözni
  kényszerült: ezek egyike volt a selmecbányai M. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola.

• Illyefalvi Vitéz Géza jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1926/27. tanévi rector magnificusa

  5-16

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  205

  Géza Illyefalvi Vitéz Law Professor, the Rector Magnificus of István Tisza Hungarian Royal University in Debrecen During the Academic Year of 1926/27. Illyefalvi Vitéz Géza (1871–1931) studied at a university in Budapest, where he obtained a doctorate in law and political sciences. At the end of 1896 he was elected public ordinary professor of the judicial academy in Sárospatak, where he taught administrative law and statistics. He was a professor of the University of Debrecen after its establishment in 1914. In
  1921 he was appointed Dean of the Law Faculty and he was re-elected in 1931. Illyefalvi Vitéz Géza was Rector of the Hungarian Royal Tisza István University of Debrecen in 1926/27, the year when the clinic site was inaugurated, and the laying of the foundation stone of the main building took place. We can say that he was a rector at a destiny-shaping period of the University. He effectively represented the interests of the University, with the help of his contemporary higher education policy and the university development plans of Minister of Education Kunó Klebersberg. Illyefalvi wrote fourteen books and monographs, as well as numerous journal articles. These works are grouped in the two major fields of his interests, statistics and public finance. He also wrote university and judicial academy notes and textbooks.

• Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele

  117-120

  Mudrák József

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  259

  The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.

• Memorandum az Egyetemi Levéltár szükségességéről: Kivonat a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség konferencia előadásaiból (2008–2012)

  188-197

  Juha Enikő

  Megtekintések száma:

  158

  MEMORANDUM FOR THE NECESSITY OF THE UNIVERSITY ARCHIVE: EXTRACTS FROM THE PRESENTATIONS AT THE CONFERENCES OF THE ASSOCIATION OF THE HUNGARIAN HIGHER EDUCATION ARCHIVES (2008–2012). he author reported on the development of the documents during the history of the University of Debrecen at several conferences, emphasizing the fact that among all the Hungarian higher education institutions, the one in Debrecen has no separate archive. After a short retrospect, the present status of the document management at the University of Debrecen is introduced showing an odd picture of the situation since the doscument collections, although following the rules of the archive maintenance, are still scattered in separate locations. Parts of the collectionscan be found in the Hajdú-Bihar County Archive, in the Central Archive and in the University Library. he review written in favour of a uniied archive introduces the main subject units of the collections.

• A TUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE AZ OLMÜTZI EGYETEMEN A 17-18. SZÁZADBAN

  111-130

  Spacilova Libusc

  Megtekintések száma:

  209

  A17-18. században. Jezsuiták 1566-ban alapítottak gimnáziumot Olmützben, melyet 1576-ban a filozófiai, 1582-ben teológiai fakultással egészítettek ki. A jezsuita oktatási rendszert leíró dokumentum a Ratio et institutio studiorum az oktatást három lépcsőfokra osztotta, melynek legmagasabb szintjét studia superioranak nevezték, és a filozófiát és teológiát foglalta magában. A második évtől a diákok matematikát, asztronómiát és geográfiát, a harmadik évben 1637-től kezdve etikát tanultak. A jezsuiták a természettudományok oktatásának nem szenteltek különösebben nagy figyelmet, mivel ezek a tárgyak az egyház tekintélyét aláásták és az alapvető egyházi dogmáknak ellentmondtak. Ennek következtében a 17. század második felében és a 18. század elején csak nagyon sporadikusan fejlődött ki egzakt természettudományos kutatás és oktatás. Mégis az olmützi egyetemen voltak olyan oktatók, akik matematikai, fizikai és csillagászati kutatással foglalkoztak, köztük számos külföldi származású tudós. A skolasztikus disputációkban az egyházi hatóságok által jóváhagyott témák, többnyire ellentmondásos témák kerültek elő. Ennek ellenére itt is találkozunk természettudományos témákkal filozófia, biológia, kémia, fizika és matematika tárgykörében, bár korántsem akkora létszámban, mint az kívánatos lett volna.

• A debreceni agrárfelsőoktatás első 150 éve

  161 - 170

  Komlósi István

  Megtekintések száma:

  332

  The first 150 years of Agricultural Tertiary Education in Debrecen. The Georgikon in Keszthely was founded in 1797 as the first one in the line of subsequent agricultural tertiary institutions and was followed by one in Magyaróvár in 1818. It was fifty years later – that is one and a half centuries ago – that the National Higher Institution of Agriculture opened its gates in Debrecen. The speech that opened the first academic year at the new agricultural higher school was delivered by the then director Péter Papi Balogh and it has been preserved for later generations. On 5 September 2018, a hundred and fifty years later, Dean István Komlósi had the honour to recall the first 150 years of agricultural tertiary education in Debrecen. His speech is published in full length by Gerundium, the journal devoted to papers on the history of the University of Debrecen.