Keresés

Keresési eredmények

• Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  62

  Az időskori szegénység Magyarországon egyre fontosabb társadalmi kérdés, amely nem pusztán jövedelmi hiány, hanem többszörös depriváció: anyagi nélkülözés, egészségromlás, lakhatási bizonytalanság, digitális hátrányok, társas kapcsolatok gyengülése és elmagányosodás formájában jelenik meg, különösen a nők, vidéken élők, egyedülállók és alacsony iskolai végzettségűek körében.

  A tanulmány célja bemutatni az időskori szegénység formáit, hozzájáruló társadalmi tényezőit (pl. rendszerváltás hatásai, életpálya-törések, családi támogatás csökkenése), valamint azt vizsgálni, hogy helyi, közösségi és szakmapolitikai beavatkozások hogyan mérsékelhetik a kockázatot, biztosítva a méltó, biztonságos és részvételre épülő időskort.

  A vizsgálat elemző-deszkriptív módszerrel készült, hazai (KSH, 2024) és nemzetközi (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statisztikák, szakirodalom (pl. Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020) és esettanulmányok (pl. panelban élő idős hölgy mindennapi lemondásai) feldolgozásával, EU-jogi keretek (Alapjogi Charta) integrálásával.

  A 65+ korosztály 20,3%-a szegénység- vagy kirekesztődéskockázatban (EU-átlag: 17,2%), súlyos depriváció 9% (EU: <5%), >430 ezer fő <140 ezer Ft/hó nyugdíjjal; alacsony digitális használat (35-40%, EU: 65%), egészségi mutatók (5,3-6,5 év egészségben); ezek halmozódva rejtőzködő szegénységet erősítenek: gyógyszerek halasztása, közösségi visszavonulás, stressz és izoláció.

  A válaszok több szintűek: közösségi programok fejlesztése (klubok, önkéntes hálózatok), digitális kompetenciafejlesztés (tanfolyamok, segítői programok), célzott támogatások (lakhatás, rezsi), egészségmegőrzés (prevenció, age-friendly települések) és helyi adatgyűjtés szükséges a láthatatlan szegénység felismeréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez.

• Az idősek társas kapcsolatainak tudatos építése a” létezési” magány, a fizikai és lelki vesztességek kompenzálására

  171-172

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  131

  Az idősek társas kapcsolatainak fontossága egyre hangsúlyosabbá válik a modern társadalomban, ahol az életkor előrehaladtával sokan szembesülnek a létezési magány, valamint a fizikai és lelki vesztességek kihívásaival. Ez az előadás azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet az idősek társas kapcsolatainak jelentőségére és szerepére az életminőség javításában és az öregedéssel járó kihívások kompenzálásában.

• Az Idősügyi Tanácsok szerepe az idősödő és időskorúak érdekvédelmében

  190-191

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  127

  Az önkormányzatok által létrehozott idősügyi tanácsok kulcsszerepet játszanak az adott településen az idősek érdekeinek védelmében és képviseletében. 2003 - 2010 között tagja voltam a miniszterelnök által létrehozott Idősügyi Tanácsnak. 2009-ben alkotta meg ez az IT a Nemzeti Idősügyi Stratégiát, melyet az Országgyűlés nagy többséggel elfogadott. Az ott végzett munkám során tanultam meg milyen jelentősége van egy ilyen kép viseleti és érdekvédelmi tevékenységnek, szervezetnek.

• Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer bemutatása

  157-158

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  269

  2021 áprilisában, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa felkérésére az ELTE HE. Idős Műhelyében elkészült egy szakmai háttéranyag az időspolitika fő irányaihoz „Javaslat Idősügyi Törvény megalkotására címmel (Rauh Edit-Talyigás Katalin -Csizmadia Márta), amelyet megtárgyalt a Fővárosi Idősügyi Tanács is. Ebben az anyagban szerepel az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer (ISZER) kialakításának és bevezetésének szükségessége. A Fővárosi Önkormányzat Idősügyi Stratégiája (2021-2024) 6.2. Intézményi fejlesztések az idősellátásban c. pontja tartalmazza az ISZER/FISZER kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. Előadásom célja ennek a rendszernek a rövid bemutatása.

• Mire tanított meg bennünket a Covid 19 járvány az időseket illetően - Beszámoló az ELTE Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület Idős Műhely munkájáról

  70

  Talyigás Katalin

  Megtekintések száma:

  203

  Az előadás első részében bemutatom az ELTE HE Idős Műhelyét. 2020-ban a munkánk elsősorban arról szól, hogyan változtatta meg az idősek életét a járvány: mindezt ahogy az idősek és az idős ellátásban dolgozók tapasztalják. Milyen innovációkat alkalmaztak az önkormányzatok az idősek védelmében. Elsősorban a fővárosban kialakult helyzetről kaptunk áttekintést a krízis kezelésről.

  Az előadás második részében a Műhely tervei hosszú távon: alapvető változások szükségesek az idősellátásban: nemcsak szociális és egészségügyi megközelítésben, hanem emberjogi szempontok alapján.

   Azt elemzem, mihez van, illetve kell, hogy joga legyen egy javasolt Idősügyi Törvény keretében minden időskorúnak Magyarországon. Az ENSZ egyezmények értelmében gondoljuk át együtt az idősek autonómiájának (önálló döntési kompetenciájának megőrzésének) lehetőségeit a AJBH és a TASZ munkatársaival együtt.

  Erről a Műhely munkánkról számolok be, és remélem az együttműködést továbbiakban a jelenlévőkkel.