Keresés

Keresési eredmények

• PEREGRINATIO ACADEMICA. A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYETEMJÁRÁS TÖRTÉNETE, MÉRETE ÉS IRÁNYAI 1150-1919

  362-365

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  266

  A kötet nemcsak hiánypótló, hanem Szögi László életművének összegzése is. Több mint harminc éve kutatja a magyar diákok külföldi tanulmányainak nyomait. A könyvben bemutatott adatok a középkortól 1919-ig mintegy 101 ezer beiratkozó adatait dolgozták fel, és az adattárak és az abból létrejött számítógépes adatbázis egy Európában, de még talán a világon is egyedülálló gyűjtést tartalmaznak, melyek éppen az életpályák iránt érdeklődők számára fognak a jövőben is nagyon hasznos segítséget nyújtani.

   

• Az egyetemi gyógyszerészképzés hazai története

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  288

  A gyógyítási feladatok mindig kiemelt fontossággal bírtak az emberi civilizációk történetében. Amint az
  egyes régiókban létrejött a felsőfokú képzés, egyidejűleg megindult az orvosok, majd a gyógyszerészek képzése.
  Egész Európában a 17. századig ritkaság számba ment, hogy egyetemet végzett gyógyszerészek lássanak
  el patikusi feladatokat. Hazánkban ezért is fordulhatott elő, hogy döntően külföldről idetelepültekre hárultak
  a gyógyszerészi feladatok. Mária Terézia felismerve, hogy a kuruzslók elleni harc leghatékonyabb eszköze
  az egyetemi képzés, a nagyszombati egyetemen új fakultásként elindította az Orvosi Kart, melyen 1772-
  től rendelte el a gyógyszerészek képzését. 1850-ig egyéves, 1851-től egészen 1940-ig kétéves volt az egyetemi
  képzés, melyhez gyakorlati idők is tartoztak. 1891-ig négy, 1892-től hat gimnáziumi osztály elvégzése elegendő
  volt az egyetemre történő bekerülésig. 1914-től már csak érettségi után lehetett egyetemre menni.
  1945 után az egyetemi képzés négy és fél évre, majd 1987-től öt évre módosult. A kiegyezést követően vált
  nyilvánvalóvá, hogy hazánkban nincs elegendő számú felsőoktatási intézmény. Ennek okán 1872-ben Kolozsváron,
  az 1912. évi XXXVI. törvénycikk kapcsán Debrecenben és Pozsonyban létesültek egyetemek.
  Az I. világháborút követően Kolozsvárról és Pozsonyból elköltöztek az egyetemek Szegedre, illetve Pécsre.
  Debrecenben csak 1996-tól, Pécsen pedig 2005-től indult meg a gyógyszerészek képzése. A gyógyszerészek
  doktori cím elnyerésére irányuló igényét már 1940-ben felvetették, ám különböző okból elvetették. Végül a
  2008. évi CVI. számú törvény lehetővé tette a „dr. univ.”, vagy „dr. pharm.” cím viselését. 2009-től visszamenőleg
  minden gyógyszerész megkapta ezt a címet.

• A Debreceni Egyetem Műszaki Karának fél évszázada

  211-216

  Bíró Noémi

  Szűcs Edit

  Megtekintések száma:

  194

  50 YEARS OF THE TECHNOLOGY FACULTY OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. he study reviews the higher education background of the technology education from 1965–2000 in relation to its teaching and organizational history. It describes the anniversary ceremony of the Technology Faculty organized in May 2015. hrough a selection of the most important statements at this ceremony, the writing shows the reults of the Faculty in the past 15 years.

• TENK ANTAL: DICSŐ MÚLTUNK III. A MAGYARÓVÁRI GAZDASÁGI AKADÉMIA SZEREPE MEZŐGAZDASÁGUNK 200 ÉVES FEJLŐDÉSÉBEN (1818-2018).

  262-264

  Surányi Béla

  Megtekintések száma:

  261

  Surányi Béla könyvismertetése Tenk Antal :" Dicső múltunk III. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia szerepeMezőgazdaságunk 200 éves fejlődésében  (1818-2018)

• Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben: Johann Ferdinand Behamb

  P. Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  282

  Pozsonyi protestáns joghallgatóból katolikus jogászprofesszor Linzben (Johann Ferdinand Behamb). A 17. század magyarországi származású jogi írói közül mind termékenységével, mind ismertségével kiemelkedik a pozsonyi származású Johann Ferdinand Behamb, aki rekatolizálása után Linzben lett jogtanár a felső-ausztriai rendek szolgálatában. A tanulmány megkísérli rekonstruálni Behamb tanulmányait és tanári tevékenységét, felhívva a figyelmet egy sajátos korabeli felsőfokú iskolatípusra (Landschaftschule) is.

