Keresés

Keresési eredmények

• Aktív, alkotó idősödés II. – Áramlat-élmény

  52-65

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  270

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az idős emberek milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben (egyedüllét, családdal és barátokkal töltött idő, háztartási munkavégzés, szabadidős vagy alkotó tevékenység).
  Módszer: Vizsgálatunkban az Oláh-féle flow- és antiflow-élményt (szorongás, unalom, apátia) vizsgáló kérdőívet alkalmaztuk.
  Eredmények és következtetések: Alkotó tevékenység és egyéb szabadidős tevékenységek végzése során összességében nagyobb flow és kisebb antiflow-élmény élhető át, mint háztartási munkák végzése közben. A családi körben átélt flow az időseknél magasabb, mint a baráti társaságban átélt. Az alkotó tevékenységgel foglalkozók magasabb flow- és alacsonyabb antiflow-élményről számoltak be egyedüllét során, mint az egyéb szabadidős tevékenységgel foglalkozó kontrollcsoport.

• Hagyományőrző sportágak - íjászat és lovaglás -, mint rekreációs tevékenység, akár minden korosztály számára

  110-112

  Pászk Norbert

  Megtekintések száma:

  41

  A mai értelemben vett hagyományőrző sportágak ősidők óta jelen vannak az emberek életében, azonban pár száz évvel ezelőtt még nem a szabadidő aktív eltöltése volt a céljuk, hanem az életben maradás és a zsákmányszerzés. Az idők folyamán viszont megváltoztak funkcióik és sportágak lettek belőlük, melyek jó rekreációs lehetőségként szolgálhatnak az érdeklődők számára. Az íjászat és a lovaglás fejleszti az ember fizikális és szellemi kondíciót, valamint lelki feltöltődésre is alkalmas lehet, bármely korosztály számára. Mindkét sportágban megjelenik a tehetségfejlesztés, mint fontos tényező, annak érdekében, hogy a szabadidős és profi sportolók utánpótlása egyaránt biztosított legyen.

• Aktív, alkotó idősödés I. - Megküzdés

  14-28

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  422

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy életük utolsó szakaszát hogyan élik meg azok az idős emberek, akik életük ezen szakaszában maradandó alkotás létrehozására irányuló alkotó (kézműves, képzőművész, textilművész) tevékenységgel foglalkoznak.
  Módszer: Vizsgálatunkban a proaktív megküzdést, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót és az élet értelmét vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.
  Eredmények és következtetések: Az értelem keresésének alkotóknál mért magasabb szintje összefüggésben lehet a keresés összetett jellegével, amely magában hordozhatja az életszakaszváltással együtt járó lelki feszültséget és az azzal való megküzdést és a fejlődés lehetőségét is, így az alkotó tevékenység egyfajta védőfaktorként értelmezhető. Az alkotók csoportjában a reflektív megküzdés (többféle megoldási lehetőség és a megoldáshoz szükséges erőforrások feltárása és elemzése) mutatta a legmagasabb értéket, ami az alkotó tevékenységet folytatók kreativitásából és divergens gondolkodásából adódhat.

• A meggyőzés pozitív útjai időskorban

  83-85

  Hujber-Mitru Szilvia

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  63

  A társas helyzetek egy részében meggyőzési kísérletek zajlanak. A meggyőzés olyan kommunikációs tevékenység, amelynek célja egy másik személy attitűdjének, véleményének, viszonyulásának kialakítása vagy megváltoztatása egy helyzettel, tárggyal vagy személlyel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az a másik fél viselkedését befolyásolja (Chaiken, Wood és Eagly, 1996). A meggyőzés sikeressége számos tényezőtől függ, például attól, hogy az üzenet a viselkedésre ható számos tényező közül melyikre próbál hatni; milyen kommunikációs eszközök, stratégiák kerülnek alkalmazásra; illetve a meggyőző közlés befogadójának sajátosságai is lényegesek: például érintettsége, motivációi, információfeldolgozási sajátosságai.

