Keresés

Keresési eredmények

• Hetvenes - Disztrópia a magyar társadalomról

  46-65

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  269

  Bevezetés: Az elöregedő társadalom jelensége egyre aktuálisabb kérdésként jelenik meg mind a köznapi, mind a tudományos gondolkodásban. Nem találunk sok példát olyan műalkotásokra, melyek a filmek világában jelenítik meg kritikájukat a témával kapcsolatban. A Hetvenes című film 2014-ben debütált Magyarországon. Sajátossága, hogy a magyarországi idősekhez való disztópikus hozzáállást helyezte a fókuszba.
  Cél: A tanulmány célja, hogy az ál-dokumentumfilm disztópikus jellegét feltárva, a mű narratíváinak segítségével képet mutasson a magyar társadalom lehetséges diszfunkcióiról.
  Módszertan: A tanulmányban szociálpszichológiai megközelítést veszek figyelembe, amelyben a filmjelenetek affektív jellemzésének folyamatát tartalomelemzés alapján elemzem.
  Elméleti háttér: Az elemzésben két fő szempontot tartok szem előtt: a kognitív sémaelméletet és a disztópikus tartalom jellegét, mint az értelmezési keret szűrőjét. A kognitív sémaelméletet a jelenetek észlelésére és megismerésére, a kanonikus beállításokra és az értelmezési kontextusokra alkalmazom. Az elemzésben az emlékezeti tárgyak, a mentális modellek és a kognitív mezők állnak a középpontban.
  Következtetések: A filmélmény magában foglalja az észlelt jelenetek tudatosítását, így a valós világ elválasztható a képzelettől. Valójában a szubjektivitás és a valóságunk alakítási folyamata az egyes szempontok igényeit szolgálja, ezért a film értékes kiindulópontjának tekinthető a magyar társadalom jövőjéről szóló vitának, kiemelve az idősek helyzetét.

• Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study

  29-30

  Karnjuš Igor

  Bogdan Denis

  Prosen Mirko

  Ličen Sabina

  Megtekintések száma:

  240

  Introduction:
  Spiritual care is an important component of holistic care in nursing. However, health care workers are not unanimous in who is responsible for the spiritual care of patients. It is likely that nurses are best suited to provide spiritual care because of the nature of their work, which requires constant contact with patients. Yet, meeting spiritual needs is not well defined in the role of nurses and is not always taught comprehensively in formal nursing education programmes. The aim of this study was to explore the extent to which nurses working in social care settings implement interventions related to spiritual care in their daily practise, how they perceive their knowledge of spiritual care, and the extent to which this dimension of care was included in their nursing education programmes.
  Methods:
  A non-experimental quantitative descriptive research study was used. In April 2020, 214 nurse assistants and registered nurses from 12 nursing homes in Slovenia participated in the study. The questionnaire used in the study included 12 statements related to 3 main areas: i) knowledge of the concepts of spirituality and religion, ii) implementation of spiritual/religious interventions in daily practice, iii) spirituality in nursing education. The individual statements were rated by the respondents on a 5-point Likert scale (1 - strongly disagree to 5 - strongly agree). The questionnaire had adequate internal consistency (Cronbach alpha = 0.857). Data were described using calculated means, Mann-Whitney U test, and Spearman correlation coefficient. A p-value ≤ 0.05 was considered significant.
  Results:
  Regular spiritual assessment of nursing home residents is rarely performed by nurses (x̄=2.73, s=1.03). Female nurses (U=2191.500, p=0.008) and nurses who described themselves as religious (U=3314.000, p=0.001) implement spiritual/religious interventions in daily practice to a greater extent; they also expressed higher knowledge of the concepts of spirituality and religion compared to the others (religious/non-religious: U=2920.000, p=0.000; female/male: U=1885.000, p=0.000). The implementation of spiritual/religious interventions in daily practice correlated positively and statistically significantly mainly with self-perceived knowledge of the concepts of spirituality and religion (r=0.495, p=0.000) and the extent to which the content of spiritual care was represented in their nursing education program (r=0.494, p=0.000). However, nurses emphasized that the concept of spirituality and spiritual care tended to be poorly represented in formal nursing education programs (x̄=2.76, s=0.89).
  Discussion and conclusions:
  Individual characteristics, particularly self-reported religiosity and gender, appear to have an important influence on the implementation of spiritual/religious interventions in daily practise. In addition, our study suggests that the level of knowledge about the concepts of spirituality and religion influences nurses' willingness to implement spiritual care with their residents. Therefore, nursing educators need to develop curricula that include strategies to increase trainees' awareness of spiritual care. Current international research efforts on perceptions of spirituality and spiritual care in nursing offer important contributions to understanding the role of nursing in relation to spirituality and to developing educational content and approaches for both undergraduate and lifelong learning in nursing.

