Keresés

Keresési eredmények

• Állattartó idősek egészségi állapota

  161-179

  Virginás Zolna

  Megtekintések száma:

  291

  Az ember egy komplex lény: biológiai, pszichikai és társadalmi tényezők ötvözete. Életünket jelentős mértékben befolyásolják az egész világra kiterjedő társadalmi hatások és kommunikációs hálózatok. Az egészséghez harmónia és összhang szükséges a természettel, önmagunkkal, embertársainkkal és a természetfelettivel. Az állattartás nem csupán egy életforma, hanem naponta ismétlődő társadalmi rítus, szimbolikus értékekkel, társas interakciókkal. Kutatásom célja állattartó, különböző szociokulturális környezetben élő idős emberek egészségi állapotának vizsgálata.

• Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+

  19-20

  Doležalová Jitka

  Tóthová Valérie

  Neugebauer Jan

  Megtekintések száma:

  309

  The population aged 60+ constitute a considerable part of patients needing nursing care. A subjective assessment represents an important aspect that needs to be respected in nursing care and included in the care provided.
  The goal of the paper is to draw attention to the importance of a subjective assessment in the population aged 60+.

  Method:
  The study was performed in the South Bohemian Region. The study was quantitative and this part was carried out using a non-standardized questionnaire. The questions were particularly focused on the assessment of the social situation, health and everyday activities. The study was focused on the population aged 60+; it included the total number of 498 respondents.

  Results:
  Motor diseases, followed by cardiovascular and respiratory diseases, were perceived as the most serious. Motor and malignant diseases had the highest influence on performing everyday activities. On the other hand, these activities were least influenced by cardiovascular diseases. The worst assessment for the physical and psychological state was awarded by respondents with cancer, which was also reflected in low satisfaction. Respondents with cardiovascular or metabolic diseases perceived their physical and psychological health best. However, from the point of view of the assessment, it needs to be mentioned in which environment the respondents lived. E.g., respondents with cardiovascular diseases mostly stayed at the home setting, which could influence their assessment and their satisfaction with the state of health. Respondents with malignant diseases spent more time at hospitals or nursing homes, which can influence the assessment of their state of health.
  The results show that the patient subjective views of their own disease and associated issues need to be included both in the nursing care and in the comprehensive multidisciplinary care. This sensitive information cannot be obtained from any objective assessments performed in nursing care.

• Narratives of Senior Social Entrepreneurship in the Silver Economy

  55-56

  Andrzej Klimczuk

  Megtekintések száma:

  181

  The basic assumption of the paper is the recognition that the complexity of the challenges related to population ageing forces the development of cooperative links in the area of the silver economy between public policy entities representing various sectors. In other words, there is a need for more intensive and better-coordinated cooperation between organisations in the commercial sector, public sector, non-governmental sector, informal sector and social economy sector (e.g., cooperatives).

• Beyond the limelight of Apo Whang-od: Exposing the face of social service delivery and access of older persons in the Philippines

  79-80

  Climson Balangue

  Megtekintések száma:

  161

  This study examined the access to social services for the elderly population in Tinglayan, Kalinga, Philippines, which is the home of Apo Whang-od, a globally renowned traditional tattoo artist. The case study explored the challenges and opportunities that elderly individuals encounter in accessing social services within geographically isolated and disadvantaged areas (GIDA) and how these dynamics have been influenced by the artist's popularity.

• COVID -19 pandemic, surveys on elderly about vaccination. National and European perspectives

  14-17

  Bałandynowicz-Panfil Katarzyna

  Olah Șerban

  Pék Győző

  Kaszás Adrienn

  Őrsi Balázs

  Megtekintések száma:

