Keresés

Keresési eredmények

• COVID-19 hatása az idős korúak online vásárlási szokásaira - vizsgálat két régióban

  146-158

  Stumpf-Tamás Ivett

  Megtekintések száma:

  169

  A COVID-19 jelentős mértékben befolyásolta az emberek életét, az idősekét is, akik igyekeztek leszűkíteni a személyes kapcsolataikat, különösen a karantén időszakokban. Megváltozott a mindennapi életük, többek között a vásárlási szokásaik is átalakultak. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Gerontológiai Tanszékének longitudinális kutatása adta a kutatásom alapját. 2021 nyarán két régióra kiterjedő interjús kutatást végeztem, amelyben arra kerestem a választ, hogy a COVID-19 járvány milyen mértékben befolyásolta az idős szervezetek tagjainak életét, hogyan változtak meg szokásaik, például a digitális eszközök használatával és általában a fogyasztással kapcsolatban. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2020-ban a pandémia ideje alatt főként telefonon tartották egymással a kapcsolatot a szervezetek tagjai, 2021-ben már közel azonos számban voltak azok akik a hagyományos telefonos és azok, akik az online kapcsolattartást preferálták. Az online kapcsolattartás és az internethasználat feltehetőleg azért lett elterjedtebb, mert az idősebbek nyitottabbak lettek az online világ iránt. A vizsgált időszakban megnőtt az idősek hajlandósága a digitális eszközök használatára és kiszélesedtek a lehetőségeik is, például a kompetenciáik (gyakran kényszerű) fejlesztésével. Igaz ez az online vásárlásokra is. Mint a hazai fogyasztói korcsoportok mindegyikében, úgy az idősek körében is nőtt az online fogyasztás. Erre esetükben elsősorban a digitalizációval kapcsolatos lehetőségeik bírnak befolyással.
  A digitalizáció legfőbb előnye az idősek számára, hogy sokkal könnyebben tudják egymással tartani a kapcsolatot, köztük a távolabb élő családtagokkal is, míg hátránya közé tartozik, hogy nem minden idős személy engedheti meg magának, hogy rendelkezzen a megfelelő kompetenciákkal, technikai feltételekkel és internet hozzáféréssel.

• A hazai idősek online fogyasztói potenciálja

  119-121

  Stumpf-Tamás Ivett

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  319

  A COVID-19 járvány és az ezzel összefüggésben foganatosított szabályok, főleg a karantén szabályok jelentős mértékben érintették az időseket, átírva a korábbi jól megszokott mindennapjaikat. Általánosan leszögezhető, hogy lecsökkentették a személyes kapcsolataikat, viszont aki tehette (technikai és személyes feltételeik biztosították) online tartotta a szeretteikkel és egymással a kapcsolatot.

  A pandémia és korlátozó intézkedései a fogyasztási szokásokban is változásokat generáltak minden korcsoportban. Változott az, hogy mit, az is hogy mikor, az is, hogy hol, milyen körülmények között, és időszakosan az is, hogy mennyit fogyasztunk. Az online fogyasztás térnyerése évek óta tapasztalható, - ezt a tendenciát a pandémia felgyorsította.
  Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változtak az idősebb korosztályok fogyasztási szokásai a pandémia hatására, különösen az online vásárlás területén.

  Módszer
  A kutatás alapjául a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán, a Gerontológiai Tanszéken zajló longitudinális kutatás szolgált. A kutatás célja az aktív idősek, a nyugdíjas klubokba járók életkörülményeinek, társas életének és fogyasztói szokásainak feltárása a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedések tükrében.

  Két régió: Tiszántúl és Dunántúl idős szervezetinek vezetőivel készült interjúit (2020-as és 2021-es interjúk) dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a fogyasztási szokásokat, a digitális eszközök használatát és az online vásárlással kapcsolatos attitűdöket, tapasztalatokat.

  Az interjúkat telefonon és online készítettük el. A megkérdezettek között 13 nő és 6 férfi volt. Az interjú egyeztetés nehézkes volt, mert a 2021-es interjúk elkészítése a nyári időszakra esett, amikor a kormány feloldotta a korlátozásokat, ezért a nyugdíjas szervezetek igyekeztek bepótolni az elmaradt rendezvényeket és eseményeket, ezért az interjú alanyok nagyon elfoglaltak voltak.

