Keresés

Keresési eredmények

• EGYETEMI KIADÓK MA ÉS TEGNAP

  154-186

  Soós Erika Mária

  Megtekintések száma:

  317

  A rendszerváltás erős változást hozott a könyvkiadás területén (is), azon belül a tankönyv- és jegyzetkiadásban, azonban a kilencvenes évektől alakuló egyetemi kiadókra, tevékenységeikre és működésükre ma sem találunk könnyen szűrhető statisztikai adatokat. A hazai egyetemeken folyó ilyen irányú munka messze nem egységes sem szervezetileg; sem gazdasági forma, sem a végzett feladatcsoportok szerint. Jelen tanulmányban a ma működő egyetemi kiadói műhelyekre, kiadókra hatással bíró környezetet mutatom be és számbavételüket kezdem el, egyben részletesen bemutatom a Debreceni Egyetemi Kiadót.

   

• A Debreceni Református Kollégium 17. századi professzorainak neolatin üdvözlőkölteményei

  Posta Anna

  Megtekintések száma:

  276

  A kora újkori debreceni protestáns értelmiség műveltségébe és a tagok közötti kapcsolatrendszerbe kiváló betekintést nyújtanak a korabeli alkalmi költemények: pl. üdvözlőversek, lakodalmi köszöntőversek, halotti költemények. A 17. században Magyarországon és külföldön szép számmal jelentek meg olyan nyomtatványok, amelyek a debreceni értelmiség bizonyos tagjaihoz kapcsolódnak, s amelyeknek megszületését a Debreceni Református Kollégium professzorai is versben üdvözölték. A hazai megjelenésű köteteket többnyire magyar nyelvű, míg a külföldön kinyomtatott disputációkat latin nyelvű üdvözlőkölteményekkel kísérték a kollégiumi tanárok. Tanulmányomban arra vállakozok, hogy néhány neolatin üdvözlővers részletes filológiai elemzésével betekintést adjak a 17. századi debreceni professzorok műveltségébe és kapcsolatrendszerébe.

• Bognár Rezső szerves kémikus egyetemi tanár, akadémikus, tudománypolitikus (1913-1990)

  235-240

  Herczegh Pál

  Megtekintések száma:

  170

  rezső bognár, Professor of organic cheMistry, MeMber of the hungarian acadeMy of arts and sciences, scientific adviser. Rezső Bognár was one of the most outstanding students of Géza Zemplén, the irst great educator of organic chemistry in Hungary. When the School of Sciences was established in 1949 at the University of Debrecen, Professor Bognár was appointed head of the Department of Organic Chemistry. As a result of this decision, he became the founding father of organic chemistry work in Debrecen. He
  was soon elected member of the Hungarian Academy of Arts and Sciences and he served for two terms as Rector of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences. Professor Bognár was founding president of the Debrecen Academic Committee, which position he held until his death. It was as the result of his nationally recognized public activity that the headquarters in Debrecen of DAB (=the Debrecen Academic Committee) and the Chemistry Building on the Debrecen campus were erected. He also organized the Antibio tic Chemical Research Group of the Hungarian Academy. he researchers of the Bognár school have brought out over 400 scientiic publications and submitted a large number of patents pertaining to the themes of the chemistry of carbohydrates, antibiotics, alkaloids, and lavonoids.His activities in the Hungarian National Assembly and the Hungarian Academy of Arts and Sciences have greatly contributed to the numerous successes of our university.

• A GÖLLNER-DORHY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNAK SZEREPE A MEZŐGAZDÁK KÉPZÉSÉBEN

  18-27

  Kövics György

  Megtekintések száma:

  17

  már Wikipédia szócikkek is őrzik emléküket:

  (1) (id.) Göllner János (1871–1942) Trianont követően (1920) családjával Kolozsvárról Debrecenbe menekült, ahol a Gazdasági Akadémián a műszaki tanszéket vezette. -(2)Dohy (szül. Göllner) János (1905–1990) Debrecenben a piaristáknál érettségizett, majd a Debrecen-Pallagi Gazdasági Akadémián 1926-ban szerzett diplomát (fitopatológus). (3)- ifjabb Dohy János (1934–2002) agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, professzor, állatnemesítési és állattenyésztési kutatások kapcsolódnak munkásságához.