• A zeneterápia lehetőségei idősgondozók kiégésének megelőzésében

  30-31

  Halász Daniella

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  377

  Az idősek növekvő számával és arányával az idősgondozás iránti igény növekedése is prognosztizálható. A segítő szakmákban, és ezen belül az idősgondozás területén a szakemberhiány évek óta fennáll Magyarországon. A munkával való elégedettség elősegítése és fenntartása a kiégés, a pályaelhagyás megelőzése így a munkavállalókon túlmutató, az egész szociális szektort is érintő (és még azon is túlmutató) jelentős társadalmi kérdés.

  A segítő szakmákban dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása az elvárás (belső és külső) teljesítése, a folyamatos, magas színvonalon végzett szakmai tevékenység. A segítő foglalkozásúak, így az egészségügyi dolgozók, szociális munkások, pedagógusok, pszichológusok, lelkészek munkájának lényegi része a humán segítés. A fokozott terhelés, a szakmai és személyes elvárások (a segítési vágy és a túlzott elvárások együttese) kiégéshez vezethetnek. A kiégést úgy is meghatározhatjuk mint a személyiség lelki és fizikai erőforrásainak kiapadását. A jelenség kialakulásában belső és külső tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyik legmeghatározóbb külső tényező a stressz. Tünetei igen változatos formában jelentkezhetnek megnehezítve az egyén szakmai tevékenységét és a szervezetben való hatékony működését.

  A kiégés megelőzhető a munkakörülmények módosításával, vagy az egyén támogatásával. A megfelelő körülmények megteremtésével a zeneterápia mindkét beavatkozási pontot megcélozza.

  A zene és a ritmusnyelv szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókori kultúrában a testi, lelki, szellemi és művészeti területek hatásai egységet képeztek, és így intenzívebb, közvetlenebb hatást gyakoroltak a szociális élet eseményeire, gazdagabb önkifejezési formákat kínálva az emberek számára. Ezek a folyamatok azóta is jelen vannak az emberi közösségekben. Kutatásokkal igazolták, hogy már a magzat is élénken reagál a zenére. A zene és a zenei képzés hatásait széles szakirodalmi bázison kutatják, a zene serkentő vagy éppen nyugtató hatásait széles körben alkalmazzák. A zeneterápia egyik elterjedt alkalmazási területe a stressz kezelés.

  A zenét az ember nem csupán kívülállóként hallgatja, hanem át is éli. Részben ez is hozzájárul a zene terápiás felhasználásának terjedéséhez.

  A zeneterápiát ma már olyan módszerként értelmezzük, amely a zenét, annak elemeit eszközként használja fel a prevenció, a korrekció, a gyógyítás és a rehabilitáció területén.

  A zeneterápia alapvetően háromféle módon alkalmazható.

  • Az aktív forma esetén a terápiában részt vevő személyek maguk is zenélnek.
  • A receptív forma bizonyos zeneszámok által keltett érzelmekkel, hangulatokkal, indulatokkal dolgozik.
  • Komplex terápia esetén más tevékenységek is kísérhetik.

  Az idősellátásban dolgozókat célzó zeneterápia alkalmazásában az utóbbi két alkalmazási mód kerül előtérbe. A zene stílusának megválasztásán túl, a hangerőnek és hangminőségnek is fontos szerepe van. A komplex terápiás mintázatok további eleme lehet az aromaterápia, a  mozgás, a tánc.

  A megvalósításban olyan lényeges kérdéseket kell tisztázni, mint a helyszín és infrastruktúra, a tárgyi és személyi feltételek, a munkaszervezés.

  A COVID 19 járvány egyik markáns jellemzője, hogy a járvány halálos áldozatainak többsége éppen az időskorúak közül kerül ki, sőt, az időskorúak bentlakásos intézményeiben történtek a legdrámaibb fertőzések a járvány tavaszi időszakában.

  Az időseket ellátó intézmények dolgozóinak azon túl, hogy a többletfeladatok ellátására, a fertőzés miatt kieső kollégák pótlására tekintettel többletmunkát kell végezniük, gyakran ápoltjaik elvesztésével is szembesülniük kell. Ez fokozott stresszt jelent, ami fokozott megküzdést igényel. Ebben a helyzetben előtérbe kerülhetnek az olyan módszerek, amelyek a stressz csökkentését a munka fenntartásával, vagy mérsékelt munkakieséssel biztosíthatják. A zeneterápia egy ilyen módszer lehet a stresszcsökkentés fegyvertárában.