  Eredmények
  Az eredmények alapján elmondható, hogy a pandémia ideje alatt míg 2020-ban a klubvezetők többnyire telefonon tartották a klubtagokkal a kapcsolatot, addig 2021-ben a telefonos és az online kapcsolattartás közel azonos mértékben volt jellemző. A megkérdezettek arról számoltak be, hogy általánosságban is elterjedtebb lett az internethasználat az idősek körében a 2021-es évben. Feltehetőleg ez azért történt, mert a járvány hatására az idősek nyitottabbak lettek az internet felé, látták, belátták az online kapcsolattartás előnyeit, igyekeztek elsajátítani az okos eszközök használatát. Egyetlen vezető nyilatkozott úgy, 2020-ban és 2021-ben is, hogy elzárkózik az internethasználattól.

  A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az online vásárlás felé nem lettek nyitottabbak az idősek ezen időszak alatt. Ennek oka részben a bizalmatlanság, az internetes átverésektől való félelem és az ezzel összefüggésbe hozható elégtelen énhatékonyság lehet, illetve azt is elmondták a megkérdezettek, hogy fiatalabb családtagok intézik nekik az online vásárlást. Utóbbihoz több haszon is kapcsolódhat. Egyrészt hozzájutnak a kívánt termékhez online vásárlással, másrészt a fiatalabb családtaggal (esetenként baráttal, gondozóval) fenntartható a kapcsolat egy új területen. Amellett, hogy ilyenkor az idős személy a társas támasz előnyeit tapasztalja meg, generációk közötti együttműködés is megvalósul, erősítve a családi kapcsolatokat.

  Összességében elmondható, hogy a digitalizációnak vannak előnyei az idősek számára a tanulást és a generációk közötti együttműködést tekintve. Az idősek is szeretnének fejlődni és felzárkózni napjaink digitális világához, amely megerősítette a generációk közötti együttműködést is, mert az idősek többsége gyermeküktől, illetve unokájuktól tanulta meg az IKT eszközök és az internet használatát. A digitalizációnak korlátjai is vannak az idősek számára, mert nem minden idős engedheti meg magának anyagilag, hogy számítógépet vásároljon, illetve internet előfizetéssel rendelkezzen, a digitális kompetenciáik fejlesztése is folyamatos kihívást jelent.

  Az online fogyasztás az idősekre kevésbé jellemző, és a növekedésnek a technikai akadályokon túl egyéb pszichés akadályai is lehetnek. Az online fogyasztói potenciál az idősek körében jelentős, kiaknázása még várat magára.

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Móré Marianna

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  445

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

• Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában

  105-108

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  229

  A világjárvány idején az infó- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák. A mindennapi használatban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. A távkonzultáció lehetőségének a hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolhatja, amelyeket mindig szükséges mérlegelni, és számításba kell venni azokat a körülményeket, amelyek a sikeres távkonzultációt, annak hatékonyságát akadályozhatják.
  A járványkezelés egyik alapszabálya, hogy a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elkülönítést, távolságtartást kell alkalmazni. Ehhez igazodva a koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Az egészségügyi szolgáltatás feladatainak ellátása végett viszont fenn kell(ett) tartani a betegekkel a kapcsolatot, ami újabb problémákat is felszínre hozott. Így annak számításba vételét, hogy nem minden beteg rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakismerettel, hogy képes legyen megfelelő színvonalon kezelni az infókommunikációs eszközöket. Nincs mindenütt kiépített hálózat, másrészt a háziorvosi praxisokban sem biztos, hogy ismerik azt a technológiát, ami a távdiagnosztizáláshoz pontos és jól értelmezhető minőségben tudja megjeleníteni a leleteket. Mindezek ellenére, azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. Más szituációban azonban óriási felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a labor, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is, amelyeket ugyan nem lehet kiváltani, de a rendkívüli helyzetben a tét az, hogy a körülményekhez képest minél jobb ellátásban részesüljön a beteg.