   

• Miskolci Csulyák István peregrinációs albuma

  200-209

  Imre Mihály

  Megtekintések száma:

  184

  A láthatóan megszerkesztett kerek történet voltaképpen azt beszéli el, hogy az ifjú Szenci Molnár a peregrinációs albumába (a latin eredetiben: liber, libellus) valamely nevezetes
  személyiség bejegyzését kéri, és ő annak szívesen tesz eleget

• Két könyv a svájci peregrinációról

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  248

  Két könyv a svájci peregrinációról - könyvismertető

• KAPUSZ NÁNDOR: ROZSDÁS SZÖGBE LÉPÉSTŐL A FŐTANÁCSOSI CÍMIG

  294-297

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  200

  Ifj. Barta János könyvismertetője Kapusz Nándor főtanácsos gazdag és olvasmányos önéletrajzáról, amely orvostársak és barátok méltató soraival, számos illusztrációval egészül ki.

• A MAGYAR HERALDIKAI ÉS GENEALÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGE (1883-1951)

  191-206

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  360

  Magyar történészek egy csoportja báró Radvánszky Béla vezetésével 1883-ban hozta létre a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságot, amely a történelmi segédtudományok (elsősorban családtörténet, címertan, pecséttan) művelőit fogta össze. Folyóiratuk, a Turul évente többször is megjelent. A társaság és annak vezetősége néhány tudományos kutató mellett mecénás főurakból, amatőr családtörténészekből és levéltárosokból állott. A II. világháború után a politikai támadások és az anyagi források miatt ellehetetlenült és 1951 elején megszűnt. A családtörténet és a címertan tiltott tudománnyá vált évtizedekre a kommunista rezsim alatt. A tanulmány a társaság vezetőségét mutatja be napra pontos adatokkal, nagyrészt a folyóiratban közölt közgyűlési jegyzőkönyvek alapján.

• Tombi Beáta: Tudomány és ismeretterjesztés a XVII-XVIII. századi Itáliában.

  Pete László

  Megtekintések száma:

  269

  Hol lehet meghúzni a határvonalat tudományos és ismeretterjesztő irodalom között? Melyek azok a kritériumok, amelyek segítségével elválaszthatók egymástól a tudományos és az ismeretterjesztő szövegek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ új könyvében Tombi Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének oktatója, a kérdéskör ismert kutatója, melynek ismertetésére Pete László vállalkozik.

• AZ „ÖSSZEILLESZKEDÉS” VÁLTOZATAI – AZ AKKULTURÁCIÓTÓL AZ ASSZIMILÁCIÓIG. (A DUNAMELLÉKI ÉS DUNÁNTÚLI ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUS EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA ÉS ÉLETÚTLEÍRÁSA) : (MAGYARORSZÁGI EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA 1848-1944. IV.)

  248-249

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  57

  A Kovács I. Gábor vezetésével működő csoport elitkutatási anyaggyűjtésének ötödik (és egyben az egyetemi tanárok életrajzi adattárainak negyedik) kötetét veheti kezébe a kedves olvasó. Mindegyikről korábban a Gerundium folyóiratban is megjelent recenzió.

   ELTE EÖTVÖS KIADÓ, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest, 2022.

• GRÓF DEGENFELD-SCHOMBERG JÓZSEF „AZ EGYETEM LÉTESÍTÉSÉNEK LEGJOBB MUNKÁSA”

  249-252

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  269

  Gróf Degenfeld-Schomberg József a Debreceni Tudományegyetem létrejöttéért tett erőfeszítéseit dokumentumokkal bemutató könyvet  Bazsa György és Jenei Zsuzsa szerkesztette. A könyvet ifj Barta János ismerteti.

