Keresés

Keresési eredmények

• A Debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatói társadalma (1921–1949)

  41-73

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  90

  The Student Community of Debrecen’s School of Medicine (1921–1949). In view of the fact that the University of Debrecen grew out of the academic divisions of the Protestant College, the Protestant character of the state university can be easily demonstrated as present. What can be equally well seen are the facts that, one, the members of the student community tended to come from Debrecen or the larger Debrecen region, and, two, that Hungarian was the almost exclusively used mother tongue. As regards social distribution, the most frequent origins are from the intellectual and the smallholder class. A look at student support shows that until the beginning of the 1930s a smaller portion of the student body, whereas after this time frame 60 to 70 percent, received some kind of financial support. Student aid and reward could come from various sources: (a) from the university itself; (b) from the Ministry of Education; (c) the city of Debrecen; (d) private sources; (e) financial institutions and associations; and (f ) from the Protestant church. Unfortunately, the amount of these aids was rather limited and only a few students could be recipients. Student subventions in the post-1945 era was based on totally new priorities, however, its objectives were marred at first by runaway inflation, then class-struggle principles impacted on it by creating discriminative categories. Student accommodation, owing to the scarcity of reliable data can only be shown in an incomplete table; no creditable evaluation of these is possible.

• Az EGYETEM LÉTESÍTÉSÉNEK LEGJOBB MUNKÁSA- EGY GYÁSZJELENTÉS MARGÓJÁRA

  145-149

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  173

  A debreceni Egyetem létesítésében meghatározó szerepet vállalt és vitt gróf Degenfeld József egyrészt, mint Debrecen főispánja, másrészt, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka. Az állami egyetem ezt még életében szimbolikusan is demonstrálta azzal, hogy fölvételi épületének felavatásán – a királyi pár jelenlétében – egyházi tisztségviselőként ő mondta az ünnepi beszédet. Elhunytakor pedig külön gyászjelentést adott ki, amiben őt „az egyetem létesítésének legjobb munkása” elismeréssel illette.

   

• A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990. VII. rész

  93-120

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  210

  The Archontology of Lajos Kossuth University of Arts and Sciences (1950–1990), Part Vii: Institute of Biology. The Archontology of Kossuth University for the School of Arts, the School of Sciences, and for the So-Called „Central Units” between January 1, 1950, and December 31, 1990, was assembled on the basis of the personal cards and personal files archived in the Personnel Department of the Rector’s Office. As the 1950s has not furnished sufficiently with documents data was supplemented by the annually arranged
  material of the Personnel Office. Even so, however, the existing material fails to be complete by making impossible to realize the archontology with perfect accuracy. Part VII presents the complete list of the Institute of Biology from institute head to janitor.

• Teghze Gyula jogászprofesszor, a Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem 1922/23. tanévi rector magnificusa

  5-15

  Szabadfalvi József

  Megtekintések száma:

  78

  GYULA TEGHZE LAW PROFESSOR, THE RECTOR MAGNIFICUS OF ISTVÁN TISZA HUNGARIAN ROYAL UNIVERSITY IN DEBRECEN DURING THE ACADEMIC YEAR OF 1922/23. Gyula Teghze (1867–1939), the founder professor of the Faculty of Law at the University of Debrecen, was the third Rector from the law faculty in the history of the university in the academic year 1922/23. He, as a recognized jurist and professor of international law and philosophy of law, spent time at a number of universities in diferent foreign countries. He was a lecturer at the Academy of Law of the Reformed College of Debrecen from 1910, and at the University of Debrecen for a quarter of a century from 1914. During this time he served once as rector and twice as dean.

• Az egyetemi élet átolitizálódásának megnyilvánulása 1939-ben Debrecenben – hallgatói feljelentés Tankó Béla ellen és Hóman Bálint levele

  117-120

  Mudrák József

  Király Sándor

  Megtekintések száma:

  176

  The Appearance of the Politicization of the University Life in Debrecen in 1939. A student’s Accusation against Béla Tankó and Bálint Hóman’s response. A very special source of the history of the Hungarian higher education and of the history of the University of Debrecen that accusation which was made in the autumn of 1939 by a student. This short and nameless letter was an accusation against professor Béla Tankó who had taken a note about the German origin of Bálint Hóman who was the Secretary of Religion and Public Education at that time. One of the students who was the member of the Árpád Comradeship Association wrote a short and modest letter to Hóman about it. This was a clear sign of the radicalization and the politicization of the whole society and of the life in the Hungarian universities. Also had been found the response of Bálint Hóman who sent back this accusation to Béla Tankó with a short letter in which he interpreted this as a wrong deliver. This unpleasant case had been solved by Hóman this way, but the radicalization of the students of the universities and the devaluation of the Hungarian political culture continued.

• Egy különös debreceni diákfogadalom -A Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó hallgatók 1925. december 15-én egymásnak tett ígérete

  157-161

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  127

  Ritka forrásnak számít a történettudományban, amikor egy dokumentum néhány ember egymásnak tett ígéretét örökíti meg. Még érdekesebbé tesz egy ilyen forrást, ha szobatársak esküjéről van szó. 1925. december 15-én Debrecenben, a Tisza István Internátus 17-es szobájában lakó öt diák, akik évek óta együtt töltötték mindennapjaikat, úgy döntöttek, hogy fogadalmat tesznek. Írásba foglalták, hogy hat év múlva, pünkösd napján találkozni fognak Budapesten, a Gellért Szálló halljában. A fogadalom szövege pontosan tükrözi a kort, amelyben keletkezett és azt a „neobarokk” társadalmat, amely az 1920-as éveket jellemezte. Azt, hogy a találkozóra 1931-ben sor került-e, nem tudhatjuk, de a szobatársak szoros barátságából joggal következtethetünk arra, hogy igen. A most közlésre kerülő fogadalom nagyon ritka és különösen értékes forrása a két világháború közötti hallgatói életnek.

