Keresés

Keresési eredmények

• Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  332

  Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.

• Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830–1880 között

  59 - 77

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  379

  The Political Involvement of the University- and Academic Youth between 1830 and 1880. The institutional network of the higher education in Hungary was very diverse on the turn of the 18th and 19th century and in the first part of the 19th century. In the multi-national and multi-confessional country, 88 institutions provided higher than medium level education. Most of these institutions were related to the historical denomination but besides them several state higher educational institutions existed. We reported about the student movements of these schools in this paper. In the first part of the 19th century the Holy Alliance’s system prohibited the foundation of student movements, although, in most of the institutions, reading circles and literature student associations were formed in which the leaders of the future national movements played an important role. The period of the revolution and the fight for freedom of 1848–1849 was significant regarding the student movements as well, because at most universities the studentry listed their requests aiming not only the reform of student life but the social changes as well. After the defeat of the freedom fight it was not possible to form student associations for ten years. But from the 1860s the battle for the national language of higher education marked the Hungarian youth movements. After the Austro- Hungarian Compromise, the studentry’s activity decreased, although they spoke in some political questions. For example, in 1867–1877, during the time of the Russian-Turkish war, the students in Pest and Cluj- Napoca stood against the Russians and not the Turks. This action produced that the university youth got back 36 valuable medieval codices from the Turks which were stolen in 1526 from the Royal Library in Buda.

• Egy méltatlanul elfeledett egyetemi kiadványsorozat - A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai

  126-141

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  181

  A budapesti Eötvös Collégium mintájára szerveződő debreceni Református Tanárképző Intézet 1925–1952 között kiegészítő képzés keretében a hazai református középiskolák számára nevelt tanárokat. Az intézet hallgatói önálló tudományos tevékenység végzéséhez is komoly impulzusokat kaptak szakvezető tanáraiktól, és többen közülük a 20. század derekán a magyar kulturális élet és oktatás meghatározó alakjaivá váltak. A hallgatók doktori disszertációit és egyéb tudományos dolgozatait közlő kiadványsorozat 28 kötete 1936–1943 között jelent meg kb. 3000 oldal terjedelemben. A tanulmány az „Acta Instituti Paedagogici Collegii Debreceniensis” cimű kiadványsorozat megszületésének és  megszűnésének körülményeit és annak szellemi profilját igyekszik bemutatni.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  156

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.

• A magyar felsőoktatás egy fontos intézménycsoportja a királyi jogakadémiák forrásai és feldolgozásának lehetőségei (1777-1850)

  121-132

  Juhász Réka

  Megtekintések száma:

  206

  AN IMPORTANT INSTITUTIONAL CLUSTER OF HIGHER EDUCATION IN HUNGARY: THE SOURCES SUPPLIED BY THE ROYAL ACADEMIES OF LAW AND THE PROCESSES OF THEIR CATALOGUING, (1777–1850). he main objective of this study is to ofer an overview of the currently available sources which are extant regarding the peculiar institutions and student population of higher education of the 18th and 19th centuries in Hungary. On surveying the types of sources, it takes stock of the material which is currently accessible to assess the one-time student population of the royal academies of law in Pozsony, Győr, Kassa, Nagyvárad, as well as of the similar royal institutions of Zágráb and the royal lyceum in Kolozsvár. Surveys of this type have demonstrated that in the irst half of the 19th century almost 50,000 students enrolled in these types of institutions. his number by itself tends to indicate that these institutions may have fulilled a much larger role in educating a Hungarian intelligentsia in the Reform Age than one would assume on the basis of a lower-thanuniversity academic level of these institutions.

• TÓTH ENDRE TEOLÓGUSPROFESSZOR, A DEBRECENI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA 1950-1958 KÖZÖTTI INTÉZMÉNYVEZETŐ DÉKÁNJA

  Hörcsik Richárd

  Megtekintések száma:

  329

  Tóth Endre (1899–1970) előbb pápai, majd debreceni református teológiai tanár egyháztörténész élete és munkássága sajátos magyar 20. századi értelmiségi sors. Miközben csendes alkata révén nem vágyott hivatali feladatokra, a zaklatott történelmi körülmények évtizedeken át komoly egyházi tisztségek betöltésére kényszerítették. A Pápai Református Teológiai Akadémián és a Dunántúli Református Egyházkerületben az 1920-as évek közepétől két évtizeden át különböző tisztségeket töltött be, majd 1947–1950 között a Debreceni Egyetem Hittudományi Karának, ezt követően az állami egyetemből kiváló és a Református Kollégium keretében működő Református Teológiai Akadémiának professzora, 1948-tól egy évtizeden át dékánja. Bölcsességének és alázatos magatartásának is köszönhető, hogy a debreceni lelkészképzés, korábbi egyetemi színvonalát megőrizve, komolyabb veszteségek nélkül vészelte át története talán legnehezebb évtizedét. Tóth Endre irányítása mellett történt meg 1950-ben az állami egyetemből való kiválás, a Kollégiumba való átköltözés, az iskolák államosítása után a sárospataki teológusdiákok befogadása és az 1956-os események hullámveréseinek feldolgozása, miközben a Tiszántúli Egyházkerületben két ízben püspökváltás is történt (Debrecenbe érkezésekor még tanszéki elődje, Révész Imre, 1948 után Péter János, majd 1957-től Bartha Tibor volt a püspök). Intézményvezetői munkája mellett egyháztörténészként iskolateremtő oktatói és tudományos tevékenységet is végzett.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  235

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• A Debreceni Stomatologiai Klinika kialakulásának története

  44-57

  Kelentey Barna

  Megtekintések száma:

  332

  The foundation history of the Stomatology Clinic in Debrecen. The Hungarian Royal University was opened in the autumn of 1914 and the Medical Faculty was formed in 1918. Already in 1921 the Medical Faculty has applied for the establishment of a Stomatology Clinic from the government, but mainly because of financial reasons the request was turned aside. In the upcoming years the request was repeated several times, without any success. Finally the Medical Faculty has established the Stomatology Polyclinic in the East Wing of the Surgical Clinic, which was opened in 15. February 1935. András Csilléry a dentist of Budapest the former Minister of Public Health and Welfare was called for leader in professional lecturer’s position. In the autumn of 1935 the undergraduate studies begun. In September of 1936 was a new surgery opened to treat the students in the main building of the university. In January of 1937 the school dental care was launched. In the summer of 1940 Csilléry was named university professor and he was elected as head of the Stomatology Clinic, placed in to the East Wing of the Ophthalmic Clinic of the ceremonial event on 30 November 1940.

• Benedek László ideggyógyász-professzor, a debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem 1935–36. tanévi rector magnificusa

  3 - 10

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  395

  László Benedek Professor of the Neurology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the academic year 1935/1936. The first professor of neurology and psychiatry and the director of the Department of Neurology of the University of Debrecen between 1921 and 1936 was László Benedek who studied at Cluj as a student of Károly Lechner. In the academic year of 1935/36 he held the post of the Rector of the university. This period was the era of silent development in the life of the university. Benedek as Rector focused on improving the living circumstances of the students. After his rectorate he was appointed to a professorship of the Péter Pázmány University of Arts and Sciences and the director of the Clinic of Neurology and Psychiatry in Budapest. His wife was the wellknown actress Irén Zilahy. After her tragic death in April 1944 Benedek collapsed and in March 1945 he committed suicide in Kitzbühel in Austria. László Benedek was a brilliant lecturer, an urging leader, and an inventive professor of science whose work in several partial branches of science was outstanding.

• Neuber Ede Bőrgyógyászprofesszor, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem 1931/32. Tanévi Rector Magnificusa

  23-33

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  286

  Ede Neuber, Professor of Dermatology, the Rector Magnificus of the Hungarian Royal István Tisza University of Debrecen during the Academic Year 1931/32. Professor Ede Neuber was the organizer and first director of the Clinic of Dermatology and Sexual Pathology, and nationally, it was he who first organized the health supervision of university students. Again, he took part in spearheading the campaign against venereal diseases also through curtailing epidemic diseases by means of creating a law (lex veneris).
  In the 1931–1932 academic year he was Rector of Debrecen’s István Tisza University. During his rectorship, the Main Building of the University was completed and inaugurated, and the university took over the city’s public hospital for the purposes of training and practice. From 1936 through 1938 he represented the university in the upper house. In 1938 he was appointed principal professor of the clinic of dermatology of Budapest’s Péter Pázmány University, so he left Debrecen.