• Tevékeny időskor, aktív idősödés

  75-79

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  455

  Az időskor megélése számos tényezőtől függ és több modell is napvilágot látott már az idősödés megélésének leírására. Az időskor veszteség modellje az idősödést negatív folyamatként írja le, veszteségek sorozataként (például munkaerőpiacról való kikerülés, jövedelem csökkenése, társas kapcsolatok csökkenése, közeli barátok és házastárs halála, egészségi állapot megromlása, aktivitás csökkenése). Ezzel szemben az aktív idősödés megközelítése szerint bár visszafordíthatatlan biológiai változások zajlanak le időskorban, a pszichés és kapcsolati szükségletek nem változnak. Fontos, hogy az idős emberek minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban, lehetőségük legyen szabadon dönteni arról, mivel töltik a szabadidejüket (Brettner és Mucsi, 2013; Hajduska, 2015; Lampek és Rétsági, 2015).

• Tehetséggondozás egy életen át - A képzőművészeti alkotó tevékenység és a tehetséggondozás szerepe időskorban

  70-74

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  49

  Napjainkban a tehetséggondozás kiemelt területnek tekinthető mind a pszichológia, mind pedig a pedagógia berkeiben. Rendkívül fontos a kiemelkedő képességek mielőbbi felismerése és kibontakozásának elősegítése, így ezen területek célcsoportjai elsősorban a gyermekek és fiatalkorúak, ugyanakkor még időskorban sincs későn a szunnyadó tehetség kibontakoztatásának. Erikson (1985) pszichoszociális fejlődéselmélete szerint a fejlődés egész életen át tartó folyamat, s az időskor ennek a legutolsó szakasza. Ugyancsak az élethosszig tartó fejlődés mellett szól az aktív, a sikeres vagy a pozitív idősödés modellje is (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Jászberényi, 2020; Oláh, 2019), amelyek szerint a visszafordíthatatlan biológiai változások és az időskori veszteségek mellett is fontos az aktivitás megőrzése, a testi és mentális egészség megőrzése, a társadalomba bevonódás, a bensőséges családi és baráti kapcsolatok ápolása, az új erőforrások kialakításárának képessége, rugalmasság, pozitív életszemlélet, a motiváció és kíváncsiság fenntartása, az áramlat-élmény átélésére való képesség és a személyes fejlődés lehetősége.

• Hogyan érdemes időskorban táncolni?

  63-65

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Megtekintések száma:

  314

  Az idősek aktivitásának megőrzésében kulcsszerep jut a testmozgásnak. Hozzájárul a mobilitás megőrzéséhez – visszaszerzéséhez is, ami biztosíthatja az önállóságot, javíthatja az életminőséget, és a szociális aktivitás katalizátora lehet.
  A szakemberek, orvosok és gyógytornászok egyetértenek abban, hogy a dinamikusabb, rendszeres mozgás az idős emberek erőnlétét és koordinációját hatékonyabban képes befolyásolni. A közösségben végzett testmozgás a társas készségeket is ingerli. A társaság önmagában is motiváló lehet, ami fokozható ha jótékony mozgásformák gyakorlásával társul.
  Évezredek óta ismert a tánc rituális szerepe. Napjainkban elsősorban szabadidős tevékenység, terápiás hatásait kifejezetten az időskorúak körében is vizsgálják például kognitív és neurológiai rendellenességek területén (pl. demencia, Parkinson-kór).
  Az időskorban elkezdett sporttevékenység, így a rendszeres tánc is fokozott elővigyázatosságot igényel. A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és az, hogy ez szakszerű betanulással társuljon.
  Hogyan is érdemes időskorban táncolni?
  A Szenior örömtánc mozgalomnak már az elnevezése is sugallja a választ: örömmel.
  A Szenior örömtánc német nyelvterületekről érkezett Magyarországra. Csirmaz Szilvia, nyugdíjas német tanárként Ausztriában szerezte meg a képesítést. Azóta is ő a hazai mozgalom vezetője. Magyarországot 2019-ben vették fel a Szenior Örömtánc Világ Kongresszusba (ISDC International Senior Dance Congress).
  Jelenleg 40 budapesti, és több, mint 100 regisztrált vidéki helyszínen folyik képzett oktatóval a szenior örömtánc, rendszeres heti egy-két rögzített időpontban, rögzített helyszíneken. Az oktatók döntő többsége 60 éven felüli, többségük nyugdíjas. Sokuk számára új karrier nyílik a szenior tánc oktatással a nyugdíjas években.
  A tánccsoportok regionális és országos találkozókat szerveznek, fellépnek a helyi rendezvényeken.
  A karantén korlátozó intézkedései hívták életre az online Szenior örömtáncot. Az oktatók (például Bunder Irén, Juhász Lászlóné) zárt csoportokat hoztak létre a közösségi média platformokon és így folytatták tevékenységüket. Akadtak olyan idősek, akik ennek hatására kezdték meg digitalis felzárkózásukat. Ez a forma azonban csak korlátozott lelkesedést váltott ki a táncosokból, amit részben a technikai, digitalizációs problémák, részben a társak hiánya (fizikai találkozás) indokolhat. A korlátozások megszünésével aki tehette gyorsan visszatért a tánccsoportba.
  A szenior örömtáncosok kiemelik, hogy ezt a közösségi mozgásformát kifejezetten idősek számára dolgozták ki, nincs szükség hozzá eszközre, de még partnerre sem, sőt az előzetes tánctudás sem feltétele a bekapcsolódásnak. Ugyanakkor a heti gyakorlások nem csak fizikai hanem szellemi aktivitást is igényelnek. A különböző zeneszámokhoz kidolgozott koreográfiákat el kell sajátítani, meg kell jegyezni, melyik számhoz melyik koreográfia, és a koreográfiában mely elemek, mely egymásutániságban következnek. Ez olyan önszabályozó tanulás, amely individuális és szociális folyamat is (Kovács, 2013).

  A szenior örömtánc pozitív hozadékai (a teljesség igénye nélkül):
  - jótékony izommunka,
  - az egyensúly megőrzésének (visszaszerzésének) támogatása, ezáltal az elesések megelőzése,
  - a mentális egészség fenntartása (kognitív tréning, új ismeretek szerzése),
  - növekvő énhatékonyság, önbizalom,
  - társas támasz ( a közösség ereje),
  - növekvő jóllét.

  A jótékony hatások közül is kiemelkedő a társas támasz, ami például az egyedülálló idősek esetén az elszigetelődés veszélyét csökkenti azzal, hogy olyan társas elfoglaltságban lehet részük, ami közösséget, baráti kapcsolatok megerősödését, új ismeretségeket hoz.

  A Szenior örömtáncnak is vannak kockázatai. Ezek közül érdemes kiemelni a helyszínt és körülményeket. Sokaknak már az odajutás is körülményes lehet. Nagyon fontos a képzett oktató tevékenysége, ami biztosíthatja a balesetek megelőzését (instabilitás, egyensúly elvesztése, elesés, leesés).
  Szenior tánccsoportok ugyan már igen sok településen vannak, de a hozzáférhetőség korlátos. Néhány helyszínen ingyenesen lehet részt venni az órákon (általában pályázati támogatás teszi lehetővé), de többnyire anyagi áldozattal jár a táncklub tagság.
  Az online órákba való bekapcsolódásnak technikai hiányosság (internet kapcsolat, eszköz) és digitalis kompetencia hiány lehet az akadálya.

  Konklúzió
  A pozitív idősödés egyik hatékony támogatója lehet a szenior örömtánc, lehetőség a fizikai és szellemi aktivitás megőrzésére, egy támogató közösségben.
  Lehet és érdemes is időskorban táncolni, örömmel és elővigyázatossággal.

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

  Irodalomjegyzék
  Kovács Zsuzsa (2013) Önszabályozó tanulás - értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében, Neveléstudomány: oktatás - kutatás - innováció 1(1). pp. 124-136.

• Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban

  7-8

  Tóth Miklós

  Megtekintések száma:

  282

  Az elmúlt 150 évben a születéskor várható élettartam közel megkétszereződött. Köszönhető ez többek között a nagyüzemi mezőgazdaság fejlődése kapcsán előállt jobb táplálkozásnak, az antibiotikumok felfedezésének és az immunizációs technikák kialakulásának. Míg a XX. század elején a vezető halálokok a fertőző betegségek voltak, mára összefoglaló néven a civilizációs betegségek kerültek előtérbe. Olyan betegségek, amelyek kialakulásához évek, évtizedek szükségesek. Ilyenek a szív és érrendszeri betegségek, az anyagcsere betegségek, a daganatos betegségek, a krónikus légzőszervi betegségek, a neurodegeneratív betegségek, vagy a mozgásszervi betegségek. A megnövekedett élettartam tehát biológiai szempontból nagy evolúciós kihívást jelent. Erre az egyik legjobb válasz és védekezés a fizikai aktivitás.
  Az egyénre szabott fizikai aktivitás bármely életkorban és bármilyen betegségi állapotban (kivéve a lázas betegségeket és a vérzéssel járó betegségeket) jelentősen javítja az életminőséget és hosszabbítja az élettartamot.
  Hazánkban az elmúlt 30 évben a 6 és 18 éves korosztályban az elhízottak aránya a kétszeresére nőtt, ami jelentősen növeli az elhízáshoz társuló krónikus betegségek kockázatát. Ugyanakkor a rendszeresen mozgó serdülőkorúak csontminősége, testösszetétele szubjektív egészség érzete lényegesen jobb, mint inaktív társaiké.
  A kardiometabolikus betegségben szenvedő felnőttek esetében már napi 30 perc vezetett mozgásterápia olyan komplex gyógyító hatással bír, amelyet hagyományos gyógyszeres kezelés esetén 8-10 különböző gyógyszerrel lehet elérni.
  A daganatos betegségek esetében az aktívabb háztartási tevékenység az előfordulási arányt mintegy 16%-al csökkenti populációs szinten, az inaktívabb csoporthoz képest.
  A rendszeresen mozgók körében különösen ritka a pszichiátriai kórképek előfordulása és jelentősen lassul az olyan neurodegeneratív kórképek progressziója, mint az Alzheimer vagy a Parkinson kór.
  Fontos tény, hogy a rendszeresen mozgó emberek esetében lényegesen kisebb a válások aránya és magasabb a gyermekvállalási kedv.
  A rendszeres fizikai aktivitás tehát számos egészségügyi és társadalmi problémára ad választ. Az elmúlt évek kutatási eredményei arra utalnak, hogy a napi fizikai aktivitás csekély növelése is jelentős eredményeket hozhat ezen a területen. A fizikai aktivitás tehát az életmód medicina hatékony eszköze, amely a gyógyító orvoslás megszokott gyógyszeres terápiája mellett minden esetben alkalmazandó.

• Egy regénye mindenkinek van

  181-201

  Bodnár Ildikó

  Megtekintések száma:

  48

  Jelen tanulmány, az időskorúak számára az alkotó tevékenységek közül az írással való foglalkozást javasolja, hiszen „egy regénye mindenkinek van”. Közismert ugyanakkor, hogy az öregek nem vehetők úgymond „egy kalap alá”, minthogy minden idős ember más és más, így ez a tevékenység lehet, hogy csak szűkebb körüket érinti. Jelen írás bevezetőjében az idős korral kapcsolatos kutatások közül emel ki néhányat. Szó esik az egyre emelkedő születéskor várható átlagéletkorról, s arról, hogy hányféle életkorral is rendelkezünk (feel-age, look-age, do-age, interest-age). Az öregséggel foglalkozó szakirodalmi és szépirodalmi művek rövid áttekintése után a tartalmas öregkor összetevőiről olvashatunk, az időskori tanulás, olvasás és írás kérdésével. Végül a tanulmány javaslatokat ad a gondolataik megörökítésére vágyó szépkorú emberek számára.