Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • SZOBORAVATÓ BESZÉD – PROF. DR. SZABÓ GÁBOR (2020. október 28.)
    261-263
    Megtekintések száma:
    126

    2020 októberében a Debreceni Egyetem klinikai telepén szobrot avattak Prof. Dr. Szabó Gábor tiszteletére, akinek úttörő szerepe volt a az orvosi biológia, majd orvosi genetika oktatásának debreceni és hazai megszervezésében. A professzor személyiségét, legfőbb kutatási eredményeit és nemzetközi elismertségét egyik volt tanítványa elevenítette fel beszédében.

  • BODNÁR JÁNOS ORVOSI VEGYTANI PROFESSZOR, A DEBRECENI M. KIR. TISZA ISTVÁN-TUDOMÁNYEGYETEM 1943-44. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    3-10
    Megtekintések száma:
    187

    Bodnár János, az Orvosi Vegytani Intézet igazgató professzoraként nemcsak az első éves orvostanhallgatókat oktatta, hanem – természettudományi kar híján – a bölcsészkaron lévő tanárképzésbe is bekapcsolódott vegytan szakos tanárjelöltek és kémiából doktorálni vágyók képzésével szakelőadóként. Az 1943/44-es tanévben viselte a debreceni egyetem rektori tisztét, amelyet a háborús körülmények tettek nehézzé. A következő 1944/45-ös tanévben a távollévő és a harcok miatt Budapesten rekedt új rektor, Hankiss János helyett rektorhelyettesként vezette újra az egyetemet, főként a háborús károk ideiglenes rendbehozatalára és az oktatás feltételeinek biztosítására koncentrálva.

  • Mitrovics Gyula, bölcsészprofesszor a Debreceni m.kir. Tisza István Tudományegyetem 1940/41. évi Rector Magnificusa
    Megtekintések száma:
    203

    Mitrovics Gyula művészetek iránti intenzív érdeklődése és a Sárospatak-Debrecen tengely mentén kiformálódott protestáns identitás jelentette az alapot és keretet ahhoz a nagy ívű pályához, amelyet a pataki tanárcsalád gyermeke a XX. század első felének Magyarországán befutott. Első publikációinak sikere, pozitív visszhangja egy művészettörténészi pálya vagy esztétakarrier reményére jogosították fel a törekvő ifjú tanárt, de az „újszülött” debreceni egyetem bölcsészkarának érdekei más irányt szabtak tudományos érdeklődésének: így a neveléstudomány felé fordult a figyelme, amelynek 1917-ben magántanára, majd 1918-ban nyilvános rendes egyetemi tanára lett. Ettől kezdve párhuzamosan foglalkozott az esztétikával és a pedagógiával, 1941-es nyugdíjazásáig ő gondoskodott az itt tanuló bölcsészhallgatók neveléselméleti, neveléstörténeti és pszichológiai ismeretekkel való felvértezéséről. Mitrovics az 1940/41-es tanévben, közvetlenül a nyugdíjba vonulása előtt töltötte be az egyetem rektori tisztét. Vezetői magatartását az óvatos kompromisszumok keresése jellemezte, de az adott időszak nem is nagyon engedett mást a számára. Az ő rektorsága alatt kellett feladnia az egyetemnek a természettudományi tanszékeit, de a nem kevés diplomáciai érzékkel megáldott rektor elért annyit, hogy szakelőadók alkalmazásával folytatódjon a megszüntetett tanszékek tárgyainak előadása. Mitrovics Gyula sorsa nyugdíjasként vett igazán tragikus fordulatot: 1949-ben – némi sugalmazásra – lemondott akadémiai levelező tagságáról, majd az ötvenes évek közepén elhagyta Magyarországot. Az egykori debreceni pedagógiaprofesszor Stuttgartban töltötte utolsó éveit, ott is hunyt el 1965-ben. 

  • KETTESY ALADÁR SZEMÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1949-50. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    3-21
    Megtekintések száma:
    161

    A Debreceni Tudományegyetem rektornak megválasztott, a Vallás és Közoktatási Miniszter által e tisztségében megerősített Kettesy Aladár nyilvános rendes tanár 1949. szeptember 1.-én kezdte meg egy éves rektori tevékenységét, amely az egyetemi autonómiát jelentősen korlátozó politikai időszakban is biztosította az intézmény szakmai fejlődését és értékeinek megőrzését. Személyében nehéz történelmi időszakban olyan orvosprofesszor került az egyetem élére, aki mögött negyedszázados szemklinikai igazgatás, nagy szakmai tekintély és egyetem szerte megnyilvánuló bizalom állt. Az addigi, majd a következő évtizedekben töretlenül folytatódó, nemzetközileg elismert klinikai és tudományos munkásságával, lenyűgöző személyiségével a debreceni orvosképzés és az egyetemi közösség legendás alakjává vált.