• Wittenbergben vásárolt Kálvin-kötetekről – Kísérlet a peregrináció-kutatás továbbfejlesztésére

  114-126

  Ősz Sándor

  Megtekintések száma:

  180

  On Calvin Volumes bought in Wittenberg. An Experiment for Improvement of the Peregrination Research. This paper represents a further step towards the exploitation and extension of the current achievements related to the research of peregrination with the help of Book History. The main focus is on those volumes of John Calvin, which were bought by Hungarian or Transylvanian students in Wittenberg during the 16th century and in present they are being located in Transylvanian collections. Analyzing the dates of
  the acquisitions it is revealed that during the 1570’s 32 volumes got to inland owners. This represents 15% of the records being available to our disposal, and one third of the volumes of John Calvin arriving in the 16th century. About 60% of the owners are Transylvanian Saxons. Their purchase of books reflects on the one hand the crypto-Calvinist-Melanchtonian intellectuality at the University of Wittenberg before 1575, and the theological disputes present at the church of the Transylvanian Saxons on the other.

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalma (1921–1949)

  41-73

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  238

  The Student Community of Debrecen’s School of Medicine (1921–1949). In view of the fact that the University of Debrecen grew out of the academic divisions of the Protestant College, the Protestant character of the state university can be easily demonstrated as present. What can be equally well seen are the facts that, one, the members of the student community tended to come from Debrecen or the larger Debrecen region, and, two, that Hungarian was the almost exclusively used mother tongue. As regards social distribution, the most frequent origins are from the intellectual and the smallholder class. A look at student support shows that until the beginning of the 1930s a smaller portion of the student body, whereas after this time frame 60 to 70 percent, received some kind of financial support. Student aid and reward could come from various sources: (a) from the university itself; (b) from the Ministry of Education; (c) the city of Debrecen; (d) private sources; (e) financial institutions and associations; and (f ) from the Protestant church. Unfortunately, the amount of these aids was rather limited and only a few students could be recipients. Student subventions in the post-1945 era was based on totally new priorities, however, its objectives were marred at first by runaway inflation, then class-struggle principles impacted on it by creating discriminative categories. Student accommodation, owing to the scarcity of reliable data can only be shown in an incomplete table; no creditable evaluation of these is possible.

• A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLA ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ HÚSZ ÉVÉNEK MÉRFÖLDKÖVEI

  253-278

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  213

  A tanulmány áttekinti az Egészségügyi Főiskola alapításának körülményeit és az első két évtized dinamikus fejlődését. Ebben az időszakban, széleskörű hazai és nemzetközi összefogással, a főiskolán négy olyan képzés indult el, amelyek korábban nem léteztek Magyarországon, illetve több olyan szak, amelyeken csak Budapesten lehetett diplomát szerezni. A főiskola megalapítása és fejlesztése részét képezte annak az országos koncepciónak, amely a kilencvenes években az egészségügyi szakdolgozók felsőfokú képzésének kialakítását, illetve bővítését célozta meg. Az első húsz évben a főiskolán hat új szak indult el, majd a kétezres évek végén már mesterszakot is indíthatott az intézmény.A dinamikus képzésfejlesztés eredményeképpen már a kilencvenes évek végére jelentősen nőtt a hallgatói létszám, a főiskola jelentős helyhiánnyal küzdött, így 1997-től egyre intenzívebbé váltak az infrastrukturális fejlesztések is. Régi-új épületek átvételével és létrehozásával jelentősen, több ezer négyzetméterrel bővült a tanügyi épületegyüttes, illetve létrejött a főiskola felújított kollégiuma is.A képzésfejlesztés dinamikáját kissé megtörte, illetve lelassította a kétezres évek felsőoktatási átalakulása, az egyetemi integráció elindítása és viharai, a Bologna-rendszer bevezetése, és az ezzel járó strukturális átalakítások. A főiskola sikerrel vette az akadályokat, igyekezett kihasználni az új rendszerből adódó lehetőségeket, a kétezres évektől új alapszakokat, specializációkat és mesterszakot indított, köztük olyanokat is, amelyek korábban nem léteztek hazánkban. Az első húsz év történetének áttekintése elválaszthatatlan Dr. Lukácskó Zsolt személyétől, aki a főiskola alapító főigazgatója volt, majd a karrá nyilvánítást követően egészen 2007-ig első dékánja.  