• Az EGYETEM LÉTESÍTÉSÉNEK LEGJOBB MUNKÁSA- EGY GYÁSZJELENTÉS MARGÓJÁRA

  145-149

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  286

  A debreceni Egyetem létesítésében meghatározó szerepet vállalt és vitt gróf Degenfeld József egyrészt, mint Debrecen főispánja, másrészt, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka. Az állami egyetem ezt még életében szimbolikusan is demonstrálta azzal, hogy fölvételi épületének felavatásán – a királyi pár jelenlétében – egyházi tisztségviselőként ő mondta az ünnepi beszédet. Elhunytakor pedig külön gyászjelentést adott ki, amiben őt „az egyetem létesítésének legjobb munkása” elismeréssel illette.

   

• Hankiss János (1893–1959) professzor, tudományszervező és -népszerűsítő

  41-49

  Gorilovics Tivadar

  Megtekintések száma:

  152

  Professor János Hankiss (1893–1959), Organizer and Popularizer of Scholarship. The lecture from which the written essay has evolved, memorializes János Hankiss, the internationally reputed Professor of French of the University of Debrecen by recalling the most significant stages and achievements of his professional teaching and research career, also including his attainments in the organization of scholarship. He started his academic career at the University of Debrecen in 1920. In the distinguished community of his peers who taught at our university between the two world wars, János Hankiss undubitably belonged to the top professionals. If a university’s academic rank is determined not only by its local or national prestige but also by its international recognition and appreciation, then in this latter frame of reference it was perhaps Professor Hankiss who did most to put Debrecen on the map for Europe and beyond. Indeed, he would share his knowledge not only within the confines of the University: he was a popularizer of scholarship and of the literary culture who was ready to move beyond the narrow limits of his immediate professional field and to address a larger audience. Besides, his name is also associated with the still extant quarterly periodical Debreceni Szemle [Debrecen Review] and Debrecen University’s International Summer School.

• Pomáztól Princetonig: Alföldi András élete és munkássága

  11-23

  Gesztelyi Tamás

  Megtekintések száma:

  175

  FROM POMÁZ TO PRINCETON: THE LIFE AND WORK OF ANDRÁS ALFÖLDI. András Alföldi was head of the Department of Ancient History, István Tisza University of Debrecen, from 1923 to 1930. Subsequently he joined the Department of Ancient History and Archaeology of Budapest’s Péter Pázmány University of Arts and Sciences. It is owing to his activity in Debrecen that from his estate two suitcasefuls of correspondence and other personal relics have been obtained by the Department of Classical Philology and Ancient History in Debrecen. Despite the fact that Alföldi spent only a short period of his early years in Debrecen, his internationally recognized activity justiies a more detailed discussion of his life career and professional activity. Before 1947, he primarily focussed on the archaeology of the Carpathian Basin. Subsequently he emigrated to Switzerland, where he taught at the University of Bern and the University of Basel. In 1955 he got an invitation to the Institute of Advanced Studies at Princeton, where he continued to work until his death. Cut of from the archaeological materials of Hungary, he initiated new projects overseas, such as the most substantial problems of early or imperial Rome, respectively. Oicially, the representatives of classical studies in Hungary have started to recognize his work since the 1990s; in 1995, on the occasion of the centenary of his birth, several commemorative sessions were held. One of these was hosted by Debrecen.

• A DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KARA 50 éves

  245-257

  Stündl László

  Megtekintések száma:

  216

  Az írás áttekinti a mezőgazdaságtudományi képzés debreceni történetét a Debreceni Agrártudományi Egyetem 1970-es megalakulásától az egységes Debreceni Egytem létrejöttén át napjainkig. Előtérben az oktatási tevékenység bemutatása áll jól érzékeltetve, hogy az agrármérnökképzésre épülve mennyire kiszélesedett az elmúlt öt évtizedben a szakok kínálata. Az ismertetésben kiemelt szerepet kapnak a kutatási-fejlesztési tevékenység legfontosabb eredményei és jövőbeli célkitűzései is.

