Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon
    Megtekintések száma:
    11

    Az időskori szegénység Magyarországon egyre fontosabb társadalmi kérdés, amely nem pusztán jövedelmi hiány, hanem többszörös depriváció: anyagi nélkülözés, egészségromlás, lakhatási bizonytalanság, digitális hátrányok, társas kapcsolatok gyengülése és elmagányosodás formájában jelenik meg, különösen a nők, vidéken élők, egyedülállók és alacsony iskolai végzettségűek körében.

    A tanulmány célja bemutatni az időskori szegénység formáit, hozzájáruló társadalmi tényezőit (pl. rendszerváltás hatásai, életpálya-törések, családi támogatás csökkenése), valamint azt vizsgálni, hogy helyi, közösségi és szakmapolitikai beavatkozások hogyan mérsékelhetik a kockázatot, biztosítva a méltó, biztonságos és részvételre épülő időskort.

    A vizsgálat elemző-deszkriptív módszerrel készült, hazai (KSH, 2024) és nemzetközi (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statisztikák, szakirodalom (pl. Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020) és esettanulmányok (pl. panelban élő idős hölgy mindennapi lemondásai) feldolgozásával, EU-jogi keretek (Alapjogi Charta) integrálásával.

    A 65+ korosztály 20,3%-a szegénység- vagy kirekesztődéskockázatban (EU-átlag: 17,2%), súlyos depriváció 9% (EU: <5%), >430 ezer fő <140 ezer Ft/hó nyugdíjjal; alacsony digitális használat (35-40%, EU: 65%), egészségi mutatók (5,3-6,5 év egészségben); ezek halmozódva rejtőzködő szegénységet erősítenek: gyógyszerek halasztása, közösségi visszavonulás, stressz és izoláció.

    A válaszok több szintűek: közösségi programok fejlesztése (klubok, önkéntes hálózatok), digitális kompetenciafejlesztés (tanfolyamok, segítői programok), célzott támogatások (lakhatás, rezsi), egészségmegőrzés (prevenció, age-friendly települések) és helyi adatgyűjtés szükséges a láthatatlan szegénység felismeréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez.

  • Magyar Gerontológia 17(44) 2025 Teljes lapszám
    Megtekintések száma:
    5

    Tisztelt Olvasó!

    Nagy örömmel nyújtom át a Magyar Gerontológia/Hungarian Gerontology legújabb, 2025-ös lapszámát, amely a modern időskor sokszínűségét és az aktív idősödés előmozdításának lehetőségeit járja körül. Jelen számunk célja, hogy interdiszciplináris keretben mutassa be azokat a fizikai, pszichológiai és társadalmi tényezőket, amelyek alapjaiban határozzák meg az idősebb generációk életminőségét.

    A kötet szakmai spektruma a klinikai prevenciótól a digitális szabadidő-felhasználásig terjed:

    • Fizikai egészség és prevenció: részletes elemzést olvashatnak a preszarkopéniás állapot kezelését célzó edzésprogramok hatékonyságáról , valamint a krónikus betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszó modern táplálkozási irányelvekről.
    • Pszichológiai jóllét és módszertan: bemutatjuk az önegyüttérzésen alapuló intervenciók jelentőségét az érzelmi alkalmazkodásban. Emellett feltárjuk, hogyan segítheti a történetmesélés módszere a kognitív-viselkedésterápiás folyamatokat a szorongás leküzdésében.

    • Digitális világ és innováció: kiemelt figyelmet fordítunk az online játékok és a digitális szabadidő szerepére, amelyek az aktív idősödés új eszközeiként segítik a kognitív funkciók és a társas kapcsolatok fenntartását.

    • Társadalmi kihívások és inklúzió: szerzőink foglalkoznak az időskori szegénység rejtett arcával Magyarországon , valamint a marginalizált csoportok, például az LMBTQ+ közösségbe tartozó idősek speciális gondozási szükségleteivel és félelmeivel.

    • Rendszerszintű megközelítések: vizsgáljuk az egészségügyi együttműködések és a köz-magán szektor partnerségének szerepét az ellátórendszerek fejlesztésében, érvelve egy holisztikus és participatív gondozási modell mellett.

    Bízom benne, hogy a lapszámban közölt tanulmányok értékes elméleti és gyakorlati útmutatóval szolgálnak a gerontológia területén dolgozó szakemberek, kutatók és az idősek életminőségének javítása iránt elkötelezett olvasók számára.

    A szerkesztőség nevében hasznos és gondolatébresztő olvasást kívánok!

    Molnár Edina, főszerkesztő