  363

  A summary of Symposium titled COVID-19 pandemic, surveys on elderly about vaccination reserved in this abstract.
  The severe cases of COVID-19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  The paper focuses on the severe cases of COVID-19 in Europe and the predictors of these cases. The author used the secondary analysis of a large data base (SHARE) of persons aged 50 or more from the EU countries and the Switzerland. The data have been collected in the summer of 2020. In the first part the focus is on the theoretical starting point of the analysis. In the second part the main outputs are presented.
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  The pandemic has had its toll on the socio-economic life of most people. Governments and international organizations face new challenges in a situation of uncertainty. Social campaigns are designed to encourage as many people as possible to join the vaccination plan. Achieving population resilience requires a significant commitment of organizational, financial and communication resources.
  Older people constitute a priority group in the vaccination system in Poland. However, despite the measures taken, there remains a significant share of seniors who remain reluctant to vaccination. The government is taking further pro-turnout measures targeted at the elderly. The shortcomings of the existing strategies should be eliminated for the benefit of society.
  The aim is to summarize the research conducted in the field of the needs and possibilities of communication with the elderly, attitudes towards vaccinations and sources of influence on making purchasing decisions of seniors.
  Vaccination attitudes – international project in Central and Eastern Europe
  The beginnings of the project date back to 2020. The uncertainty that became commonplace in the times of the pandemic indicated new areas of previously unknown dependencies. Stress, uncertainty, attitudes towards the threat, protective behaviour, and soon also attitudes towards vaccination seemed the most important at that time. Examining the existing dependencies would allow a better understanding of the phenomenon of social responses to the pandemic and would support governmental and non-governmental, national and international actions that would be an important tool in the fight against the negative consequences of a spreading COVID-19.
  Scientists from Central and Eastern European countries representing different disciplines (sociology, economics, communication, statistics, psychology and psychiatry) joined forces in a common international project investigating the relationship between attitudes towards vaccines and the level of perceived mental health, uncertainty, socio-demographic variables and the level of religiosity. Core aims of the project were to analyse the model of predictors concerning demographic, psychological, and social factors influencing the intention to vaccinate against COVID-19 and to provide the information to prepare and implement more effective and efficient health messaging strategies and campaigns targeting groups reluctant to COVID-19 vaccination in Eastern and Central European countries.
  The project involved the development of a common research tool - a questionnaire, parallel research in four countries of Central and Eastern Europe (Poland, Romania, Slovenia, Hungary), more than 2000 respondents (unvaccined adults) and joint development of the results of the analysis, using the potential of all involved partners.
  The project is still developed to next stages of investigation. Results will be published in high quality journals in years 2022 and 2023.

  Partners involved represent: University of Gdańsk (Poland), University of Oradea (Romania), University of Ljubljana (Slovenia), University of Debrecen (Hungary).
  More information: k.balandynowicz@ug.edu.pl.
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  During the pandemic, we performed a comparative study of the Hungarian unvaccinated people, focusing on psychological and demographic aspects in our questionnaire. The survey data collection lasted from 27 August to 13 October 2021. Participants were over 18 years of age who have not yet received any vaccination against the COVID-19 virus.
  The method used is an on-line questionnaire survey.
  The survey is not for political but for scientific purposes, and we hope that its results will contribute to a more professional management of the COVID-19 epidemic. The survey of Hungarian team was conducted in collaboration with Polish, Slovenian and Romanian university researchers.
  The test dimensions are as follows:
  Well-being at the time of pandemic (happiness, health.)
  Depression, Anxiety and Stress Scale (DASS21)
  Vaccination Attitudes Examination Scale (VAX)
  Sources of information about vaccination
  Religiosity level
  Demographics (metrics)
  The presentation focuses on the most important aspects of the first analysis of the Hungarian results. The study involved 478 people: 113 men, 363 women, and 2 people identified as “other”. It is worth highlighting from the first processing of the data that a large number of unvaccinated people do not believe that they are at risk of getting the COVID-19 virus. In our sample 42% of the unvaccinated are very sure that the vaccine will not work, and 30.6% are afraid that they will become infected because of the vaccine. They do not usually feel safe after vaccinations, they are afraid of the undiscovered consequences, and they trust more in their natural immunity. 61.8% definitely do not want a vaccine for themselves, nor in the future. 67.3% want to wait to see how vaccines work in other people. During processing, we could identify the ones with a definite anti-vaccination attitude. They were also analyzed on the basis of their political affiliation, religiosity, and place of residence. Regarding the DASS-21 depression subscale, the young age group scored significantly higher than the elderly. According to the DASS-21 stress subscale, the value belonging to young people is significantly higher than that of older people. On the Vaccination Attitudes Examination (VAX) Scale’s concerns about financial profiteering subscale, seniors scored significantly higher. Interpreting our results in the context of parallel international studies is also part of our objectives. Our results provide an opportunity to serve important aspects for the communication strategies with unvaccinated elderly.

• Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study

  53-54

  Yüksel Arzu

  Yilmaz Emel Bahadir

  Kesekci Cansu Esra

  Megtekintések száma:

  250

  Purpose:
  This study was conducted as a descriptive and comparative study to determine why a nursing home was chosen for the elderly.

  Methods:
  The population of the descriptive study consisted of older people living in a community-dwelling or a nursing home in the Central Anatolian Region of Turkey. The sample consisted of 342 elderly individuals who agreed to participate in the study between October and November 2019 (nursing home: n = 79, community-dwelling: n = 263). After obtaining the permission of the ethics committee (no: 2019/04-03), the data were collected by “Questionnaire Form for Individuals Living in Nursing Homes” and “Questionnaires for Individuals Living in Community-Dwelling."
  The Chi-square Test analyzed data, and the descriptive characteristics were presented as numbers, percentage, mean, standard deviation, minimum and maximum.

  Results:
  The average age of the elderly living in a nursing home was 77.35±7.40 (min: 66, max: 97), and the average age of community-dwelling older people was 70.90±5.57 (min: 65, max: 88). Before coming to the nursing home, 38.0% lived with their spouses, and 35.4% lived alone. 81.7% of community-dwelling older people lived with their families. There was a difference in terms of some sociodemographic variables between both groups. Elderly people staying in nursing home; 26.6% were in the 76-81 age group; 26.6% did not have children; 38.0% had no income; 16.5% had a physical disability; 82.3% used dentures; 13.9% couldn’t do their daily care; 22.8% had low self-confident; 62.0% had sleep problems; 67.1% had no social activity; 35.4% were smokers; 88.6% of them had not visited a nursing home before (p < 0.05).

  Conclusion:
  Compared to the community-dwelling older people, the elderly living in a nursing home were more senior, lonely, had a lower income, had higher physical disabilities, had lower social activity and self-confidence, had more sleep problems, and smoked.

• Befriending Services for the Elderly

  47-50

  Anikó Panna Tóth

  Megtekintések száma:

  151

  I would like to briefly introduce befriending services based on a literature review, focusing primarily on services provided to the elderly.

• Comparison of sociodemographic characteristics in nursing home residents and community-dwelling elders

  19-29

  Yüksel Arzu

  Yilmaz Emel Bahadir

  Kesekci Cansu Esra

  Megtekintések száma:

  265

  Purpose: This study aimed to compare the sociodemographic characteristics in nursing home residents and community-dwelling elders.

  Methods: This descriptive study consisted of 342 older people between October and November 2019 (nursing home = 79, community-dwelling = 263). The data were collected by “Questionnaire Form for Individuals Living in Nursing Homes” and “Questionnaires for Individuals Living in Community-Dwelling." Comparisons between groups were made with the chi-square test. Descriptive characteristics were presented as numbers, percentage, mean, standard deviation, min. and max. scores.

  Results: The average age of the elderly living in a nursing home was 77.35±7.40 (min: 66, max: 97). Before coming to the nursing home, 38.0% lived with their spouses. The average age of community-dwelling older people was 70.90±5.57 (min: 65, max: 88). Of community-dwelling older people, 81.7% lived with their families. There was a significant difference between both groups regarding age, income status, having a child, having a physical disability, using dentures, ability to maintain activities of daily living, self-confidence, sleep problems, social activity, smoking rates, and history of visiting a nursing home (p < 0.05).

  Conclusion: Compared to the community-dwelling older people, the elderly living in a nursing home were more senior, lonely, had a lower income, had higher physical disabilities, had lower social activity and self-confidence, had more sleep problems, and smoked.