• Aging in the Land of Origins: Mekedonia’s impact on the Ethiopian Elderly

  106-107

  Mogus Tigist

  Megtekintések száma:

  117

  Ethiopia – one of Africa’s fastest-growing populations and economies – is home to a long and colorful history spanning thousands of years.  Throughout its many tribes and ethnicities, there is a deep-rooted culture of respect for the elderly. Ethiopian social beliefs, customs, and community-based lifestyles greatly value the wisdom and perspective that elderly people provide.

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  392

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

• Média mint kreatív erőforrás idős korban

  205-206

  Hajós Katalin

  Megtekintések száma:

  186

  Médiafogyasztásunk az emberi kor előrehaladtával folyamatosan változik.  Mesehallgató, majd olvasó gyerekből rádióhallgató, tv néző, újság és könyvolvasó felnőtté váltunk. Míg a korábbi évtizedekben a technológiai fejlődés csak lassú változásokat generált, a mai kor gyors változásai az időseket is arra ösztönzik, hogy lépést tartsanak a média módosult szerepével.  Passzív médiafogyasztóból aktív használóvá, sőt tartalom generálóvá válik a társadalom egésze, így az idősödő generációk is. A média egyszerre információforrás, a kapcsolattartás eszköze és lehetősége, tanulási platform, a társasági kapcsolatok szervezésének fóruma és még sorolhatnánk.

• The correlations of resilience of the geriatric population in Botswana: A cross sectional study

  36-37

  Mhaka-Mutepfa Magen

  Megtekintések száma:

  194

  According to Botswana's Current statistics for 2021, people aged 60 and above would make up 8.9% of the population. As people age, they face a plethora of challenges; mental, legal, social, health, economic, environmental, and political, in addition to ageism and marginalization. Therefore, they need resilience to deal with these challenges that emanate from the aging process, the development of care needs, and the depletion of resources. However, in Africa, there is anecdotal evidence that some older people cannot cope with their lives, let alone carer responsibilities caused by HIV related death and other risk factors. For older people to flourish, they need resilience to achieve, endure, develop and sustain their health and well-being in the face of adversity. The degree of success and impact on their resilience is undocumented. The research will therefore determine the correlates with resilience and establish ways to curb the risk factors.

• An overview of primary health care in geriatric and need of care intervention (A comparative study of Czech Republic, Sweden, and Canada)

  37-38

  Rehana Sindho Kabooro

  Megtekintések száma:

  154

  This researche is aiming to evaluate the care interventions and approaches for the ageing population in different countries and their perspective of geriatric care. Quality assurance and workforce development the monitoring supervision and evaluation of care progression is very demanding for the sustainable delivery of care and frequent trainings and education of healthcare professionals develop quality geriatric care.

• Addressing the Geriatric Hypertension Crisis in the Philippines: Challenges and Strategies for Improved Care

  99-100

  Anonuevo James Luke Abalos

  Megtekintések száma:

  166

  This paper provides an in-depth analysis of the challenges confronting the elderly population in the Philippines, focusing on economic insecurity, healthcare accessibility, social isolation, and the socio-cultural context of aging. While the elderly population remains smaller in proportion compared to other Southeast Asian nations—growing from 2.7% in 1990 to a projected 7.7% by 2025—this demographic shift brings significant implications. The increase in the aged dependency ratio, expected to double from 5.5 elderly per 100 working-age persons in 1990 to 10.5 by 2025, reflects the pressures on younger generations to support an aging population.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Homor Tivadar

  Megtekintések száma:

  347

  A tanulmány rávilágít arra, hogy a megtett életút minősége, milyen lenyomatot képez időskori énünkben. Az öregedés folyamatának komplex bemutatásával árnyaltabb diagnózist lehet felállítani az időskor sokarcúságáról, ezáltal hatékonyabb prevenciós-, és gondozó tevékenységet lehet folytatni. A tanulmányban vázolt pozitív életfilozófia alkotóelemeinek megismerése és gyakorlatban való alkalmazása, hozzájárul az időskori mentális egyensúly fenntartásához.