  • A DEBRECENI SZÍVSEBÉSZET TÖRTÉNETE
    262-284
    Megtekintések száma:
    82

    A szívsebészet létrejötte Debrecenben szorosan összefonódott a mellkassebészettel, mivel ez a tevékenység a mellkassebészetnek helyet adó Auguszta Szanatóriumban, a későbbi Debreceni Egyetem II. Sz. Sebészeti Klinikáján indult és folytatódott hosszú évtizedeken keresztül. A II. Világháború után államosított Auguszta Szanatóriumban 1948-ban létesítettek mellkassebészeti osztályt, melynek vezetésével Schnitzler József főorvost bízták meg, akinek szakmai érdeklődése a ’60-as években a szívsebészet felé irányult. Korszakalkotó célja megvalósításához a hazai szívsebészet úttörőjében – Dr. Eisert Árpád nyíregyházi sebészfőorvos személyében – talált megfelelő társat. Példaértékű szakmai együttműködésük eredményeként 1963-ban elvégezték Debrecenben az első zárt szívműtétet. A továbblépéshez, - a  nyitott szívműtétek elkezdéséhez -  szükséges szív-tüdőgépet Köteles Béla magyar kivándorlók Amerikában született és ott saját műszegyártó céget alapító gyermekének adománya biztosította. Az első nyitott szívműtétet Dr. Kovács Gábor szegedi vendégprofesszor végezte Dr. Schnitzler professzorral 1968-ban. 1972-ben Dr. Gömöry Andrást bízták meg a szívsebészet vezetésével, akinek a nehéz körülmények között is sikerült létrehoznia jólképzett orvosokból és szakdolgozókból álló munkacsoportot, mely biztos alapot nyújtott a további fejlődéshez. 1983-ban Schnitzler professzor nyugdíjba vonulását követően Dr. Péterffy Árpád, a stockholmi Karolinska Kórház szív és mellkassebész docense, pályázat útján nyerte el a II. sz. Sebészeti Klinika irányítását. Külföldön szerzett tudása, szakmai és munkaszervezési tapasztalatainak köszönhetően hatalmas léptekkel fejlődött a debreceni szívsebészet. A műtéti szám jelentősen emelkedett, miközben a halálozás harmadára csökkent. Elérte, hogy 1993-ban a szívsebészet új épületet kapott, mely megteremtette a további fejlődés lehetőségét. Az új épületben a szívsebészet mennyiségi és minőségi mutatói tovább javultak, és Debrecen a magyar szívsebészet nemzetközileg elismert zászlóshajójává vált. Iskolateremtő munkásságának köszönhetően tanítványai nyugat-európai országokban és a tengerentúlon gyarapíthatták tudásukat. 2008-ban történt nyugdíjba vonulását követően professzor emeritusként tevékenykedett a klinikán, továbbra is teljes elkötelezettséggel támogatva a debreceni szívsebészet fejlődését, hírnevének megőrzését. Szakmai utódaként Dr. Szerafin Tamás docenst bízták meg a szívsebészet vezetésével. Munkatársaival céljuk az elődöktől kapott betegközpontú szellemiség, szakmai elhivatottság megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az épített örökség állagának megóvása.

  • Haendel Vilmos jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem 1942/43. tanévi rector magnificusa
    15-48
    Megtekintések száma:
    153

    Haendel Vilmos 14 éven át a Debreceni Református Kollégium jogakadémiáján, további csaknem 30 éven át a debreceni tudományegyetemen oktatta a politikatudományt. Az egyetem II. világháború előtti jogi karának tanárai közül kitűnt sokoldalú egyéniségével. Debrecen politikai, társadalmi és kulturális életében évtizedeken keresztül jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor nacionalizmusa és antiszemitizmusa is jellegzetes alakjává tette a 20. század városi közéletének. A tanulmány eddig nem összegzett adatok alapján végigköveti életútját, megkísérli bemutatni tanári tevékenységet es rektori évének eseményeit, felvillantva tudományos munkásságának legfontosabb műveit is.