  Jelen tanulmány célja, - korábbi empirikus kutatásokra alapozva, annak feltárása, hogy a technológiai eszközök használatára és az egészségügyi ellátás során történő alkalmazására az idős korosztály mennyire tekinthető felkészültnek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2017. évi felmérése alapján megállapításra került, hogy a 60 év feletti lakosság körében leginkább az életkor és az iskolai végzettség befolyásolja az internetezési szokásokat (net 1). Bene és munkatársainak (2020) kutatása azt hangsúlyozza, hogy az idős kor időt és lehetőséget nyújt az önképzésre, az új lehetőségek felfedezésére. Ezt az új technológiák, okos eszközök használata iránti hajlandóságot és fogékonyságot szemlélteti az is, hogy az NMHH 2020. évi felmérésében már a megkérdezettek 52%-a nyilatkozta, hogy a családi kapcsolattartásra – akadályoztatásuk esetén– videohívást kezdeményeznek. Az akadályoztatás és a fertőzésektől való félelem a pandémia alatt fokozottabban érvényesült. A betegek a telemedicina előnyeként említik ezen kívül, hogy kisebb mértékű munkahelyi, illetve időbeni kiesést okoz, és az utazási költség is elmarad. Az egészségügyi intézmények számára a hatékonyságnövelés, valamint az idős, egyedül élő betegek egészségi állapotának naprakész nyomon követése jelenti a pozitívumot. Jelen infokommunikációs állapotot figyelembe véve, a telemedicina veszélyeiről sem szabad megfeledkezni. Mindenképpen szükség van a betegek és az egészségügyi szakdolgozók adatkezelési és adatvédelmi oktatására, valamint a technológiai továbbképzésre (net 2). Megállapítható, hogy nem minden betegség esetén alkalmazható ez a módszer, de mára már megkerülhetetlenné vált (Daragó és tsai. 2013).

  A telemedicina a jelenlegi járvány idején már bizonyította életképességét, nagyrészt az ügyintézés, a szervezés, a nyilvántartás adminisztrációjában, de jelentős eredményeket mutatott fel a hatékony gyógyításban is. Fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.

  Felhasznált irodalom
  Bene Á, Móré M, Zombory J. (2020): A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai–Karantén előtti helyzetkép, Magyar Gerontológia, 12 (39), 29-51.
  Daragó L, Jung Zs, Ispán F, Bendes R, Dinya E. (2013): A telemedicina előnyei és hátrányai, Orvosi hetilap, 1167-1171

  Internetes hivatkozás
  net 1: Lakossági internethasználat Online kutatás 2017. Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési
  Hatóság, https://nmhh.hu/dokumentum/195102/lakossagi_internethasznalat_2017.pdf, letöltés: 2021.10.20.
  net 2: Kaspersky_Healthcare-report-2021_eng.pdf (kasperskycontenthub.com), letöltés: 2021.11.20.

• A telemedicina szolgáltatás térhódítása a pandémia idején

  127-137

  Paulikné Varga Barbara

  Megtekintések száma:

  215

  A COVID világjárvány idején az info- és telekommunikáció szerepe az egészségügyi ellátásokban különösen felértékelődött. A kapcsolattartás alternatív módját tették lehetővé az orvos és páciense között az online kommunikációs formák és a mindennapi használtban elterjedt eszközök azokban az esetekben, amikor nincs feltétlenül szükség közvetlen személyes találkozásra, illetve a vészhelyzetben megelőzheti a szükséges személyes találkozást a távkonzultáció. Ebben a szituációban újszerű felelősséget és etikai terhet jelent az orvos számára a diagnosztizálás. Ezt ugyan könnyíthetik a laboratóriumi, a képalkotó diagnosztika korábban elkészült leletei, a közvetlen kommunikációt teremtő online rendszerek, de egy új diagnózis kialakításának vannak érzékeléssel megerősíthető feltételei is. A koronavírus okozta pandémia idején az alap- és járóbeteg ellátó rendszerben a járvány megfékezése céljából – központi protokoll ajánlására – a személyes orvos-beteg találkozások számának minimalizálására törekedtek. Azokban az esetekben, ahol már korábban kialakult egy személyes kapcsolat az orvos és a beteg között, ismert a beteg kórtörténete, és kénytelenek a telemedicinát használni, éppen a legjobb értelemben vett hivatásukat gyakorolják. A telemedicina hasznosságát a pandémia idején bizonyította, további fejlesztése nagy kihívás mind az informatika, mind az orvostudomány számára.