   

• Csűry Bálint, a debreceni egyetem tanára

  24-31

  Hoffmann István

  Megtekintések száma:

  177

  BÁLINT CSŰRY, PROFESSOR OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. As professor of Hungarian and Finno-Ugrian linguistics, Bálint Csűry taught at the University of Debrecen from 1932 to 1941. In the course of these few years he made Debrecen the Carpathian Basin center and emblematic scene of vernacular language research. With this he contributed to the realization of his most important scholarly objectives aimed at making vernacular language reseach assume a worthy place among the disciplines of Hungarian linguistics. It is due to his eforts that in 1938, for the irst time in this country, an Institute of Hungarian Vernacular Research was established at the University of Debrecen.

• INTÉZMÉNYTÖRTÉNETI KAPCSOLATOK. DEBRECEN ÉS HOLLANDIA

  136-139

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  220

  Bozzay Réka könyve az intézményközi kapcsolatok történetét dolgozza fel Debrecen és Hollandia viszonylatában. A könyvet P.Szabó Béla ismerteti.

• HEGYI ÁDÁM: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765

  249-253

  P.Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  256

  P.Szabó Béla könyvismertetése Hegyi Ádám által feltárt: HUNGARICA IN DER DISSERATIONSSAMMLUNG DES NÜRNBERGER NATURFORSCHERS

  CHRISTOPH JACOB TREW (1695‒1769) KATALOG 1582‒1765 című művéről.

   

• Mindenki vágyik a tudásra, de az árát senki sem akarja megadni: az oktatás financiális háttere a középkorban és a korai újkorban

  194-200

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  257

  Az ELTE Egyetemtörtneti Kutatócsoportja új kötettel jelentkezett 2019-ben, mely nem a már jól ismert és rendkívül értékes adatbázisokat tette elérhetővé a szakma számára, hanem az oktatás pénzügyi kérdéseivel foglalkozó tanulmányokat publikálta. A cikkek többsége közé pkori, kisebb részben kora újkori témával foglalkozik. A szerzők a téma nagyon sokféle szegmensét világították meg, rengeteg érdekes adatot közöltek az olvasókkal

• A Debreceni Egyetem Centenáriumi Év programsorozatának nyitó rendezvénye

  168-175

  Béres Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  158

  THE OPENING EVENT OF THE SERIES OF PROGRAMS COMMEMORATING THE CENTENNIAL OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN, FEBRUARY 3–4, 2012. A commemorative session of the University Senate, the inauguration of a memorial plaque, the opening of an exhibition, a theatrical world premier, and an evening ball were part of the opening program of the centenary year with which the University of Debrecen celebrated the onehundredth anniversary of the foundation of its legal predecessor, the Royal Hungarian University of Debreczen. he brief summary below will evoke the respective events of the series of pertinent events.

• PÉTERFFY ÁRPÁD – PÉTERFFY PÁL: AZ ERDÉLYI MAGYAR ORVOSKÉPZÉS ÉS SEBÉSZET TÖRTÉNETE DIÓHÉJBAN

  287-293

  ifjBarta János

  Megtekintések száma:

  202

  Barta János könyvismertetője Péterffy Árpád-Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvosképzés és sebészet története című könyvről. A kötet négy érdemi fejezetet tartalmaz, kettőt közülük az erdélyi magyar orvosképzésnek, kettőt az ottani sebészet történetének szentelve.

• SZABÓ DÁNIEL ARANY JÁNOS ETIKÁJA 1958: LELKÉSZKÉPESÍTŐ DOLGOZATOM EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI VISZHANGJA 2017-2024

  241-247

  Sipos Ferenc

  Megtekintések száma:

  63

  Sipos Ferenc könyvismertetése  Szabó Dániel: Arany János Etikája (1958)  könyv formájában megjelent dolgozatáról. 

  Tiszántúli Református Egyházkerület

  Debrecen, 2024, 396 lap

   

• BESZÁMOLÓ AZ 55. REBAKUCS KONFERENCIÁRÓL

  191-195

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  205

  Szenci Molnár Albert (1574–1634) születésének 450., valamint az Institutio-fordítás megjelenésének 400. évfordulója alkalmából Debrecenben rendezték meg a ReBaKucs 55. konferenciáját 2024. szeptember 5. és 7. között. Az előadások Szenci Molnár Albert életével és munkásságával, illetve a 16-17. századi peregrináció történetével foglalkoztak.