• AZ ERZSÉBET TUDOMÁNYEGYETEM KESZTHELYI NYÁRI EGYETEMÉNEK OLASZORSZÁGI KAPCSOLATAI 1934-1936

  71-99

  Farkis Tímea

  Megtekintések száma:

  30

  A tanulmány a pécsi Erzsébet Tudományegyetem keszthelyi nyári egyetemének, és a diákoknak épült üdülőház első két évét mutatja be. Az italianista professzor Kastner Jenő olaszországi kapcsolatait elemzi, kiemelve azok jelentőségét a nyári egyetem kurzusainak szervezésében. Kitekintés nyújt az olasz-magyar diplomáciai és kulturális egyezményekre, amelyek alapvetően határozták meg a keszthelyi nyári egyetem kurzusainak, előadásainak koncepcióját, valamint Olaszországgal való szoros együttműködés mérföldköveit. Levéltári források segítségével rekonstruáljuk a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetőjének dr. Kastner Jenőnek pécsi tevékenységét, az üdülőház létrejöttének körülményeit.

• 90 ÉVES AZ EGYETEM FŐÉPÜLETE

  267-272

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  180

  Bár az 1912-ben létrehozott Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben megkezdte működését, az oktatóknak és hallgatóknak hosszú éveket kellett várnia arra, hogy végre birtokba vehessék az intézmény központi épületét. Az építkezést és az ünnepélyes avatást követően 90 éve az 1932/33-as tanév volt az első, amely már a Főépületben kezdődhetett.

• Emlékezés Kovács Kálmánra, a magyar irodalomtörténet professzorára 1930–1983

  121-125

  D. Magyari Imre

  Megtekintések száma:

  176

  Remembering Kálmán Kovács, Professor for History of Hungarian Literature 1930–1983. In this piece of personal remembrance a onetime student recalls the figure, intellectual background and collegial ties of the literary scholar who was fated to meet an untimely death but who was highly esteemed both by his fellow colleagues and his students.

• BOZÓKY FERENC JOGÁSZPROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1946/47. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

  14-30

  Hajnal Béla

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  339

  Bozóky Ferenc több mint 35 éven keresztül volt a Debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán a statisztika és a közgazdaságtan professzora. A tanulmány a ma fellelhető adatok nyomán végig követi életét a nagyváradi és budapesti diákévektől a debreceni katedrától való megválásáig, amely a jogi kar szüneteltetése miatt következett be. A hallgatók között népszerű és tanártársai által megbecsült professzor a II. világháború után az egyetem utolsó jogász rektoraként fáradhatatlan, háttérben végzett munkájával jelentősen hozzájárult az egyetem újjáépítéshez. A tanulmány ízelítőt ad a haladó konzervatív gondolkodású Bozókynak a statisztika és a közgazdaságtan terén kifejtett tudományos munkásságából is.

• KESZTYŰS LÓRÁND KÓRÉLETTAN PROFESSZOR, AZ 1951-BEN FÜGGTLENNÉ VÁLT DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMNEK DÉKÁNKÉNT ELSŐ VEZETŐJE, MAJD KÉTSZER (1959-1963, 1967-1973) ANNAK REKTORA

  24-66

  Csaba Béla

  Sipka Sándor

  Muszbek László

  Fésüs László

  Megtekintések száma:

  264

  Kesztűs Lóránd 1951-ben dékánként első vezetője lett a Debreceni Tudományegyem Orvostudományi Karából alakult Debreceni Orvostudományi Egyetemnek, amely még két időszakra (1959-1963, 1967-1973) rektorának választotta. Meghatározó szerepe volt az új intézmény intézetei és klinikái infrastruktúrális bővítésében, a növekvő hallgatói létszámú orvosképzés korszerűsítésében, a tudományos kutatások eredményességének növelésében, a regionális és országos szakmai tekintélyű klinikai betegellátás fejlesztésében, a centralizált pártállami politikai rendszer korlátai között  teljesítmény alapú, demokratikus intézményirányítás kialakításában. Nemzetközileg elismert kutatási eredményeivel és tudománypolitikai tevékenységével a hazai immunológiai és allergológiai kutatások megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Intézetalapító és szervező, tankönyvírói és iskolateremtő munkásságával a kórélettan korszakos jelentőségű professzora. Barátságos, közvetlen és nyitott személyiségének fontos szerepe volt az eredményes, sikeres  munkát biztosító intézeti és egyetemi alkotó légkör megvalósulásában. Életpályájának bemutatása volt közvetlen munkatársa monográfiáján alapszik és tartalmazza három másik professzor (ketten korábbi rektorok) visszaemlékezését.