• Health Cooperation in light of crises and sanctions in Developing Countries. (Case study in Syria)

  3-32

  Asaad Bassel Anwar

  Hasan Riyam Ghandi

  Kashmar Mohammad Bassam

  Megtekintések száma:

  170

  The methods, mechanisms, and plans for international health cooperation are still vague. However, many studies have confirmed that political affairs have great impacts on health bodies and organizations. Accordingly, the current study focuses on a special case which is the 13-year Syrian crisis, under the semi-collapse of the health system, foreign sanctions, and the unprecedented high demand for public health services. Hence, the problem can be expressed by the following question: Has health cooperation contributed to achieving social results during the Syrian crisis period under the increasing demand for health services? On the other hand, the study aimed to illustrate the reality of health cooperation (global, macro, micro) in the Syrian government areas, which suffer from external sanctions. Moreover, it aims to study, analyze, and predict the demand for health services in Syria (Latakia (using artificial intelligence models represented by the Facebook profit model and illustrating the social consequences of health cooperation in these areas. However, the descriptive analytical approach was used and artificial intelligence models were applied to analyze and predict data using Python. Accordingly, the study has an important set of results including: The economic sanctions imposed on the Syrian government during the current war have had a great impact on the economic situation in general, and the health sector in particular leading to a weak health system. Furthermore, the demand for health services in Latakia public hospitals increased significantly because of people displacement, in addition to high levels of poverty. Health cooperation in Syria has not resulted in effective social returns or to be able to encounter growing demand and minimize citizens’ burdens. Finally, artificial intelligence models are highly efficient and credible in predicting health demand, which contributes to the development of plans and strategies.

• Decade of Healthy Aging 2020-2030: international and local arctic context

  30-31

  Golubeva Elena

  Soloviev Andrey

  Megtekintések száma:

  150

  Healthy aging has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the 2nd action plan of the WHO ‘s Global strategy on aging and health [1]. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are at the core of this plan, and it brings together a variety of actors: governments, civil society, international agencies, professionals, media, and the private sector. The Plan also notes that healthy aging is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

• Ageism as social pathology in geriatric medicine

  31-32

  Andrei Ilnitski

  Kiryl Prashchayeu

  Megtekintések száma:

  124

  The main trend of modern geriatrics is to maintain a high functional ability, which consists of intrinsic capacity and environment. It is important to attach importance to the impact of the environment, including of its social component, when can promote the development of social pathology, for example loneliness or the consequences of ageism which can significantly reduce the quality of life.

• Hogyan segítheti az idősek magányosságának és izolációjának csökkentését a telementálhigiéné?

  2-29

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  574

  A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismerteti a szerző a telementálhigiéné fogalmát, illetve azt, hogy a telementálhigiéné hogyan járulhat hozzá az idősek magányosságának és izolációjának csökkentéséhez. Kitér a magyarországi idősellátásban az IKT használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá a digitális technológia alkalmazása az idősek szociális és mentálhigiénés ellátásához, milyen változások történtek. A tanulmány a szociális munkások IKT használatára és az időseknek szóló telementálhigiénés szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó ajánlások megfogalmazásával zárul.

• Magyar Gerontológia 16 (KK) 2024 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  16

  Tisztelt Olvasó!