  Gyakorlati relevanciák: A kutatás eredményei elsősorban gondozóintézetekben idősotthonokban és nyugdíjas klubokban hasznosíthatók. Hatékonyan segíthetik az idős emberek testi - lelki - szellemi gondozását és problémás élethelyzetük elfogadását. A tanulmány felhasználható az alap és középfokú andragógiai képzéseken és szaktanfolyamokon (szociális munkás, szakápoló, terapeuta).

• Active Ageing Good Practices Promoting Intergenerational Communication and Understanding

  5-6

  Maria Aurora Fenech

  Edel Borg Mizzi

  Megtekintések száma:

  235

  Persistent negative stereotypes on the aging process and the older person are noticeable within the current youth-orientated culture. Older persons may also hold negative stereotypes about the younger generation. These undesirable typecasts co-exist because younger and older persons often have limited contact with each other. Indeed, the younger generation, only gets to engage in communication with the older person within the family unit, rarely outside their own familial structures. Similarly, older persons, residents of long-term care have limited opportunities of interacting with the younger generation.

• About a current cultural lag

  89

  Heidrun Mollenkopf

  Megtekintések száma:

  87

  At the beginning of the last century the American scientist Ogburn developed his theory of the "cultural lag". It is based on the observation that certain social developments, which are actually interrelated, can proceed at different speeds and behavioural or institutional framework conditions no longer fit in.

• Az olaszországi Nemzeti Demencia Tervtől a Demencia Barát Közösségekig

  117-142

  Fontanini Mónika

  Megtekintések száma:

  291

  A tanulmány az olaszországi demencia stratégiákat vizsgálja előtérbe helyezve az innováció szerepét. Először az olaszországi Nemzeti Demencia Tervet mutatja be, kiemelve a célkitűzéseket és kezdeményezéseket, majd bemutatja Veneto régióban kidolgozott Demencia Térképet, az ottani demenciával élő személyek támogatására szolgáló innovatív online információs rendszert. A tanulmány röviden kitér a könyv formájában fellelhető kiadványokra is, amelyek jelentőséggel bírnak a demencia ellátásával kapcsolatos ismeretek terjesztésében, majd bemutatja Olaszország első demencia-barát városát, amely azon törekvésekre összpontosít, hogy kialakítson egy olyan közösséget, amely befogadó és támogató a demenciával élő személyek számára. A projekt tapasztalatai és tanulságai értékes betekintést nyújtanak más közösségek számára, akik hasonló céllal szeretnének demencia-barát közösséggé válni. Összegzésként hangsúlyozza a közös erőfeszítések, innovatív megközelítések és a közösségi részvétel jelentőségét a demenciában érintett személyek és gondozóik életminőségének javításában. Kiemeli a demencia ellátás folyamatos fejlődésének fontosságát, valamint a folyamatos támogató rendszerek szükségességét, hogy megfeleljenek az érintettek változó igényeinek. A bibliográfia tartalmazza az adott témákat tovább elemző releváns források és hivatkozások listáját.

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Megtekintések száma:

  211

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

• The rights of psychiatric patients, especially in the field of dementia care

  84-85

  Rita Zakor-Broda

  Megtekintések száma:

  144

  Given the demographics of Hungary's population, the aging process and the change in the age composition project an increasingly worrying future. In an aging society, both the provision of care within the social sector and the provision of specialist care within the health sector are facing an ever-increasing anomaly. The growing number of people over the age of 65, including mostly demented people, as well as people who are limited in self-care and need professional help, must be provided to an increasing extent by the care systems. We are facing a current problem that has affected almost every family directly or indirectly. It is not only the provision of professional care that must be solved for the family members, but also the knowledge of the legal regulation of the special situation during the care, the knowledge of the rights and obligations for the care provider, as well as for the patients and their relatives.

