Search

Search Results

• Meaning for the years – thoughts about the social and human science gerontology

  13-25.

  S. Simigné Fenyő

  Views:

  292

  The study consists of a theoretical and a practical part. Relying on the relevant literature and
  the practice of the world’s developed countries, the theoretical part outlines the social
  problems arising as a result of the increasing life expectancy. At the same time it seeks to find
  possibilities of solutions to these problems. It clarifies the notions of ageing and retirement
  age, Life Long Learning, and within this, the beneficial health effects of language learning. In
  addition, this part of the study introduces useful forms of activities that make sense and have
  meaning late in life. The empirical part describes the results of a survey made in Miskolc
  before the conference of gerontology in November 2017.

• Uncertain Futures: Understanding Work and Retirement Inequalities facing Women Over 50 in Manchester, UK

  86-87

  Sarah Campbell

  Hayley James

  Elaine Dewhurst

  Views:

  127

  This paper will explore data generated through a coproduced art research project called Uncertain Futures. The project set out to explore the inequalities facing women over 50 in relation to work in Manchester, UK.

• A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés

  126-129

  Péter Takács

  Magdolna Láczay

  Zoltán Szakál

  Levente Varga

  Kristóf Zsolt Nádasdi

  Barbara Paulikné Varga

  Kitti Tóth

  Gabriella Helmeczi

  Views:

  355

  Pályázati támogatás:
  HEAlthy Life ALLiance for Health Tourism Education Development and Reorganisation – HEAL-ALL. Erasmus+ pályázat száma: 2020-1-HU01-KA203-078799

  Bevezetés
  A SHARE (Survey of Health, Aging and Retirement in Europe) felmérés egy olyan európai szintű projekt, amely egy panel-adatbázist fejleszt és gondoz az ötvenéves vagy annál idősebb egyének egészségére, társadalmi-gazdasági helyzetére, valamint szociális és családi hálózataira vonatkozó adatok vonatkozásában. A SHARE adatbázis kialakítása 2004-ben indult, tizenegy ország bevonásával. A kezdeményezés a népesség elöregedésével járó növekvő kihívásokra keresi a megalapozott válaszokat. A felmérések során a szervezők eddig nyolc adatgyűjtési hullámot hajtottak végre, amelyek lefedik az Unió összes kontinentális országát, valamint Svájcot és Izraelt. A 8. adatgyűjtési hullám végrehajtásának közepén kezdődött a COVID-19 járvány - a várható interjúk körülbelül 70 százaléka készült el 2020 márciusára - a terepmunkát ekkor az összes résztvevő országban fel kellett függeszteni. A szervezők elhatározták a felmérések folytatását; telefonos interjúk (CATI) elkészítésével. Jelentősen lerövidítették az eredeti kérdőívet és kiegészítették a kérdéslistát a COVID-19 élethelyzetre vonatkozó kérdésekkel.

  Az előadás célja a SHARE COVID-19 adatbázisának feldolgozásával kapott eredmények bemutatása – fókuszálva a magyar válaszadók egészségi állapotának helyzetére, egészségmagatartására a felmért országok polgáraihoz viszonyítva.

  Anyag és módszer
  A 2020-as nyolcadik SHARE felmérésben 28 ország vett részt. A válaszadók és kérdezőbiztosok egészségvédelmének okán a telefonos interjúk (CATI) alkalmazása volt az elsődleges ajánlott mintavételi alternatíva a korábbi személyes interjúkkal szemben. A válaszadók száma a módosított kérdőívre 54.567 fő volt. A magyar válaszadók 1053-an voltan – a teljes minta 1,9%-a. A kérdések csoportjai a következő öt fő területet érintettek:

  Egészség és egészségmagatartás. Általános egészségi állapot a COVID-19 járvány kitörése előtt és után, biztonsági intézkedések betartása (pl. szociális távolságtartás, maszk viselése, higiénés „viselkedés”).

  Mentális egészség. Szorongás, depresszió, alvási problémák és magány a COVID-19 járvány előtt és után.