• A Tiszántúl északi részéről származó diákok egyetemjárása külföldön 1292–1918

  45-69

  Szögi László

  Megtekintések száma:

  230

  THE UNIVERSITY ATTENDANCE OF STUDENTS ABROAD FROM THE NORTHERN PART OF THE TRANS TISZA REGION 1292–1918. he social and cultural history of the regions cannot be examined without exact information about the school system, the catchment area of the schools and their eiciency in a given region. his analysis includes the examination of the university attandence abroad, especially in case of countries where the university system was established with a delay, therefore university education was a valid option only at international universities. he data relating to Hungarian regions, counties, or cities can be easily obtained from this analysis. he present essay summarizies the university attending practices in the Northern part of the trans Tisza region.

• Brit és amerikai részvétel a debreceni Nyári Egyetemen a II. világháború előtt

  75-91

  Lieli Pál

  Megtekintések száma:

  173

  British and American Participation at the Debrecen International Summer School before World War Two. This survey focuses on a selected aspect of the history of a peculiar and in many respects unique initiative: the pre-World War One British and American ties of the Debrecen International Summer School, which was established in 1927. In doing so, the study firstly identifies by name those British and American guests who can be documented as having attended the Summer School as officially enrolled students;
  secondly, it follows up and evaluates those aspects of the teaching program which had a British or American relevance; and, in the third place, it supplies examples for how the International Summer School advertised itself in the English-speaking countries. The survey is concluded by an analysis of selected contemporaneous views formulated by the representatives of the university and of the Summer School with reference to the past and (then) presence of British/American and Hungarian ties.

• A HALLEI FRANCKESCHE STIFTUNGEN INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI NEVELTJEI (1696–1787)

  Csepregi Zoltán

  Megtekintések száma:

  193

  Halle vonzerejét a 18. században nemcsak egyetemének, hanem a Franckesche Stiftungen intézményeinek is köszönhette. Az ún. „árvaház” eredetileg valóban a gyerekek felkarolására szolgált, de egymás után nőttek ki belőle a különböző szintű iskolák. Két találmány tette Hallét vonzóvá: az ingyenes menza, továbbá az, hogy árvaházi iskolák egyetemi hallgatókat alkalmaztak tanítóként és képzésükről is gondoskodtak. Az árvaház így olcsó, nagy létszámú tanerőhöz jutott, az informátorok pedig amellett, hogy biztosítani tudták egyetemi tanulmányaik anyagi hátterét, még tapasztalatra is szert tettek. Ezért itt a tehetség és a szorgalom önmagában is érvényesülhetett. Ezek a szociális és pedagógiai intézkedések nagyban hozzájárultak a hallei egyetem felemelkedéséhez. Amikor az intézményrendszer teljesen kiépült, és rendszeressé vált az informátorok írásos értékelése, informatív akták keletkeztek azokról az emberekről is, akik később meghatározó szerepet játszottak Magyarország és Erdély iskolaügyének történetében.

• Az egyetemi ifjúság útkeresése az 1930-as években és 1940 körül

  97 - 116

  Ujváry Gábor

  Megtekintések száma:

  378

  The Soulsearching of Hungarian Higher Education Students in the 1930s and 1940s. The study primarily focuses on the influential role of army brotherhood societies between the two world wars. The author outlines the ideological background and intellectual pursuit behind the movement. These brotherhood societies were so powerful, that in the 1930s and 1940s part of their activities manifested outside of the higher education environment. The societies actively engaged in politics, as much so, that their aim was to be part of the development of laws and the constitution. The author discusses the ambitions of both the radical right and the somewhat left wing youth establishments.