  • A DEBRECENI NEUROLÓGIAI KLINIKA TÖRTÉNETE
    234-252
    Megtekintések száma:
    104

    A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben indult az orvosképzés. Az Elme- és Idegkórtani Klinika az akkori Magoss György téren (a jelenlegi Bem tér) kezdte meg működését 1921-ben Benedek László vezetésével. A klinika 1927-ben költözött be új épületébe a Nagyerdőre. Benedek Lászlót 1937-ben Somogyi István, majd 1938-ban Sántha Kálmán követte. Sántha fő érdeme az idegsebészeti eljárások meghonosítása, az idegsebészeti osztály kialakítása volt. Koholt politikai vádak alapján elítélték, s 1951-ben Balassagyarmatra száműzték. Bár 1956-ban rehabilitálták, a debreceni klinikára már nem tudott visszatérni. Míg Sántha Balassagyarmaton dolgozott, a klinikát Rusz Sándor vezette.1957 és 1967 között Juhász Pál lett a klinika igazgatója, aki neurosis osztályt és EEG laboratóriumot létesített. 1969-ben Molnár László kapott megbízást a klinika irányítására. Felismerve, hogy a stroke népbetegség, Molnár Professzor cerebrovascularis osztályt létesített Európában másodikként. Molnár professzort Csiba László követte, aki 1992 és 2017 között irányította a klinikát. Vezetése idejére tehető a Neurológiai és Psychiatriai Klinika szétválása 1992-ben, valamint a Neurológiai Klinika átköltözése az Auguszta telepre 2007-ben. Csiba Professzor kiváló stroke központot alakított ki, elévülhetetlen érdeme volt a reperfúziós eljárások meghonosításában. Jelenleg a Neurológiai Klinikát Oláh László vezeti.

  • 50 ÉVE JELES ESEMÉNYT RENDEZETT A DEBRECENI STOMATOLÓGIAI KLINIKA
    221-228
    Megtekintések száma:
    148

    50 éve, 1970. július 14-17. között jeles eseménynek adott otthont a Debreceni Orvostudományi Egyetem. Az Európai Káriesz Kutató Társaság (ORCA) itt tartotta meg 17. kongresszusát. Ezzel fejezte ki tiszteletét Adler Péter professzor, a debreceni Stomatológiai Klinika igazgatójának tudományos tevékenysége iránt, aki jelentős eredményeket ért el a fluoridok kutatásában és abban az évben ünnepelte 60. születésnapját. Kb. 200 regisztrált résztvevő jött el a világ minden tájáról, ebből 32 volt a hazai résztvevők száma. A 48 előadásból 5 volt magyarok által prezentált (2 debreceni). A Caries Research neves szaklap teljes szerkesztőbizottsága is jelen volt az eseményen. A hazai fogászat első olyan rendezvénye volt ez a nemzetközi kongresszus, melyet először tartottak egy szocialista országban és még évtizedek múlva is sok elismert kutató idézte fel a debrecenben eltöltött napok kedves emlékét.

     

  • KÁDÁR LÁSZLÓ FÖLDRAJZ PROFESSZOR, A KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEM 1954/55. TANÉVI REKTORA
    15-32
    Megtekintések száma:
    95

    Kádár László 1947-től nyugdíjba vonulásáig (1978) az egyetem professzoraként működött. Időközben a Bölcsészettudományi Kar prodékánja, 1952–1954 között a Természettudományi Kar dékánja, majd 1954/55-ben az egyetem rektora volt. Egyetemi oktatói karrierjét gazdagodó tudományos eredményei és kiváló tanári talentuma mellett főleg széles látókörű, szaktudományából messze kitekintő szellemiségének és rendkívül energikus, határozott impulzív alkatának, kiváló vitakészségének köszönhette. Jó kapcsolatokat ápolt az intézeti és az egyetemi munkatársakkal.

  • A DEBRECENI EGYETEM SEBÉSZETI MŰTÉTTANI TANSZÉKÉNEK TÖRTÉNETE AZ 1951–2013 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN
    Megtekintések száma:
    32

    Mikó Irén – Furka István professzori szerzőpáros könyve a Debreceni Egyetem Sbészeti Műtéttan Tanszékének történetét tárja föl kronológikus sorrendben. A kötetet ifj Barta János ismerteti.