  2024. október 10-én és 11-én rendeztük meg 17. alkalommal a Gerontológiai Napok 2024. Nemzetközi Tudományos Konferencia és Szakmai Tanácskozás című rendezvényünket. Az idei év mottója az „Együttműködés”, amely a számos magyar és angol nyelvű előadás közös vezérfonala volt. A konferenciaszervezés maga is együttműködésben valósult meg és mi sem fejezi ki ezt jobban, mint a rendezvény számai: - 5 támogató sorakozott fel a rendezvény mellett, akik termékeikkel színesítették a konferenciát: a Tiszaörsi Tészta, a Gondosóra, a Pécsi Közösségi Alapítvány a P-AGE Tudatos Öregedés Programmal, a Vidék Kincse Egyesület és a Sarudiak Egyesülete. - 7 partner vett részt a szervezésben: az MTA DAB Területi Bizottság Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Szakbizottság Életmód és Egészségkutatások Interdiszciplináris Munkabizottság, az MTA DAB Területi Bizottság Orvostudományi Szakbizottság Geriátriai és Szociálgerontológiai Munkabizottság, a Magyar Nők Karrierfejlesztési Szövetség, a Doktoranduszok Országos Szövetsége Közgazdaságtudományi Osztály, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete, a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodahálózat, a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat. - 2 konferencianappal készültünk: az első a magyar nyelvű, a második az angol nyelvű előadásoknak adott helyet. - 2 szervező intézmény és ebből adódóan 2 konferenciaelnök volt jelen: a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kara és a Máltai Egyetem Faculty for Social Wellbeing, az elnökök: Dr. habil. Móré Marianna dékán és Dr. Maria Aurora Fenech senior lecturer. 1 - 4 tudományos bizottsági tagja és 13 szervezőbizottsági tagja volt a konferenciának, akik évről évre nagy lelkesedéssel végzik a munkájukat. - 7 plenáris előadást hallgathattunk meg, ötöt a magyar, kettőt az angol napon. - 12 szekcióban folyt a munka, hétben a magyar, ötben az angol napon. - 92 szekcióelőadás hangzott el, 43 a magyar, 49 az angol napon. Ezekből az előadásokból készült el a Magyar Gerontológia 16. évf. (2024) Konferencia Különszáma. Az időskori helyzet sokszínűségét mutatják a nemzetközi és magyar tanulmányok, melyek között olvashatunk a máltai időstársadalom önrendelkezési nehézségeiről, a szlovák nyugdíjrendszerről, a lengyel „ezüst gazdaságról”, a szír egészségügyi helyzetről, a nigériai időstársadalom helyzetéről, a német szépkorúak digitális tanulási képességeiről, a szimulációs modell alkalmazhatóságáról, a demens idős otthonápolásának problémáiról magyar irodalmi alkotások alapján, az AI (MI) alapú orvos-beteg kommunikációról, a kirgizisztáni Nagyi Örökbefogadás Alapítványról, a Fülöp-szigeteki idősek helyzetéről és sok más ország szépkorú társadalmának állapotáról, problémáiról, megküzdési módjairól és nem utolsó sorban a szépkorú élet pozitív oldaláról. A különböző kultúrákra való rácsodálkozás intenzív élményét kívánva tisztelettel:

  Molnár Edina, a magyar nap plenáris levezető elnöke

• The Role of Health Cooperation in Building Aggregate Demand for Health Services

  Asaad Bassel Anwar

  Dagher Dana

  Kashmar Mohammad Bassam

  Khadour Zahraa Ammar

  Megtekintések száma:

  47

  Working in a team greatly improves health cooperation and helps propose innovative solutions for health issues. Furthermore, a multidisciplinary team has more overlapping roles defined by communication and troubleshooting. However, Demand for health services is significant as it is related to the social aspect of citizens’ health status in a country. Since it is significant, the current study focuses on a very important problem, which is the possibility of estimating the total social demand for health services through public-private sector cooperation in third-world countries, represented by Syria. Moreover, it endeavors to propose a model for estimating the total social demand for health services in the public and private sectors. The descriptive analytical approach was used, and the data were collected through cooperation between a team of health experts in various fields, depending on the available secondary data, interviews, and the observation and estimation of the primary data. The model design includes dividing the total demand into six dimensions, which are (demand for hospitals, demand for health centers, demand for medical clinics, demand for dental clinics, demand for pharmacies, and demand for laboratories). The study has the following result:  Health collaboration plays an important role in designing the proposed model and getting the missing health data needed.

• How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?

  50-54

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  175

  The goal of the paper is to draw attention to the importance of telemental health and how it can contribute to reducing the loneliness and isolation of the elderly, by reviewing the literature. The author briefly presents how the use of digital technology has contributed to the social and mental health care of the elderly during the coronavirus epidemic, and what changes have taken place. The study concludes with recommendations for the use of ICT by social workers and the development of telemental health services for the elderly.

• Alkalmazott Digitális Jólét Program a könyvtárban

  118-144

  Beck-Zaja Mónika

  Megtekintések száma:

  128

  A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát. (Kápolnai, 2022) Az itt folytatott „Idősek mint IKT tanulók” ÚNKP-23-3 kutatási program eredményei visszaigazolást adtak az idősek digitális kompetenciafejlesztésének létjogosultságáról, felhasználási területeiről, IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) tudatos eszközhasználatának eredményes tanulási lehetőségeiről, illetve jelenlegi eszköz és hálózati hozzáférési adatairól. 
  Az idősek IKT eszközhasználatának felhasználási területeinek tényszerű beazonosítása mellett, elkészült az időskori, digitális kompetenciafejlesztés tanulási motivációs ábra az ÚNKP-23-3 pályázat keretében.
  További gerontológiai kutatások eredményei alátámasztják, hogy azok az idősek, akik mozgékonyak, aktívak és nyitottak, valamint megőrzik vagy akár gyarapítják társadalmi kapcsolataikat, teljesebb öregkorra számíthatnak. A kor előre haladásával nem hanyatlik sem feltétlenül, sem egységesen a kreativitás, az intelligencia, a műveltség. Az idegsejteknek öregedési folyamat során történő leépülése ellensúlyozható a közöttük levő kapcsolatok tanulással való megerősítésével, megújításával. (Bene-Móré-Zombory, 2020)
  Az időskori aktivitás megtartásának egyik leghatékonyabb eszköze a tanulás. (Bene, 2017)
  Az időskori sikeres tanulási folyamat a külső és belső motiváció egységének a függvénye, amely a társadalmi integráción túl, az aktív élet fenntartásához és javításához is hozzájárul.
  A digitális kompetencia jelentősége széles spektrumú időskorban is. Ugyanakkor a digitális készségek mellett a rugalmasság, az autonómia és a problémakezelés kompetenciája is hozzájárulhat az idősek jövőbeli hatékony életvezetéséhez és akár munkavégzéséhez. (Kristóf-Győri, 2021)
  A digitális kompetenciafejlesztés hidat teremthet a generációk, a társadalmi osztályok között, a „tudás” bárki számára elérhetővé válhat, azonban időskorban a sikeres tanulási folyamat feltétele mindenekelőtt a motiváció.
  Jelen tanulmány a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

• Burnout syndrome in healthcare profession

  20-21

  Bednáriková Miroslava

  Libová Lubica

  Kollárová Lívia

  Zacharová Lenka

  Megtekintések száma:

  147

  Burnout syndrome is a current topic. Helping professions are most at risk. We include the profession of nurse to these professions. The work is demanding, it requires mental endurance and physical fitness. Nursing profession is one of the most risky one in relation to burnout syndrome.

• Demencia és a család - Alzheimer Café a gondozó családok terhelődésének csökkentésére

  34-46.

  Kiss Gabriella

  Megtekintések száma:

  442

  Az utóbbi években több nemzetközi kutatás a demenciával élő időseket gondozó családok felé fordult.E kutatások jelentős része a gondozó családtag stressz-terhelődését és annak következményeit, a szerepkonfliktusokat, valamint a gondozó családon belüli feszültségeket vizsgálta. (Zarit et al. 1985, Aneshensel et al. 1995, Kaplan 1996, Zarit et al. 2005). A témaválasztásomban nagy szerepe volt annak felismerése, hogy Románia viszonylatában nem, vagy csak igen keveset tudunk a demenciával élő személyeket gondozó családok terhelődéséről és annak a primer gondozóra gyakorolt hatásáról. Éppen ezért, egy empirikus vizsgálat során, Erdélyben 50 olyan családdal készült interjú és kérdőíves felmérés, akik saját otthonukban ápolnak/ gondoznak demenciával élő időst, illetve 50 olyan családdal, akiknek a demenciával élő hozzátartozójukat, a vizsgálat időpontjától számítva az elmúlt 12 hónapban költöztették tartós bentlakásos otthonba. Az adatgyűjtés három évet (2015- 2017) vett igénybe. A kutatás magába foglalta a primer gondozó családtaggal folytatott tájékozódó interjút, amelyben a funkcionális akadályozottságot és a pszicho szociális nehézségeket mértük fel (Szabó 2000.). Erre épült, a szociális készségszint vizsgálata, amely az önellátó képesség és a meglévő szociális készségek, valamint a szociális alkalmazkodás fő jellemzőit tárta fel. Ebből a felmérésből azt is láthatjuk, hogy melyek azok a mindennapi feladatok, amelyekben a kliens segítségre szorul. A családon belüli gondozás kapcsán vizsgáltuk a demenciával élők önálló életviteli képességét is. E három szempont támpontokat nyújt a gondozó családtag „objektív terhelődésének” megítéléséhez.
  Erre épül a gondozási feladatok családon belüli megoszlásának áttekintése, amely abban segít, hogy megtudjuk, kik a kulcsszemélyek, akik a családon belül a primer gondozói feladatokat látják el. A családon belüli szerepek alakulásának vizsgálatára egy saját szempontrendszert dolgoztunk ki (Szabó - Kiss, 2015). Az objektív terhelődésből kiindulva a „szubjektív terhelődés” vonatkozásában fontos támpontokat szerezhettünk arról, hogy a gondozási terhelődés hogyan hat érzelmileg a gondozó családtagra. A vizsgálat eszköze az önellátó képesség részletesebb felmérésével, bővült, amellyel a demenciával élő személy funkcionális leépülésének mértékét vizsgáltuk (Szabó 2000.). Ehhez kapcsolódik az emlékezeti és viselkedési problémákat, értékelő nemzetközileg is ismert skála (Zarit, 1985), amely a demenciával élő személy, zavaró viselkedését méri és annak hatását a primer gondozóra. Ehhez kapcsolódik a primer gondozó családtag terhelődésének a felmérése (Zarit, 1985) és a gondozási feladatokhoz kapcsolódó negatív és pozitív attitűd vizsgálata (Farran et. al., 1999). A kutatás eszköztára kiegészül egy hat üléses fókusz csoporttal, ahol a résztvevő primer gondozók, egymás eseteit hallva a tematikus kérdések mentén nyitottabban tárják fel a gondozás kritikus időszakait, és az intézményi elhelyezés, döntő tényezőt.
  Jelen tanulmányban a doktori kutatásból csupán azok az adatok kerülnek közlésre, amelyek a gondozó családok szerepfeszültségének vizsgálati eredményeit tükrözik, és hozzájárultak a támogató jellegű Alzheimer Café elindításához.

