Keresés

Keresési eredmények

• Local community practices to improve healthy aging in the North

  25-26

  Golubeva Elena

  Emelyanova Anastasia

  Megtekintések száma:

  267

  The governments of Finland, Denmark, Norway and Russia have developed national programs to address population ageing. There are also successful practices in healthy ageing at the local level in different countries, but they remain unknown among the global professional community and governmental authorities.

  Healthy ageing has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the second action plan of the WHO ‘s Global strategy on ageing and health. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are in the core of this plan, and it brings together variety of actors, including governments, civil society, international agencies, professionals, academia, the media, and the private sector. The Plan also notes that healthy ageing is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

  The aim of research was to search and introduce local community practices according the priority areas of WHO Decade of Healthy Aging action plan for gerontological policy in arctic countries.

  Examples of good practices for the Priority 1 of the Plan: Change how we think, feel and act towards age and ageing

  Fostering of Healthy Ageing requires fundamental shifts from existing stereotypes, prejudices, and discrimination towards older people. Older people should not be seen only as an economic burden for the welfare society, but as contributors to the state and communities, and as resourceful carriers of traditional values and wisdom. Governments eliminate age discrimination by variety of actions, such as legislative changes, and policies and programs which engage older people in decision-making.

  Initiatives for Priority 2 of the Plan: Ensure that communities foster the abilities of older people

  The environments which are built on decisions made not only by policy makers but involve citizens of all ages are better places to grow, play, live, work and retire. Even those people who have lost their capacity, shall be able to continue to enjoy everyday activities, to continue to develop personally and professionally, to participate and contribute to their communities while retaining their autonomy, dignity, health, and well-being.

  Practices for Priority 3 of the Plan: Deliver person-centered, integrated care and primary health services to older people

  Good-quality essential health services include prevention of diseases; promotion of healthy lifestyle; curative, rehabilitative, palliative and end-of-life care; safe, effective, good-quality essential medicines and vaccines; dental care; assistive technologies, while ensuring that the use of services does not cause the user financial hardship.

  Local northern practices are mirrored against the recently released WHO Decade of Healthy Ageing 2020-2030 Action Plan with paying attention to indigenous elders. Based on these practices the national, regional, and municipal level authorities of the Nordic countries and Russia were suggested to consider the policy recommendations based of the research.

• Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  11

  Az időskori szegénység Magyarországon egyre fontosabb társadalmi kérdés, amely nem pusztán jövedelmi hiány, hanem többszörös depriváció: anyagi nélkülözés, egészségromlás, lakhatási bizonytalanság, digitális hátrányok, társas kapcsolatok gyengülése és elmagányosodás formájában jelenik meg, különösen a nők, vidéken élők, egyedülállók és alacsony iskolai végzettségűek körében.

  A tanulmány célja bemutatni az időskori szegénység formáit, hozzájáruló társadalmi tényezőit (pl. rendszerváltás hatásai, életpálya-törések, családi támogatás csökkenése), valamint azt vizsgálni, hogy helyi, közösségi és szakmapolitikai beavatkozások hogyan mérsékelhetik a kockázatot, biztosítva a méltó, biztonságos és részvételre épülő időskort.

  A vizsgálat elemző-deszkriptív módszerrel készült, hazai (KSH, 2024) és nemzetközi (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statisztikák, szakirodalom (pl. Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020) és esettanulmányok (pl. panelban élő idős hölgy mindennapi lemondásai) feldolgozásával, EU-jogi keretek (Alapjogi Charta) integrálásával.

  A 65+ korosztály 20,3%-a szegénység- vagy kirekesztődéskockázatban (EU-átlag: 17,2%), súlyos depriváció 9% (EU: <5%), >430 ezer fő <140 ezer Ft/hó nyugdíjjal; alacsony digitális használat (35-40%, EU: 65%), egészségi mutatók (5,3-6,5 év egészségben); ezek halmozódva rejtőzködő szegénységet erősítenek: gyógyszerek halasztása, közösségi visszavonulás, stressz és izoláció.

  A válaszok több szintűek: közösségi programok fejlesztése (klubok, önkéntes hálózatok), digitális kompetenciafejlesztés (tanfolyamok, segítői programok), célzott támogatások (lakhatás, rezsi), egészségmegőrzés (prevenció, age-friendly települések) és helyi adatgyűjtés szükséges a láthatatlan szegénység felismeréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez.

• Az idősek számára elérhető szociális szolgáltatások a Fülöp-szigetek vidéki területein és Apo Whang-od hosszú életének titkai

  2-14

  Balangue Climson L.