  • SZOBORAVATÓ BESZÉD – PROF. DR. KOZMA ANDRÁS (2020. október 20.)
    258-260
    Megtekintések száma:
    122

    A Debreceni Egyetem Böszörményi úti kampuszán 2020 októberében avatták fel az 1919-ben elhunyt Kozma András professzor mellszobrát. Az ünnepségen a Gazdaságtudományi Kar dékánja emlékezett meg a nagy hatású, országos jelentőségű egyetemi tanár munkásságáról.

     

  • Néprajz- 70 -Debrecen
    Megtekintések száma:
    160

     

    A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke emlékülésen ünnepelte meg a tanszék alapításának 70. évfordulóját. A rendezvény lefolyásának ismertetése mellett az alábbiakban olvashatjuk azt a két beszédet, amely a tanszék múltját, jelenét és jövőjét mutatta be a jelenlévő közönség, a tanszék egykori és jelenlegi hallgatói, oktatói és az etnográfia iránt érdeklődők számára.

     

  • Őrállóvá tettelek-Műhelytanulmányok a debreceni teológiai oktatás és református lelkészképzés 1850-2000 közötti történetéhez. Szerkesztette: Baráth Béla Levente és Fekete Károly
    Megtekintések száma:
    166

    Kiadványok a Debreceni Református Kollégium Fennállásának 475. évfordulója tiszteletére IV. kötet.Sorozatszerkesztő: Győri L. János A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kiadása,

    Bár az alcím pontosan kijelöli, és időben is körülhatárolja a kötet témáját, szerkesztők mégis szokatlan műfaji megjelölést adtak neki, amikor egészét a meglehetősen kötetlenül értelmezhető műhelytanulmányok kategóriájába sorolták. Magyarázatot a kötet előszavában szolgáltatnak.

  • 85 ÉVES AZ ANGOL SZAKOS KÉPZÉS A DEBRECENI EGYETEMEN: IGAZGATÓI KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
    227-248
    Megtekintések száma:
    326

    A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézete 2023-ban ünnepeli a jogelőd Angol Tanszék alapításának és így a debreceni angol szakos képzés elindításának 85. évfordulóját. Az Intézet történetét és kiemelkedő alakjainak életútját, eredményeit részletes intézettörténeti kötet és számos tanulmány dolgozta fel korábban. A jelen kerekasztal-beszélgetés célja az, hogy néhány korábbi igazgatót bevonva fedjük fel az intézet egyetemtörténeti szempontból is releváns históriájának eddig kevésbé ismert irányait, személyes visszaemlékezésekkel színezve azt, illetve összekapcsolva a múltat a jelennel és jövővel. A beszélgetést az intézet jelenlegi igazgatója, Venkovits Balázs kezdeményezte és moderálta négy korábbi intézetigazgatóval, Abádi Nagy Zoltánnal, Rácz Istvánnal, Szaffkó Péterrel és Virágos Zsolttal.

  • Hüttl Tivadar, orvosprofesszor a Debreceni m.kir.Tisza István Tudományegyetem 1939/40. évi Rector Magnificusa
    Megtekintések száma:
    241

    Hüttl Tivadar – akinek apja sikeres porcelángyáros volt – a Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát és az ottani I. Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélӱ Tibor professzor mellett. 1921-ben megbízták a debreceni Sebészeti Klinika vezetésével, majd egy év múlva igazgató-professzor lett. Klinikáján fül-orr-gége, sztomatológia, urológia, traumatológia, ortopédia, stb. részlegeket szervezett, amelyekből később önálló klinikák lettek. Jelentős tudományos iskolát teremtett, szerte a világból jöttek hozzá tanulni. Az 1939-40-es tanévben a debreceni Tisza István-Tudományegyetem rektora volt és 1939-1944 között az egyetem képviselője a magyar Országgyűlés Felsőházában. 1944-ben Budapesten ragadt a háború miatt és visszatérte után megfosztották professzorságától mondvacsinált okokkal és átlátszó kirakatperben. 1951-től 1955-ös haláláig a budapesti Országos Onkológiai Intézet főorvosa volt.

  • SZÁZ ÉVE ÉRKEZETT A DEBRECENI SZEMÉSZETI KLINIKÁRA KETTESY ALADÁR
    229-232
    Megtekintések száma:
    104

    Az írás Kettesy Aladár debreceni szemészprofesszorról emlékezik meg azon alkalomból, hogy éppen 100 esztendővel ezelőtt vette át – eleinte megbízottként – a debreceni egyetemi szemklinika vezetését. A gyógyító- és tudományos munkában elért eredmények mellett felvillannak a visszaemlékezés felvillantja a professzor egyéniségét és hangsúlyozza a hazai szemészet történetében betöltött nagy jelentőségét.