• Új szemlélet a romániai magyar idősellátásban. - Tudományos-szakmai műhelytalálkozó a Partiumi Keresztény Egyetemen

  159-166

  Belényi Emese Hajnalka

  Megtekintések száma:

  150

  2022. október 20-21 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszéke partnerségben a Szegedi Egyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke tudományos-szakmai műhelytalálkozót szervezett Új szemléletek az idősellátásban címmel, annak érdekében, hogy teret biztosítson, illetve hosszú távú lehetőséget alakítson ki a partiumi, erdélyi idősgondozás területén tevékenységüket intézményvezetőként, programmenedzserként, szociális munkásként, idősgondozóként, kutatóként kifejtő szakemberek találkozására, párbeszédére. Az alábbi ismertető visszapillantást nyújt az eseményre a továbblépést elősegítő következtetések megfogalmazásának szándékával.

• Unmet care needs of older individuals: prevalence, patterns and influencing factors

  26-27

  Kohanová Dominika

  Tomciková Mária

  Solgajová Andrea

  Megtekintések száma:

  126

  Understanding and identifying unmet needs are crucial for improving the quality of health and social care. Research addressing unmet needs among older individuals in Slovakia is insufficient, highlighting the need for further investigation into this pressing issue.

• Culture on Prescription in Portugal: cultural experiences promoting health in lonely people and older adults

  11-13

  Juliana Louceiro

  Carina Dantas

  Natália Machado

  Jana Eckert

  Marcel Neumann

  Christiane Schlang

  Christine H. O’ Kelly

  Bart Borsje

  Megtekintések száma:

  189

  Social connections play a vital role in personal well-being. Loneliness, characterized by a lack of meaningful social engagement, has emerged as a significant public health concern in Europe, especially after COVID19 pandemic, when the problem was labelled by the media as a “loneliness epidemic” (Berlingieri et al., 2022). According to Casabianca & Kovacic (2022), older adults are especially vulnerable to loneliness due to all the life transitions and disruptive life events they face. Loneliness is more prevalent among Europeans aged 50 and above in southern and eastern regions (ranging from 31% to 46%) compared to western and northern areas (ranging from 10% to 30%).

• Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood

  31-33

  Liberska Hanna

  Megtekintések száma:

  203

  Introduction
  The subject of the sense of psychological well-being in people in late adulthood and its determinants has been of great interest for several dozen years among researchers and broad social groups, including people of senior age.
  Aims
  The aim of the presented research was to explain the relationship between coping with life challenges, which are developmental tasks culturally assigned to successive periods of adult life, and the sense of well-being in the last period of life. The study also drew attention to the importance of selected socio-demographic variables for the sense of well-being of people in late adulthood, namely gender, age, level of education, family situation and material (financial) condition. In line with the positive psychology approach, these factors were expected to be of limited importance for the sense of well-being.
  Methodology
  155 people aged over 65 (late adulthood) took part in the study, 53% of whom were men and 47% of women. The author's questionnaire was used to examine satisfaction with the implementation of developmental tasks (Liberska, 2019), the Mental Wellbeing Questionnaire (L.Wojciechowska, 2008) and a questionnaire collecting basic sociodemographic data. The analysis of the research results showed significant relationships between the implementation of developmental tasks and the sense of well-being. Age of the respondents did not differentiate the sense of well-being.
  Conclusion
  People's sense of well-being in late adulthood is related to coping with developmental tasks in adult life and the current family and economic situation.
  1. the results of the statistical analysis did not show statistically significant differences between men and women in the level of psychological well-being: t (152) = -0,63, p = 0,52 (women – M = 87,25, SD = 12,73; men – M = 88,52, SD = 12).
  2. people with higher education had a higher level of the general indicator of the sense of well-being than people with secondary (Z=-2.04, p=0.041), vocational (Z=-3.52, p=0.001) and primary education (Z=-3.22, p=0.01)
  3. financial status differentiates the sense of well-being of people in late adulthood: people with good economic status have a higher sense of well-being than people with average status (Z = -3.23, p = 0.001) and below average (Z = -2.03; p = 0.043)
  4. the results of the statistical analysis showed that people with different marital status differ in the level of mental well-being: married people in late adulthood have a significantly higher level of mental well-being than widowed people (Z=-3.18, p=0.001).
  5. among the six dimensions that create mental well-being, the highest value was obtained on the self-acceptance subscale; ANOVA shows significant differences between the subscales of the sense of well-being; F= 7829,05; p< 0,001; η2=0,99).
  Generally, this result confirms the importance of self-acceptance for the general psychosocial condition of a person (see Ryff, 1989).
  References:
  Liberska, H. (2019). Żródła satysfakcji z życia w starości. W: M.Kielar-Turska (red.), Siła umysłu w starości. Starość: jak ją widzi psychologia (s. 537-552). Kraków: Akademia Ignatianum.
  Ryff, C. D. (1989). Happiness Is Everything or Is It? Explorations on the Meaning of Psychological Wellbeing. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 1069-1081; http://dx.doi.org/10.1037/0022-3514.57.6.1069
  Wojciechowska, L. (2008). Style starzenia się a subiektywny dobrostan kobiet w późnej dorosłości, studiujących na uniwersytecie trzeciego wieku. Polskie Forum Psychologiczne, 2, 106- 123.

• Prevention is the key - a multidimensional model for social well-being of the elderly

  15-16

  Almassy Zsuzsanna

  Szemán-Nagy Anita

  Farkas Réka

  Csinády Adriána

  Megtekintések száma:

  159

  Our research group identified a huge need for research on social well-being in the elderly population. In Hungary so far not much has been published in this topic, however, understanding the key elements of well-being is a growing area of research in gerontology all around the world, since it is crucial how we manage our lives in old age.

• Interdisciplinary collaboration in geriatrics: implications for social work profession in Nigeria

  68-70

  Emmanuel Temitope Adaranijo

  Megtekintések száma:

  166

  With age comes the rising demand for health care and even more peculiarities to care giving. In addition to biological changes are socioeconomic factors that impact the health and treatment of the elderly population. The dynamics involved in providing adequate care for the elderly population as seen in developed societies reveals that there is no watertight compartment to knowledge and the need for interdisciplinary collaborations.

• Cooperation in the health sector and its social implications in light of the increasing demand for health services during crises a field study of health cooperation in the Syrian crisis

  11-12

  Asaad Bassel Anwar

  Hasan Riyam Ghandi

  Kashmar Mohammad Bassam

  Megtekintések száma:

  138

  Although health cooperation is not a modern concept, trends to study it increased significantly after the coronavirus pandemic. The methods, mechanisms, and plans for international health cooperation are still vague.