  Megtekintések száma:

  1235

  A szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés (például a nagy földrajzi távolságból adódóan) az idősebb személyeket még kiszolgáltatottabbá teheti. Ez a tanulmány a Fülöp-szigetek Kalinga tartományának Tinglayan településén élő Apo Whang-od és közösségének, Buscalannak az esetét felhasználva vizsgálja az idősek demográfiai helyzetét, a szociális szolgáltatások igénybe vételének lehetőségeit, a hagyományok és a helyi kultúra szerepét, valamint a vidéki területeken élő idősek előtt álló sajátos kihívásokat és az azokra adott válaszokat. Kevert módszertani megközelítést alkalmazva a tanulmány feltárta, hogy Tinglayan lakosságának közel 11%-a idős, többnyire őslakos, viszonylag alacsony írástudási aránnyal rendelkező, alacsony jövedelmű személy, akik főként önellátó gazdálkodást és hagyományos kézműipari tevékenységet folytatnak. Kormányzati programok és a kormányzat kínálta szolgáltatások is léteznek; az ezekhez való hozzáférést azonban megnehezíti az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, a nagy földrajzi távolságok, a hiányzó tömegközlekedés és az ebből fakadó korlátozott mobilitás. Jelentősek a pénzügyi nehézségek is, mivel nem, vagy csak kevesen jutnak hozzá a társadalombiztosítási ellátásokhoz és a megélhetést biztosító nyugdíjakhoz. A kihívások a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésnek, a szomszédos törzsekkel való konfliktusoknak, a korlátozott helyi önkormányzati forrásoknak, az ismeretek hiányának és a településen belüli nem megfelelő szociális szolgáltató központoknak is tulajdoníthatók. Tinglayan kulturális értékei kulcsfontosságú szerepet játszanak a szűkös szociális szolgáltatások kiegészítésében azáltal, hogy támogató légkört teremtenek az idősek számára. A törzs világhírnevet szerzett tagja Apo-Whag-od hosszú életét elemezve kiderült, hogy azért élt hosszabb életet, mert organikus és helyi eredetű élelmiszereket fogyasztott, jól aludt, sokat nevetett, rendszeresen testmozgást végzett, ápolta lelki jóllétét, erős kapcsolatokat épített ki családjával és közösségével, és mindvégig pozitív szemléletű maradt.

• Magyar Gerontológia 17(44) 2025 Teljes lapszám

  Molnár Edina

  Megtekintések száma:

  5

  Tisztelt Olvasó!

  Nagy örömmel nyújtom át a Magyar Gerontológia/Hungarian Gerontology legújabb, 2025-ös lapszámát, amely a modern időskor sokszínűségét és az aktív idősödés előmozdításának lehetőségeit járja körül. Jelen számunk célja, hogy interdiszciplináris keretben mutassa be azokat a fizikai, pszichológiai és társadalmi tényezőket, amelyek alapjaiban határozzák meg az idősebb generációk életminőségét.

  A kötet szakmai spektruma a klinikai prevenciótól a digitális szabadidő-felhasználásig terjed:

  • Fizikai egészség és prevenció: részletes elemzést olvashatnak a preszarkopéniás állapot kezelését célzó edzésprogramok hatékonyságáról , valamint a krónikus betegségek megelőzésében kulcsszerepet játszó modern táplálkozási irányelvekről.

  • Pszichológiai jóllét és módszertan: bemutatjuk az önegyüttérzésen alapuló intervenciók jelentőségét az érzelmi alkalmazkodásban. Emellett feltárjuk, hogyan segítheti a történetmesélés módszere a kognitív-viselkedésterápiás folyamatokat a szorongás leküzdésében.

  • Digitális világ és innováció: kiemelt figyelmet fordítunk az online játékok és a digitális szabadidő szerepére, amelyek az aktív idősödés új eszközeiként segítik a kognitív funkciók és a társas kapcsolatok fenntartását.

  • Társadalmi kihívások és inklúzió: szerzőink foglalkoznak az időskori szegénység rejtett arcával Magyarországon , valamint a marginalizált csoportok, például az LMBTQ+ közösségbe tartozó idősek speciális gondozási szükségleteivel és félelmeivel.

  • Rendszerszintű megközelítések: vizsgáljuk az egészségügyi együttműködések és a köz-magán szektor partnerségének szerepét az ellátórendszerek fejlesztésében, érvelve egy holisztikus és participatív gondozási modell mellett.

  Bízom benne, hogy a lapszámban közölt tanulmányok értékes elméleti és gyakorlati útmutatóval szolgálnak a gerontológia területén dolgozó szakemberek, kutatók és az idősek életminőségének javítása iránt elkötelezett olvasók számára.

  A szerkesztőség nevében hasznos és gondolatébresztő olvasást kívánok!

  Molnár Edina, főszerkesztő