     

  • A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM TISZTVISELŐI 1914-1950
    146-174
    Megtekintések száma:
    111

    A Debreceni Tudományegyetem történetének megismeréséhez nélkülözhetetlen az alapvető adatok, oktatói és tisztviselői névsorok összeállítása. Az egyetem centenáriumára készült kiadvány egyik „melléktermékeként” került összeállításra az egyetemi tisztviselők napra pontos összeállítása. Mivel az 1914-1950 közötti levéltári anyag az 1950-es években nagyfokú selejtezésen ment át, az így a fennmaradt iratanyagból nem mindig lehet a tisztviselők működési idejét megállapítani. Mindenesetre az ezek figyelembevételével elkészített archontológia tartalmazza a Rektori Hivatal, a dékáni hivatalok, a Quaestura („Tanulmányi Hivatal”), Gazdasági Hivatal (majd Igazgatóság) és más kiszolgáló intézmények tisztviselőit a fentebb jelzett időpontok között. Az Egyetemi Könyvtár személyzete már korábban, máshol megjelent.

     

  • A Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem avatása-1918. október 23.
    111-124
    Megtekintések száma:
    152

    IV. Károly, az utolsó magyar király 1918. október 23-án – néhány nappal az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása előtt – Debrecenben járt, és a kor szokásainak megfelelő fényes külsőségek között hivatalosan is
    felavatta a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet, amely akkor már négy éve ténylegesen működött. Az írás – elsősorban a korabeli sajtómegnyilvánulások tükrében és korabeli képekkel – végigköveti a
    nevezetes nap debreceni eseményeit.

  • Bacsó Jenő, a polgári perjog tanára, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1938/39. évi rector magnificusa
    3-32
    Megtekintések száma:
    210

    Bacsó Jenő a debreceni jogászképzés és egyetemi élet emblematikus alakjának számított. Életútját végignézve nem véletlenül fogalmazott úgy a Debreceni Képes Kalendárium szerkesztője, hogy az 1938/39-es nevezetes
    tanévre akkor is Bacsó Jenőt kellett volna rektorrá választani, ha más következett volna, hiszen ő volt az, aki összekapcsolta a várost, a kollégiumot és az egyetemet. Szentpéteri Kun Béla mellett ő volt a másik
    olyan professzor a karon, aki az egyetem és a kar megalakulásától (1914) a jogászképzés felfüggesztéséig (1949) végig oktatott és az egyetemi közéletben is aktívan tevékenykedett. Számos feladattal bízták meg az
    állományban eltöltött 33 és a két további, immár nyugdíjasként végigoktatott év alatt: a kar felvételi, tandíjkedvezményi (tandíjmentességi) és dékáni hivatalt átadó-átvevő bizottságainak egyik meghatározó alakja
    volt; részt vett a Mensa Academica, az egyetemi területrendező bizottságban, valamint rektorként a diákzavargások idején kiküldött vizsgálóbizottságokban. Az Országos Felsőoktatási Tanácsnak ő volt az
    egyik debreceni tagja. Három jogi kari dékánsága 1922/23-ra, 1934/35-re és 1946/47-re esett.

  • A MŰKÖDŐ DEBRECZENI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS TISZA ISTVÁN
    98-105
    Megtekintések száma:
    152

    A tanulmány a működését 1914-ben elkezdő Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem és gróf Tisza István magyar politikus kapcsolatának feltűnően csekély számú és tartalmú dokumentumát mutatja be az egyetem működésének kezdetétől a politikus 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig. Említi a négy éves időszak előtti és utáni kapcsolat releváns elemeit is.

  • EMLÉKEZÉS ORSZÁGH LÁSZLÓRA
    25-40
    Megtekintések száma:
    132

    Országh László  professzor kézjegye mindmáig érezhető az anglisztika és az amerikanisztika számos ágazatán. Senki sem tud megtanulni angolul az ő kétnyelvű szótára nélkül, amely az Akadémiai Kiadó valóságos bestsellere lett; 437 oldalas monográfiája, Az amerikai irodalom története (1967) mindmáig használatos; a Hungarian Studies in English című évente kiadott folyóirat pedig, amelyet ő alapított 1963-ban és szerkesztett tíz éven át, az egyetem egyik fő exportcikke lett, mely folyamatosan tájékoztatta a nemzetközi tudományos közösséget a Kossuth Lajos Tudományegyetemen zaljó anglisztikai és amerikanisztikai kutatómunka állásáról és minőségéről. Végrendeletében Országh professzor az egyetemre hagyományozta hatalmas könyvtárát: azóta az "Országh-gyűjtemény" mind a hallgatóknak, mind a kutatóknak a rendelkezésére áll. Országh professzor egyik legfontosabb öröksége azonban az az emberi tartás és tudósi példa, amelyet hallgatói elé állított.