• Early recognition of dementia within the family

  17-18

  Zsarnóczky Martin

  Zsarnóczky-Dulházi Fanni

  Megtekintések száma:

  321

  The awareness of communities with dementia in Western Europe has moved closer to recognizing priority issues such as the environment or climate change. Dementia-friendly communities how have a history of 30 years and have achieved significant results through their work, both for those affected by the disease and those not directly affected. It probably affects many families, the topic is also getting into the spotlight in Hungary.

  Without specific and detailed statistics and databases, dementia currently exists in the latent zone. The vast majority of the literature defines dementia as a diesease for which there is no treatment or cure. The effect of dementia is considered primarily as problems in the brain that negatively affect clear thinking, memory processes and result in additional emotional turbulence. Dementia is known as an age-related condition.

  In general, dementia is identified as senility, incorrectly. Dementia can occur in different areas and at different levels in individual patients. As a result, families affected by the disease often face serious difficulties in identifying the disease. Without proper and detailed knowledge of the diagnosis, many families struggle with the situation of self care solutions at home. This personal involvement not only imposes a significant financial and emotional burden on the family but also often leads to separation and isolation, which can have additional negative effects on the disease itself and even on the mental health of the patient’s family members.

  The global extent of dementia is generally known only to experts in the field, and to this day there is still a lack of adequate representation in the wider social dialogue. There is a unique and innovative incentive in Gyöngyös where Matralab’s integrated care centers offer day-care activities and solutions to support and provide experts advice to families with dementia. The project is implemented at the regional level, where 25 municipalities start monitoring the conditions and impacts of dementia in the region. As dementia is a prevalent and identifiable condition, affected families need help and support at the widest possible level.

• Implementation of Intergenerational Practices for Promoting Active Aging

  37-38

  Mercieca Ilona

  Megtekintések száma:

  154

  Ageing is a complex, natural process which encompasses a cascade of biological, psychological and social changes occurring in an individual’s lifespan. Its phenomenal experience is influenced by a myriad of factors, including genetics, environment, lifestyle and socio-economical aspects.

• Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák

  122-123

  Szabó Árpád

  Megtekintések száma:

  361

  Az életmódok változása a szociológia fontos kutatási területe, melynek hagyománya mind az elméleti, mind az empirikus kutatásokban jelen van. Jelen előadásban azokat a társadalmi folyamatokat mutatom be, melyek a közös életstratégiák kialakításához vezettek. Az életstratégiák változásaihoz kapcsolódik a medikalizáció (egészségügyi problémák orvosi, gyógyszeres kezelése), az egészségügy és átfogóan az egészség fogalmi keretének változása. A 18. századtól kezdődően tömegesen váltak olyan betegségek megelőzhetővé és gyógyíthatóvá, melyekre addig nem volt „megoldás” (Jóna 2014). Az epidemiológiai korszakokban való előrehaladás egyik következő állomása volt az életszínvonal javulása. Az életszínvonal emelkedésére több társadalomtudós is felhívja a figyelmet, köztük Ulrich Beck, aki a kockázat-társadalomról írott munkáiban, a gazdasági változásokat elemezve világít rá arra, hogy a jóléti társadalmakban az egyéni kockázatok válnak a fő befolyásoló tényezőkké (Beck 2003). Beck a kockázatokat a pluralizálódott életmódokhoz köti, a kiszélesedett lehetőségek által a társadalom tagjai eltérő életvezetési stratégiákat alakítanak ki. A pluralizálódott társadalomban a kockázatok előtérbe kerülnek, ami egy sajátos paradoxonhoz vezet, jelesül a kockázatok révén közös stratégiák alakulnak ki. E stratégiák az idős korosztályoknál is megjelennek és beazonosíthatók. Az idős korcsoportok teljes populáción belüli aránya folyamatosan nő, globálisan 2017-ben a 60 év fölöttiek aránya 13%-os volt (Hertog 2017). Annak ellenére, hogy Magyarországon az egészségügyi állapotot jelző epidemiológiai mutatók igen rossznak bizonyulnak a nemzetközi összehasonlításban (Boncz 2006), a medikalizáció fejlődése, az egészségkultúra mint nézőpont elterjedése, a tudatos életvezetés eredményeképpen az időskor aktív évei jelentősen megnőttek.