   

   

   

• GONDOLATOK A KEZDETEKRŐL, AZ 1956-BAN VÉGZETTEK VASDIPLOMÁJÁNAK ÁTADÁSA ALKALMÁBÓL

  198-203

  Schalbert József

  Megtekintések száma:

  14

  Az 1797-ben Keszthelyen a Festeticsek által alapított Georgikon, majd az 1818-ban Mosonmagyaróváron Albert Kázmér-Száztesseni herceg által alapított, majd 50 év után 1868-ban Debrecen város által Pallagon alapított Mezőgazdasági Főiskolák nagy szolgálatot tettek a XIX. században és a XX. század első felében a magyar mezőgazdaság fejlesztésében. Ezeket az akadémiákat az 1945-ös földreform után 1948-1949-ben megszüntették. A szocialista mezőgazdaság átszervezésének terve alapján szükségessé vált újból a mezőgazdaság kollektivizálása után a mezőgazdasági képzés beindítása. Így született meg 1953-ban a kilences számú elnöki tanácsi törvényrendelet a vidéki akadémiák újbóli felállítására. Így került sor 1953-ban rapid módon a mezőgazdasági akadémiák újbóli felállítására és elsőnek a debreceni. Humorosan szólva így lesznek az utolsóból elsők. Az akkori földművelésügyi miniszter Erdei Ferenc megbízásából létrehozták azt a bizottságot, amelyik megvizsgálta a Pallagi vagy a Böszörményi úti háború alatt félkész mg. középiskola alkalmasabb-e az akadémia újbóli indítására. A bizottság bölcs döntésének ítélhető utólag is, hogy a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntöttek, amely akkor még beláthatatlan fejlesztési lehetőséggel járt. Ezt a kiteljesedést Bencsik István a 35-ös törvényerejű rendelet alapján egyetemi rangú főiskolává nyilvánított intézetet nagy eredményességgel oldotta meg. Az új egyetemi rangú intézményt a magyar mezőgazdaság ékszerdobozává fejlesztették a kiemelt beruházási lehetőségek alapján.

• SZÁZ ÉVE ÉRKEZETT A DEBRECENI SZEMÉSZETI KLINIKÁRA KETTESY ALADÁR

  229-232

  Süveges Ildikó

  Megtekintések száma:

  204

  Az írás Kettesy Aladár debreceni szemészprofesszorról emlékezik meg azon alkalomból, hogy éppen 100 esztendővel ezelőtt vette át – eleinte megbízottként – a debreceni egyetemi szemklinika vezetését. A gyógyító- és tudományos munkában elért eredmények mellett felvillannak a visszaemlékezés felvillantja a professzor egyéniségét és hangsúlyozza a hazai szemészet történetében betöltött nagy jelentőségét.

   

• ÁLLANDÓ ÉRTÉKEK EGY VÁLTOZÓ VILÁGBAN – 35 ÉVES A SÁNTHA KÁLMÁN SZAKKOLLÉGIUM

  242-352

  Baráth Benjámin Regő

  Nagy László

  Megtekintések száma:

  392

  A hallgatói szervezetek, klubok és szövetségek mindig sajátos és gyakran meghatározó színfoltjai az egyetemeknek itthon és külföldön is. Ezek célja és esetenként feladata is, hogy kiegészítsék a reguláris oktatás által le nem fedett és/vagy ortodox módon le nem fedhető  hallgatói igényeket és szakmai aktivitási területeket. A hazai felsőoktatás és különösen az orvosképzés struktúrája a szakmai előadások, szemináriumok, gyakorlatok szigorúan szabályozott keretei között szerveződik, ami sokak véleménye szerint nem ad kellő teret a dinamikusan változó hallgatói igények, ezzel a legújabb szakmai trendek és technológiák, társadalmi kérdések maradéktalan kielégítésére. Továbbá a feszített tanrend talaján, idő hiányában sokszor nincs lehetőség a gyorsan változó világunk kihívásaira való azonnali reflexióra, azok megélésére, feldolgozására. Ezen nyilvánvaló feszültség feloldását, valamint a hallgatói és oktatói igények kielégítését szolgálják a Tudományos Diákkör és különböző hallgatói kezdeményezésű szervezetek. Ezek közül emelkedik ki nézetünk szerint a Sántha Kálmán Szakkollégium, ami 35 éve létezik változó, főnix módjára meg-megújuló formában a Debreceni Egyetemen illetve jogelődjein. Ebben a visszaemlékezésben a medikus hallgatókat tömörítő Sántha Kálmán Szakkollégium kialakulásának és működésének történetét kíséreljük meg összefoglalni, saját tapasztalataink, archivált dokumentumok, valamit korábbi és jelenlegi tagok részletes beszámolói alapján.

   

• A FRANCIA NYELVŰ EGYETEMI SZÍNJÁTSZÁSRÓL: AZ ÉCOLE DES BOUFFONS

  201-215

  Kiss Ádám László

  Megtekintések száma:

  228

  A Debreceni Egyetemen a francia nyelvű hallgatói színjátszás a Francia Tanszéken, Lukovszki Judit drámajáték-kurzusaival kezdődött. Az egyre növekvő érdeklődés eredményeként a csoport, amelynek tagjai jórészt a francia szakos hallgatók közül kerültek ki, 1985-ben nevet is kapott: École des Bouffons. A Bouffons évente legalább egy új produkcióval jelentkezett, hazai és külföldi színházi fesztiválokon is vendégszerepelt, 1998 és 2002 között pedig négy nemzetközi színházi találkozót szervezett, amelyekre Debrecenben került sor. A Bouffons, látszólag sikerei csúcsán, a hallgatói érdeklődés hiányában 2002-ben, az utolsó színházi találkozó évében szűnt meg. Jelen írás a csoport vázlatos történetének áttekintése mellett emléket kíván állítani az egykori színjátékosoknak.

• A DEBRECENI EGYETEM FRANCIA TANSZÉKE 1957 ÉS 2023 KÖZÖTT

  155-163

  Kiss Sándor

  Megtekintések száma:

  183

   

  A Debreceni Egyetem Francia Tanszéke jelenlegi formájában 1957 óta áll fenn; több éves kényszerszünet után ekkor nyílhattak meg újra a nyugati nyelvi tanszékek a vidéki egyetemeken. Az itt következő összefoglalás az azóta eltelt időszakra vonatkozik.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM BŐRGYÓGYÁSZATI KLINIKÁJA

  131-153

  Szegedi Andrea

  Megtekintések száma:

  204

  A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikája 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. A 2021-es esztendő azonban a COVID pandémia miatt nem tette lehetővé számunkra, hogy ezt a jeles évfordulót kellőképpen meg tudjuk ünnepelni, így a Centenárium tiszteletére rendezett ünnepi ülés és egy összefoglaló közlemény 2023 tavaszán került megszervezésre, illetve készült el. Ezen áttekintő közlemény beszámol a Bőrgyógyászati Klinika elmúlt 100 évéről, röviden bemutatja a klinikán végzett betegellátás, oktatás és kutatás fejlődésének fő lépéseit, emléket állít a korábbi munkatársak és vezetők munkásságának, valamint lehetőséget ad az Egyetem minden dolgozójának és az érdeklődő olvasóknak is, hogy betekintést nyerjenek a debreceni bőrgyógyászat orvostörténetileg is érdekes több mint százéves időszakába.

• KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-21

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  227

  A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.