  • SZODORAY LAJOS BŐRGYÓGYÁSZ PROFESSZOR, A DEBRECENI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM DÉKÁNJA 1952-1953.
    3-24
    Megtekintések száma:
    135

    Szodoray Lajos professzor az 1952-1953-as tanévben az önállósuló Debreceni Orvostudományi Egyetemet rektori hatáskörrel bíró dékánként vezette, majd 1954-1955-ben az egyetem tudományos dékánhelyettese, 1961-1964 között pedig tudományos rektorhelyettese volt. Fiatal éveiben céltudatosan készült fel arra a feladatra, melyet később valóban ki is jelölt számára a sors. Megszervezte az ország egyik vezető bőrgyógyászati klinikáját, kialakította az intézetben a széleskörű elméleti alapokra épülő kiváló klinikai betegellátás, a magasszintű oktatói és kutatói munka megfelelő feltételeit. Szodoray Lajos a magyar bőrgyógyászati szakma iskolateremtő alakja, nemzetközi hírű tudós, színes, melegszívű egyéniség volt. Nevéhez fűződik számos bőrgyógyászati kórkép első hazai észlelése és közlése, valamint rendkívüli érdemei voltak a tankönyvírás terén is. A sors a magyar orvostudomány javára hosszú alkotó élettel, páratlan munkabírással, dinamizmussal, egész életen át tartó lankadatlan szorgalommal és kitartással ajándékozta meg. Több évtizedes tanszékvezetői, egyetemi tanári tevékenysége mellett az egyetemen betöltött vezetői tisztségek tették teljessé szakmai életét.

  • JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA
    22-35
    Megtekintések száma:
    100

    Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.

  • Matematikai doktori iskola a Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumában a 20. század elején (1927-1940) 1. rész
    Megtekintések száma:
    243

    Két részből álló irásunkban 16 matematikai disszertációt mutatunk be szerzőik (15 fő) életrajzi adataival és későbbi karrierjének felvázolásával. Ezen disszertációkat 1927 és 1940 között Dávid Lajos professzor vezetésével írták. Ezen időszakban ő volt a Debreceni Tudományegyetem Matematikai Szemináriumának vezetője. A dolgozatok témái kapcsolódtak az ő tudományos munkásságához, így például a matematika történetével (a két Bolyai munkássága) vagy a matematikai elemzés problémáival. A disszertációkat külön könyvként adták ki. Később ezeket Dissertationes Davidianae Debrecen 19271940 nevű kolligátumban gyűjtötték össze. Megemlítendő, hogy az összeállítás nem tartalmazza Kárteszi Ferenc értekezését akinek munkáját a filozófia doktorainak disszertációi között találtuk meg. Az első részben 1927 és 1934 közötti időszakot tekintjük át.

  • A FRANCIA NYELVŰ EGYETEMI SZÍNJÁTSZÁSRÓL: AZ ÉCOLE DES BOUFFONS
    201-215
    Megtekintések száma:
    93

    A Debreceni Egyetemen a francia nyelvű hallgatói színjátszás a Francia Tanszéken, Lukovszki Judit drámajáték-kurzusaival kezdődött. Az egyre növekvő érdeklődés eredményeként a csoport, amelynek tagjai jórészt a francia szakos hallgatók közül kerültek ki, 1985-ben nevet is kapott: École des Bouffons. A Bouffons évente legalább egy új produkcióval jelentkezett, hazai és külföldi színházi fesztiválokon is vendégszerepelt, 1998 és 2002 között pedig négy nemzetközi színházi találkozót szervezett, amelyekre Debrecenben került sor. A Bouffons, látszólag sikerei csúcsán, a hallgatói érdeklődés hiányában 2002-ben, az utolsó színházi találkozó évében szűnt meg. Jelen írás a csoport vázlatos történetének áttekintése mellett emléket kíván állítani az egykori színjátékosoknak.

Adatbázis logók