  Fertőzések és egészségügyi ellátás. A COVID-19-hez kapcsolódó tünetek előfordulása, a tesztelés és kórházi kezelés tapasztalatai, orvosi kezelés elmaradása, a kezelésekkel való elégedettség.

  A munka és a gazdasági helyzet változásai. Munkanélküliség, üzletek bezárása, otthoni munkavégzés, munkaidő- és jövedelemváltozások, anyagi támogatás viszonyai a megkérdezettek között.

  Közösségi hálózatok. A családdal és a barátokkal való személyes kapcsolattartás változásai a járvány hatására; segítségnyújtás, személyes gondoskodás – az adott és kapott segítségek.

  Az elemzések során hagyományos statisztikai leíró és elemző módszerek, valamint a rough set analízis egyes elemzési módszerei kerültek alkalmazásra. A minta súlyozására a számítások során nem került sor. Alkalmazott programcsomagok: SPSS V22, Excel 2007.

  Eredmények
  A mintanagyság szerint Magyarország a 20. helyet foglalja el (1053 fő 1,9%). A legnagyobb minta Észtországban került felmérésre (4670 fő, 8,6%); a legkisebb elemszámú részminta a holland minta volt (803 fő, 1,5%). A teljes mintában az átlagéletkor 70,42 év volt (95% CI: 70,34-70,50; medián: 70,00; SD: 9,3977; min: 31, max: 104). A magyar részmintában 70,69 év (95% CI: 70,22-71,15; medián: 70,00; SD: 7,6825; min: 38, max: 95). A férfiak aránya a teljes mintában 42,29%; a nők aránya 57,71%; a magyar minta arányai: 39,98% és 60,02%.

  Az elemzések statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak ki számos elemzett változó esetében, a különböző országok polgárai között:
  a) a járvány előtti egészségi állapot (ön)megítélése;
  b) egészségváltozás megítélése a járvány előtti állapothoz képest;
  c) jelenlegi megbetegedések (akut, krónikus);
  d) gyógyszerszedés;
  e) védekező intézkedések betartása a gyakorlatban: maszkviselés; szociális távolságtartás kézmosás; fertőtlenítési lehetőségek alkalmazása.

  Megbeszélés
  Az országok összehasonlítása számos változó esetében statisztikailag kimutatható különbséget mutatott. A nagy elemszám okán igen kis eltéréseket is lényegesként jeleznek a statisztikai elemző módszerek. A különbségek tényleges elfogadását a szakmai validálás folyamata teszi érvényessé. Ennek a kutatási szakasznak a teljes lezárása még nem történt meg – az előadás az aktuális eredmények bemutatásával és értékelésével zárul.

  Irodalom
  Börsch-Supan, A. (2021). Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) Wave 8. COVID-19 Survey 1. Release version: 1.0.0. SHARE-ERIC. Data set. DOI: 10.6103/SHARE.w8ca.100

• Social security and safety of older adults in Poland

  9-11

  Bogusława Urbaniak

  Views:

  253

  Poland’ population will be ageing at a fast rate in the coming decades. It is projected that in 2070 the Polish ratio between people aged 65 and over and those aged 15-64 years will be 62.6, the highest among EU-27 countries. Population ageing appeared in the public debate in Poland as a separate subject in the 1990s, following a negative natural population increase and the looming impact of the massive withdrawal of baby boomers from the labour market on the pension system. One of the reasons for older persons’ growing interest in retirement was pension system reforms planned by successive governments.

  The announcement of the year 2012 as the European Year for Active Ageing and Solidarity Between Generations (decision no. 940/2011/EU of the European Parliament and of the Council of 14 September 2011) contributed in Poland to the emergence of a senior policy from a social policy and initiated major legislative, institutional, and organisational changes at the national, regional and local levels of government. It also inspired the redefinition of measures used hitherto in line with the evolution in the perception of older people from social care recipients to active members of their communities entitled to education and economic, social, civic and political activity. In 2013, the Senior Policy Council was established as a consultative and advisory body to the Ministry of Labour and Social Policy, and then similar councils supporting regional and local authorities were organised.