• Az egyetemi testnevelés kialakulása és fejlődése Debrecenben a két világháború között

  32-40

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  172

  The Formation and Development of Physical Education at the University of Debrecen Between the Two World Wars. This study offers an overview of the beginnings, formation, as well as the production of the institutional and human resources of university-level physical education. The reader is provided with information pertaining to the difficulties relating to the introduction of mandatory university-level physical education and the role Debrecen—and Debrecen’s Gymnastics Association: DTE—played in securing
  accommodation for the gymnastics lessons. Thus, we can learn about the changes and shifts, from optional to obligatory, of the university physical education of female students. We can also receive information as to who the first physical education instructors at the university were and additional information concerning those university educators who were the chief supporters of the systematic exercise of students and of university-level sports. It was due to the dedication of these people that it was in Debrecen that a position for sports physician was first created. The duties of the sports physician included the health check-up of students who participated in the gymnastics exercises. In addition, the study also includes information pertaining to how the university sports centre was created and extended as well as how the interest of the student body in exercise was enhanced by the University Athletic Club of Debrecen (DEAC)

• BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  3-10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  291

  Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

• VARGA ZOLTÁN TÖRTÉNÉSZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNY EGYETEM 1955-1957 KÖZÖTTI RECTOR MAGNIFICUSA

  23-37

  Barta János

  Megtekintések száma:

  191

  Varga Zoltán történész professzor igen ellentmondásos időszakban töltötte be a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektori tisztségét. A nagypolitikában már Magyarországon is érződött a Sztálin halála után a Szovjetunióban bekövetkezett enyhülés hatása, a hazai kommunista vezetés ragaszkodása a hatalomhoz azonban megakadályozta az érdemi változtatásokat. Az egyetemi szervek reform javaslatai sorra leperegtek a politikai vezetésről. Az oktatók és hallgatók így Debrecenben vezető szerepet vállaltak az 1956. októberi forradalom helyi eseményeiben. Varga Zoltán rektor – akit a forradalmi vezetés leváltott pozíciójából – a forradalom leverése után, tisztségébe visszatérve, sokat tett kollégáinak és hallgatóinak a megtorlásoktól való mentésében. Betegsége miatt azonban még 1957 tavaszán lemondott tisztségéről.

   

• KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA

  15-32

  Szabó József

  Lóki József

  Megtekintések száma:

  280

  Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.

• Neuber Ede Bőrgyógyászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1931/32. Tanévi Rector Magnificusa

  23-33

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  261

  Ede Neuber, Professor of Dermatology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1931/32. Professor Ede Neuber was the organizer and first director of the Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, and nationally, it was he who first organized the health supervision of university students. Again, he took part in spearheading the campaign against venereal diseases also through curtailing epidemic diseases by means of creating a law (lex veneris).
  In the 1931–1932 academic year he was Rector of Debrecen’s István Tisza University. During his rectorship, the Main Building of the University was completed and inaugurated, and the university took over the city’s public hospital for the purposes of training and practice. From 1936 through 1938 he represented the university in the upper house. In 1938 he was appointed principal professor of the clinic of dermatology of Budapest’s Péter Pázmány University, so he left Debrecen.

• 50 ÉVE JELES ESEMÉNYT RENDEZETT A DEBRECENI STOMATOLÓGIAI KLINIKA

  221-228

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  231

  50 éve, 1970. július 14-17. között jeles eseménynek adott otthont a Debreceni Orvostudományi Egyetem. Az Európai Káriesz Kutató Társaság (ORCA) itt tartotta meg 17. kongresszusát. Ezzel fejezte ki tiszteletét Adler Péter professzor, a debreceni Stomatológiai Klinika igazgatójának tudományos tevékenysége iránt, aki jelentős eredményeket ért el a fluoridok kutatásában és abban az évben ünnepelte 60. születésnapját. Kb. 200 regisztrált résztvevő jött el a világ minden tájáról, ebből 32 volt a hazai résztvevők száma. A 48 előadásból 5 volt magyarok által prezentált (2 debreceni). A Caries Research neves szaklap teljes szerkesztőbizottsága is jelen volt az eseményen. A hazai fogászat első olyan rendezvénye volt ez a nemzetközi kongresszus, melyet először tartottak egy szocialista országban és még évtizedek múlva is sok elismert kutató idézte fel a debrecenben eltöltött napok kedves emlékét.