• Hit – Tudomány – Közélet, A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914–1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása: Összeállították Kovács I. Gábor, Takács Árpád, szerkesztette Kovács I. Gábor, (Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944. II.) ELTE Eötvös Kiadó, [Budapest], 2014, 220 lap

  194-195

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  101

  Hit – Tudomány – Közélet, A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914–1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása - recenzió

• A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem archontológiája 1950–1990 XIV. rész

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  172

  A Kossuth Lajos Tudományegyetem két kara, a Bölcsészettuodmányi Kar és a Természettudományi Kar,
  valamint az ún. Központi egységek 1950. január 1. és 1990. december 31. közötti archontológiáját a
  Rektori Hivatal személyi kartotékjai és anyagai, valamint a kevésbé dokumentált ’50-es évek tekintetében
  kiegészítőleg a Személyzeti Osztály éves kimutatásai alapján készült. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló
  anyag nem lehet teljes és nem lehetséges teljes pontossággal összeállítani az archontológiát. Jelen XIV. rész a
  Testnevelési Tanszék dolgozóinak lsitáját adja a tanszékvezetőtől a hivtalsegédig.

• A középiskolai tanárképzés apró dokumentumai: Alap- és szakvizsgai meghívók a Debreceni Tudományegyetemről 1944–1949

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  145

  Az 1867-es kiegyezéstől az 1940-es évek végéig az egyetemen folyó középiskolai tanárképzést a bölcsészkar
  professzoraiból álló Tanárvizsgáló Bizottság felügyelte és adta ki a tanári képesítéseket. Magát a tanárképzést
  a rosszul értelmezett tanszabadság miatt sokáig a rendszertelenség és a tervszerűtlenség jellemezte, amíg
  Klebelsberg Kunó oktatási miniszter kezdeményezésére létrejött 1924. évi XXVII. törvénycikk megrendszabályozta
  azt és létrehozta a tanárjelöltek számára kötelező Tanárképzőintézetet. A tanári oklevelet szerezni
  kívánóknak a tanárképzőintézeti tagságon túl a negyedik félév végén alapvizsgát, a nyolcadik félév végén
  szakvizsgát, majd a gyakorló év után pedig pedagógiai vizsgát kellett tenniük. Az ezekre a vizsgákra szóló
  meghívókból mutat be néhányat jelen írás Mészáros Ede latinprofesszor hagyatékából, levonva bizonyos
  következtetéseket.

• ARISZTOKRATA DIÁKOK A „MAGYAR ORSZÁGI ATHENÁSBAN”: A NAGYSZOMBATI GIMNÁZIUM ÉS EGYETEM FŐNEMESI TANULÓI (1616–1773)

  126-145

  Kökényesi Zsolt

  Megtekintések száma:

  103

  Nagyszombat a Magyar Királyság jezsuita iskolahálózatának kitüntetett jelentőségű helyszíne volt, amely az alsófokú oktatástól egészen az egyetemi stúdiumokig biztosított különböző szintű képzést a diákok számára. Az ország elsőszámú katolikus iskolacentruma a nemesi és főnemesi famíliák művelődésében is rendkívül fontos szerepet játszott. A tanulmány célja a rendelkezésre álló új iskolai adattárak révén körvonalazni és vizsgálat tárgyává tenni a nagyszombati egyetem és gimnázium főnemesi születésű diákságát. A dolgozatban igyekszem rekonstruálni, hogy miként változott az évtizedek, évszázadok során Nagyszombat funkciója a főnemesség oktatási gyakorlatában, mely családok látogatták az intézményt, és néhány esetpéldán keresztül a megszerzett tudás szerepéről is lesz szó a későbbi karrierek formálódásában.

• A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MEGALAPÍTÁSA ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR EGYETEMPOLITIKA

  104-122

  Újváry Gábor

  Megtekintések száma:

  129

  A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.

• Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen

  Mudrák József

  Megtekintések száma:

  146

  Antal Miklós: Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani
  Intézet, 1921–2018 – Az oktatás, a nevelés
  és a tudomány szolgálatában a Debreceni Egyetemen - könyvismertető

• Hatvani István – Egy polihisztor életútja

  Posta József

  Megtekintések száma:

  150

  2018. november 21-én ünnepeltük Hatvani Istvánnak, a Debreceni Református Kollégium professzora
  születésének a 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Kollégium előadásokkal, kiállítással és fizikai és
  kémiai kísérletek bemutatásával emlékezett meg a nemzetközi hírű tudósról, tanárról, matematikusról,
  fizikusról,
  orvosról, filozófusról, református lelkészről és közéleti emberről. A visszaemlékezés Hatvani életútjának
  ismertetése és művelődéstörténeti jelentőségének hangsúlyozása mellett kitér a tudós személyét övező
  legendákra is, amelyeket később Arany János, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán öntött irodalmi formába.