  In order to encourage greater activity among seniors, a special governmental programme was created in December 2013, which grants funds on a competitive basis to projects concerning social activities, education, and intergenerational cooperation submitted by informal and formal groups of seniors.

  The national government’s key documents on senior policy, one for the period from 2014 to 2020 and the other spanning the years until 2030, are Resolution 238 of 24 Dec. 2013 by the Board of Ministers on the Adoption of Long-term Senior Policy in Poland for the Years 2015-2020 and Resolution 161 of 28 Oct. 2018 by the Board of Ministers on the adoption of Social Policy Towards the Older Persons 2030. Security-Participation-Solidarity. In 2015, the Polish Parliament passed the elderly people act, which requires institutions in charge of the well-being of older persons to monitor and report on their situation. The reports submitted by the institutions are used by the Ministry of Labour to compile and present an annual evaluation of the status of the older population in Poland.

  The regional governments’ senior policy is reflected in their social policy strategies. The strategies’ operational goals started to address needs specific to older people since 2002, focusing in particular on improving their quality of life, developing round-the-clock care services, at-home care services, and rehabilitation services, and on reducing social exclusion and marginalization of seniors.

  Social security and the safety of older adults are progressively improving in Poland, but the greatest progress has been made in the area of active ageing. Social care services for the elderly still require improvement, because the predominant family care model is inefficient in many ways due to:

  • limited financing of care services by public institutions,
  • the growing proportion of single elderly persons,
  • the increasing number of people aged 85+ (the so-called double population ageing),
  • social insurance disregarding long-term care to an elderly family member as an insurable risk,
  • a lack of legislation allowing employed people to seek a long-term leave to give care to an older family member,
  • the informal expectation that women who retire at the age of 60 years will take care of the oldest family members.

  While neither the scale nor the quality of home care services given to older persons is regularly surveyed in Poland, it can be presumed that the scale of care services is insufficient and that they excessively burden families with a member in need of care. Between 2010 and 2018, the number of persons aged 65+ increased in Poland by over 1.5 million, the number of the users of attendance services and specialised attendance services by 29,000 (from 99,000 to 128,000), and the number of residences in homes and facilities providing assistance to aged persons by 7,000 (from 20,000 to 27,100.)

• Are the pension systems sustainable? Comparative perspective of Slovakia pension reform

  7-8

  Ondrej Botek

  Views:

  96

  2004 Pension reform in Slovakia introduced important changes in the Slovak pension system. Previous pay-as-you-go system was replaced by an obligatory two pillar system, including pay-as-you-go and individual capitalisation pillars, supplemented by a voluntary third pillar of individual savings, organised by private companies.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Tivadar Homor

  Views:

  317

  The study highlights what impression the quality of our life history has on our elderly ourselves. With this complex presentation of the aging process, a more nuanced diagnosis could be made about the versatility of ageing, thus more effective prevention and care programs could be carried out. The recognition and application of the positive philosophy of life outlined in the study contribute to maintaining good mental health of the elderly.

  Practical relevance. The results of the research can be primarily utilzed in care institutions, nursing homes and retirement clubs. It can effectively help the physical, spiritual and mental care of elderly people and help them accept their problematic life situation. The study might be utilized in practice on elementary and intermediate andragogy trainings and on vocational courses (social worker, specialist nurse, therapist).

• The Role of Elderly Generation in Generational Turnover of Family Farms

  2-13

  Éva Katalin Kovács

  Views:

  471

  One of the greatest risks of a family farm is the succession of the farm. It is also backed by the fact that 2/3 of the companies do not survive the generational turnover. However, several farm risk their survival by not planning succession. Predecessors play a major role in the succession process. Thus, the aim of the study is to examine the role of the elderly generation in generational turnover of family businesses based on earlier empirical research. The predecessors continue to play a symbolic role after succession and thus have a profound impact on corporate culture, values and performance. The predecessors have extensive farming experience but are inexperienced in succession. Several of them contemplate on retirement, but few actually get to action. In conclusion, the core benefit of family farms is that, ideally, they remain in the control of a family for generations, thus allowing tens of years of experience and knowledge to be concentrated in the leader. Therefore, we should not forget that the silver generation is worth gold!