   

• Néprajz- 70 -Debrecen

  Barta János

  Megtekintések száma:

  230

   

  A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

   

• "KERESZTYÉNNEK LENNI NAGY ÉS SOKSZOROS HŰSÉGET JELENT” PÁKOZDY LÁSZLÓ MÁRTON TEOLÓGUS PROFESSZOR, VALLÁSTÖRTÉNÉSZ, BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁSSÁGA

  75-110

  Tószegi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  241

  A világhírű teológus professzor életének meghatározó része kötődött Debrecenhez. 1928 és 1932 között a Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, itt szerezte meg a diplomáját, majd 1942-ben itt lett a teológia doktora. Ugyanezen a karon nevezték ki 1945 végén nyilvános rendkívüli, majd 1949 nyarán nyilvános rendes egyetemi tanárrá. Az 1949/50-es tanévben a Hittudományi Kar dékánjaként őrá hárult az egyetemről hatalmi szóval leválasztott és önálló intézménnyé vált Tiszántúli Egyházkerület Debreceni Teológiai Akadémia szervezeti rendjének kialakítása. Itt dolgozott intenzíven az új bibliafordításon 1947 és 1964 között. 1966-ban az egyházi vezetés Pákozdyt a tanszékével együtt áthelyezte Debrecenből a Budapesti Református Teológiai Akadémiára, ahol mintegy két évtizeden át oktatta a leendő lelkipásztorokat. A vallástörténész Pákozdy professzort két külföldi egyetem avatta díszdoktorává az Ószövetség, illetve a Holt-tengeri tekercsek tudományos vizsgálatáért, valamint a Biblia új magyar nyelvű fordításáért. Élete alkonyán vált lehetővé számára az MTA nyelvtudományok doktora fokozat megszerzése.

• Tisza István szobrának felavatása és újraavatása Debrecenben – 1926, 2000

  52-64

  Pallai László

  Megtekintések száma:

  196

  The Inauguration and Repeated Inauguration of the Statue of István Tisza in Debrecen: 1926 and 2000. Between 1921 and 1945, the name-giver of the University of Debrecen was István Tisza. Tisza’s personality and political aura were bound up with Debrecen, and he played a decisive role in the establishment of the university. Soon after his death (1918) a sort of Tisza cult began to take shape in Debrecen and he became not only a university name-giver; he was also given a statue on the campus of the university. With
  the aid of contemporaneous documents and photoes, the present survey highlights the events of the 1926 inauguration celebration of the statue, then follows up its fate from the Second World War up to the year 2000, i.e. from the toppling of the statue to its repeated inauguration.

• 100 ÉVES A DEBRECENI EGYETEM ORVOSI VEGYTANI INTÉZETE

  203-216

  Virág László

  Megtekintések száma:

  181

  A Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézete 2021-ben ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Verzár Frigyes, az orvosi kar dékánja 1921. december 15-javasolta a Kari Tanácsnak egy "Kémiai Tanszék" megalapítását. Bár a Tanács csak 1922-ben hagyta jóvá ezt a javaslatot, a Tanszéket visszamenőlegesen, 1921-es alapítási dátummal hozták létre. Az intézet arculatának alakításában négy professzor (Bodnár János, Straub János, Bot György és Gergely Pál) játszott meghatározó szerepet, akik hosszabb ideig látták el az igazgatói feladatokat. Nekik köszönhető az a folyamatos fejlődés, melynek során az intézet egyrészt orvostanhallgatók generációinak oktatta a kémia alapjait, a biokémiát és a molekuláris biológiát meglapozó ismereteket, másrészt úttörő szerepet játszott az orvostudományban mélyen gyökerező kérdésekre fókuszáló, biokémia-orientált kutatásokban is.