• Antik álmok álmodója – Sarkady János életútja, tudományos munkássága, szak­ irodalmi és fordítói tevékenysége (A Debreceni Egyetem tudós professzorai I.): Összeállította, az életrajzot írta, a bibliográfiát, a mutatókat és a függeléket készítette Nemes Z

  158-159

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  302

  Antik álmok álmodója – Sarkady János életútja, tudományos munkássága, szak­ irodalmi és fordítói tevékenysége

• A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar 100 éve 1914 – 2014 című kiállítás megnyitása

  155-158

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  187

  THE OPENING OF THE EXHIBITION „100 YEARS OF FACULTY OF LAW OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN”. In the fall of 2014 the Faculty of Arts and the Faculty of Law of the University of Debrecen celebrated the 100th anniversary of beginning of university training. Just as the Faculty of Arts, the Faculty of Law commemorated the anniversary with an exhibition. he published speech was presented at the opening of the exhibition organized in the the Library of Social sciences. It relects on the importance of keeping traditions and on the reassuring thoughts addressed to the teachers and students of the Faculty.

• Az amerikai felsőoktatásról, magyar szemmel

  238-251

  Glant Tibor

  Megtekintések száma:

  393

  Ma Magyarországon vajmi keveset tudunk az amerikai felsőoktatásról, annak történetéről és problémáiról. Ez nagymértékben a kommunista örökségnek tudható be, hiszen 1945/47 és 1989 között az amerikanisztika a „tűrt” es a „tiltott” közti szürke zónába szorult. Ezért az amerikai felsőoktatásról alkotott képünk túlzottan is támaszkodik a média torz tükrére (filmek, apokaliptikus tudósítások). Tanulmányunkban először ránézünk a számokra és a rendszer működésére (állami és magánegyetemek, tandíj, a sport szerepe stb.), áttekintjük a felsőfokú oktatás történetét és preferenciait a gyarmati kortól napjainkig, majd röviden felvázoljuk, hogy látták, mit is mondtak ugyanerről azok a magyar utazók, akik ezt 1945 előtt még szabadon megtehették. Ezt követően elemezzük a jelenleg folyó vitákat és azok politikai dimenzióit. Zárásként – személyes tapasztalatok alapján –értékeljük a jelenlegi helyzetet, és felvázoljuk a felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepét a jelenlegi elnökválasztási kampányban.

   

• A Debreceni Egyetem díszudvarának panteonja

  59-82

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  183

  THE PANTHEON OF THE FORMAL COURTYARD OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN. In the plaques of the formal courtyard of the University of Debrecen 23 names are inscribed, which faithfully relect the mentality of the city, as well as its scientiic and scholarly signiicance. he pantheon is a replica of the rich store of Hungarian spirituality, which faithfully renders the speciic heritage of Debrecen and it also comprises within itself the values of Hungarian national culture in the spirit of universitas scientiarum. Based on thorough research, the study is the irst exploration of how the list of names of those chosen was established, and it ofers short biographies of the respective denizens of the pantheon.

• MELLÉKDÍJAK A M. KIR. TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEMEN A TANDÍJON FELÜL FIZETETT TANULMÁNYI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSAI DEBRECENBEN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

  151-174

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  178

  Két fajtája volt az egyetemi tanulmányi költségeknek a két világháború közötti Magyarországon, az egyik a tandíj, a másik a mellékdíj. A tandíj a 19. század közepétől része volt a magyar oktatási rendszernek és azok a hallgatók, akiknek a szülei alacsonyabb társadalmi státuszúak vagy alacsonyabb jövedelműek voltak, szociális helyzetükre való tekintettel tandíjkedvezményben, vagy tandíjmentességben részesülhettek. Ezzel szemben a mellékdíjak esetében semmilyen kedvezmény vagy mentesség nem létezett, mert ezek a díjak számos egyetemi intézmény fenntartásához szükségeltettek, mint például az egyetemi menza, az Ifjúsági Betegápolási Alap vagy az Egyetemi Tanács Rendelkezési Alapja. A mellékdíjak rendszere különbözött az egyes egyetemeken, néhány mellékdíj megegyezett, míg mások nem. Gyakran különbség volt az egyes mellékdíjak összegét illetően is. Ebben a tanulmányban végig követhetjük a mellékdíjak rendszerének változását Debrecenben a két világháború között. Minden mellékdíj bemutatásra kerül, például a menza díj, az Ifjúsági Betegápolási Alap díja, vagy a két fajta fenntartási pótdíj, melyeket a gazdasági válság hatására kellett létrehozni.