  Az időskorral járó folyamatokra (pl. egyedüllétből adódó magasabb halálozási kockázat (Kovács-Bálint 2018), jövedelemcsökkenés, nyugdíjstratégiák, együttélési megoldások) több válaszstratégia született, melyek az egyéni kockázatok feldolgozására alakítanak ki egyfajta keretrendszert és választ.

  Előadásomban bemutatom azokat a társadalmi folyamatokat melyek az időskori életstratégiák változásaihoz, átalakulásaihoz vezettek, valamint reflektálok olyan időskori életstratégiára és statisztikai elemzésekre, melyeket a társadalomtudományos szakirodalom már azonosított.

  Irodalomjegyzék
  1. Boncz Imre (2006): Népegészségügyi programok egészség-gazdaságtani elemzése –doktori értekezés, Forrás: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/16176 (letöltve: 2021.09.20.)
  2. Jóna György (2014): Bevezetés az egészségszociológiába, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Debrecen
  3. Kovács Katalin – Bálint Lajos (2018): Halandóság. In Monostori J. – Őri P. – Spéder Zs. (szerk.) (2018): Demográfiai portré 2018 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 147-175.
  4. Sara Hertog (2017): United Nations Database on the Living Arrangements of Older Persons 2017, Department of Economic and Social Affairs Population Division, New York 2017
  5. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom – Út egy másik modernitásba Századvég 2003

• International Cooperations of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH) - AWCDH’s participation in research within the frameworks of COST Actions in the field of Ageing

  75-78

  Ferenczi Andrea

  Modláné Görgényi Ildikó

  Megtekintések száma:

  256

  Demographic change affects almost all spheres of society, so we consider it one of our priorities to deal with the situation of older women, the largest and fastest growing group within the world's population, including Hungary. According to the United Nations Department of Economic and Social Affairs women comprise 54 percent of those aged over 60 globally, rising to 62 percent of those aged over 80 years.

• Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai

  138-160

  Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  801

  Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

• Alzheimer Café - Az elfogadás kávéháza - Demenciával élők családtagjait támogató programok: -VÉLEMÉNYCIKK-

  47-52.

  Szilvásiné Bojda Márta

  Megtekintések száma:

  279

  A cikk az Alzheimer café hálózat alapelveibe enged betekintést, s rövid összefoglalót nyújt a nyíregyházi mozgalom indításába és az első tapasztalatokba.

• Not languishing but flourishing: The message of positive psychology on ageing

  1-2

  Ágota Kun

  Megtekintések száma:

  229

  Traditional psychology approaches the psychological functioning of ageing primarily in terms of problems and difficulties, focusing on the deterioration of abilities, the onset of mental disorders, inactivity and the decline of relationships. However, with the emergence of positive psychology, a different way of thinking emerged, along which the concept of positive ageing was born.

• Gerontology Days 2024 International Scientific Conference. The Faculty of Health Sciences at the University of Debrecen Deartment of Gerontology and Dementia Studies, Faculty for Social Wellbeing at the University of Malta 11. October 2024. (online)

  232-243

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  365

  Conference Programme

• Emphasizing the role of AI and telehealth in improving treatment outcomes among elderly patients

  82-83

  Maryam Mojisola Lasisi

  Emmanuel Temitope Adaranijo

  Megtekintések száma:

  205

  To establish the right diagnosis and treatment plan for a patient is at the core of any medical procedure but this is not without the need for utmost compliance of the patient. This is the case with the elderly when they do not understand their diagnosis, nor do they fully recognize the importance of adhering to the prescribed treatment plan. This study emphasizes the role of artificial intelligence and telehealth in achieving significant treatment compliance among elderly patients.

• The complex impact of artificial intelligence on physician-patient connection

  35-36

  Jóna György

  Megtekintések száma:

  169

  The doctor-patient relationship can be regarded as an integral segment of social support that possesses relevant therapeutic impact. Recently, the doctor-patient relationship has been reshaped basically that has been accelerated by health digitalization.

• Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások

  101-102

  Nádasdi Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  409

  Az idősek infokommunikációs technológiákkal történő interakciója pozitívan befolyásolhatja szellemi tevékenységüket és összességében jó hatással lehet a mentális egészségük serkentésére. Ez a mentális stimuláció javíthatja a memóriájukat is. Az IKT-t használó idősek úgy érzik, sokkal magabiztosabbak és kevésbé vannak elszigetelve a társadalomtól, megnöveltnek látják a társadalmi támogatást és társadalmi interakciót, jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, fennmaradhat a függetlenség érzése a mindennapi életükben és körükben alacsonyabb szintű depressziót mérnek a kutatók. Az IKT-t megfelelő szinten alkalmazó személyek akár magasabb hozzáadott értéket is képviselhetnek közösségükben, mivel képesek átadni bölcsességüket és tudásukat a fiatalabb generációknak a fejlett technológián keresztül is. A fentiek következtében csökken a digitális szakadék, javulhat a személyes életminőség, a függetlenség és autonómia fenntartása a mobilitást is fokozza, kialakulhat és működhet a személyre szabott integrált szociális és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, így a digitális kompetenciák színvonalas alkalmazása alapvetően, összességében pozitívan tud hatni az idősek saját életére és a hozzájuk tartozókéra is (Blazun, 2013).

  Jelenleg – főleg az elmúlt évtizedekhez képest – a kifejezetten idősebbek számára készült technológiai eszközök és megoldások felé mutatott igény, ennek következtében pedig ezek piacképessége is fellendülésben van. A gerontechnológia – melynek területéhez tartozik minden olyan okos szolgáltatás és technikai innováció, amely az idősek életminőségét javíthatja – segíthet a sikeres öregedésben és az önálló élet fenntartásában. A kapcsolati szolgáltatások erősíthetik a szocializációt és csökkenthetik az esetleges ellátási költségeket (Peterson & Prasad, 2011). 2020-ban az idősekkel kapcsolatos médiavisszhang minden eddiginél kiemelkedőbb volt a magasabb egészségi kockázat és a korona vírussal szembeni nagyobb veszélyeztetettség miatt (Köttl, Tatzer & Ayalon, 2021).

  Amikor az idősek az IKT lehetőségeket használják, számos kedvező hatással találkozhatnak. Digitális tudásuk fejlődésével csökkenhet a kirekesztődésük, ezzel együtt a magány érzete is, egészségi állapotuk folyamatos monitorozásával lassítható az egészségromlás, addig ismeretlen, új információkhoz tudnak hozzájutni, mely által fenntarthatják vagy növelhetik a mentális kondíciójukat. Kialakíthatják és menedzselhetik a családi és baráti kapcsolattartást, távolabb élő személyekkel tudják felvenni a kapcsolatot, illetve, ha mindezekben fiatalabb családtagjaik segítik őket, szorosabb családi köteléket és intergenerációs hasznot is hoz a folyamat (Bene, Móré & Zombory, 2020). Figyelmet kell fordítani arra ugyanakkor, hogy a pozitív tényezők mellett megjelenhetnek a negatív vonatkozások is. Ezek magában foglalhatják azokat az érzéseket, amelyek a személyes kontaktus hiánya miatt keletkeznek, olyan egészségi hatások erősödhetnek, mint a szem terhelése, a hosszabb ideig tartó ülés miatt rosszabbodó testtartás, internetes visszaélések célpontjai lehetnek az idősek, esetleg felmerülhet körükben is internet-és okoseszköz függőség.

  Előadásunkban az idősek és az IKT kapcsolatát vizsgáljuk a tanulás, a magányosság az egészségügy és egyéb, általánosabb területek vonatkozásában a nemzetközi szakirodalmon keresztül.

  Irodalom:
  1. Bene, Á., Móré, M., & Zombory, J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai - karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29-51.
  2. Blazun, H. (2013). Elderly People's Quality of Life with Information and Communication Technology (ICT): Toward a Model of Adaptation to ICT in Old Age. University of Eastern Finland, Dissertations in Social Sciences and Business Studies, no 59.
  3. Köttl, H., Tatzer, V. C., & Ayalon, L. (2021). COVID-19 and Everyday ICT Use: The Discursive Construction of Old Age in German Media. The Gerontological Society of America, 10(10), 1-12.