Keresés

Keresési eredmények

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  1187

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében

  111-113

  Rajzik Alexandra

  Megtekintések száma:

  200

  Az intézmény - PKSZAK

  Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat

  A PKSZAK a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás fenntartásában működik. A társult 42 önkormányzat közül 28 település területén lát el szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat. Illetékességi területén öt mikro-központ működtetésével történik az idősek nappali ellátása. A központok, Bakonya, Baksa, Görcsöny, Orfű és Szalánta településeken működnek. A klubokban, a mindennapokban az idősek csoportos foglalkoztatását egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális munkatárs végzi. Ezek a foglalkozások a tagok egészségi, fizikai valamint mentális épségét szolgálják. A heti tematika fő pillérei a kognitív- és kreatív képességfejlesztés, a csoport- és csapatjátékok, a paraméterek ellenőrzése és egészségnapok, illetve a szabad játéknap társas- és kártyajátékokkal. Ezen kívül természetesen minden nagyobb ünnepről és jeles napról megemlékezünk. Az intézmény külön figyelmet fordít az olyan közösségi rendezvényekre, amelyeken lehetőség nyílik az 5 idősek klubjába járó ellátottak találkozására. Ezek, kronológiai sorrendben a Majális, az Almafesztivál és az Idősek világnapja. A konferencián, a 2019-ben megrendezésre került Majális rendezvényünk programját - mint jó gyakorlatot - kívánjuk bemutatni.

  Majális

  Mi hívta életre a rendezvényt?

  A Majálisokat 2008 - az intézmény megalakulása - óta folyamatosan megtartjuk, az utóbbi hét alkalommal pedig mindig valamilyen fő téma köré rendezzük a programot. Legutóbb, 2019-ben az éves mentálhigiénés programterv a “Generációk éve” címet kapta, így a Majálison a generációk összetartozása is hangsúlyosan jelent meg. A játékok egy elképzelt űrutazást szimbolizáltak és minden egyes feladatnál a cél az volt, hogy idősek és gyerekek együtt szórakozva oldják meg azokat.

  Mit szeretnénk adni vele?

  Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az időskorúak ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el, hanem továbbra is a szűkebb vagy tágabb közösség hasznos tagjának érezzék magukat. A minden korosztály számára kedvező társadalom kialakításának alapköve, a generációk közötti kapcsolattartás erősítése, ezzel párhuzamosan a generációs feszültségek enyhítése. Az idősek szemlélete, életfelfogása, a teljes élet megélése iránti igényük megőrzése más gondolkodási módokat és stratégiákat kíván meg a társadalom nem idős tagjaitól, illetve az idősekkel foglalkozó intézményektől is. Egy ilyen program interakciói, erősíthetik mindkét társadalmi réteg önértékelését, önbizalmát, fizikai erőnlétét és mentális frissességét. Mindenekelőtt pedig rengeteg szeretetet adhatnak egymásnak közben. A program célcsoportját a nappali ellátást igénybe vevő időskorú személyek és az idősek nappali ellátását nyújtó nappali intézmény ellátási területén működő közoktatási intézményeken tanuló fiatalok jelentették. Az öt mikro- térségből közel 120 idős és nagyjából 30 gyerek vett részt, így az intézmény munkatársaival, néhány önkéntessel és az iskola pedagógusaival együtt körülbelül 200-an voltak jelen a rendezvényen.

  Miért tartottuk fontosnak a generációk találkozását?

  A feltételezésünk, amely szerint a generációk találkozása erősíti a szociális kapcsolatokat, növeli a bizalmat, toleranciát: beigazolódott!

  Azt tapasztaltuk, hogy mindkét csoport közelebb került egymáshoz, növekedhetett a másik irányában tanúsított empátia és tolerancia. Az egymás felé közvetített pozitív érzések a feladat elsajátítása során jelentős hatást gyakoroltak mind az egyéni-, mind a csoportteljesítményre. A csoportban gyakorolt új szerepek a tagoknak megnövekedett biztonságot adtak. A feladatvégzésben és a másik szolgálatában elkötelezettebbekké váltak. A fiatalok számára az idősek körében eltöltött idő növelte alkalmazkodó képességüket, elfogadó magatartásukat az idős korosztály felé, ez természetesen fordítva is igazolódott. A kooperációs kapcsolatokban megerősödött a csoportkohézió.

• Boldogság és értelmes élet időskorban

  38-61

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  586

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja a boldogság és az élet értemének kvalitatív és kvantitatív vizsgálata volt időskorban.
  Módszer: Az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, a boldogságot és az élet értelmét mérő kérdőívek, továbbá félig strukturált interjúk felvételére került sor. Az interjúkat tartalomelemzéssel, míg a kérdőíveket statisztikai elemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: A kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok jól kiegészítették egymást, gazdagították a vizsgálat eredményét. Időskorban ugyanazon tényezők adnak leginkább értelmet az életben, mint amelyek leginkább örömet adnak: a család megléte és a velük való kapcsolat, az aktivitás, szabadidős tevékenységek, valamint a pozitív emberi kapcsolatok.
  A kérdőíves felmérés alapján az látszik, hogy inkább élik meg fejlődésként az idősödésüket azok, akiket az értelemkeresés magasabb szintje jellemez. Inkább élik meg az idősödésüket fejlődésként és ezzel együtt kevésbé veszteségként azok, akiket az értelemmegélés magasabb szintje jellemez. Időskorban inkább okoz örömet az értelemmel teli, illetve az áramlatélményt kiváltó tevékenységek, mint az élvezetek, élmények.

• Bölcs öregedés az életút alkonyán

  180-199

  Homor Tivadar

  Megtekintések száma:

  328

  A tanulmány rávilágít arra, hogy a megtett életút minősége, milyen lenyomatot képez időskori énünkben. Az öregedés folyamatának komplex bemutatásával árnyaltabb diagnózist lehet felállítani az időskor sokarcúságáról, ezáltal hatékonyabb prevenciós-, és gondozó tevékenységet lehet folytatni. A tanulmányban vázolt pozitív életfilozófia alkotóelemeinek megismerése és gyakorlatban való alkalmazása, hozzájárul az időskori mentális egyensúly fenntartásához.

  Gyakorlati relevanciák: A kutatás eredményei elsősorban gondozóintézetekben idősotthonokban és nyugdíjas klubokban hasznosíthatók. Hatékonyan segíthetik az idős emberek testi - lelki - szellemi gondozását és problémás élethelyzetük elfogadását. A tanulmány felhasználható az alap és középfokú andragógiai képzéseken és szaktanfolyamokon (szociális munkás, szakápoló, terapeuta).

• Aktív idősek nappali ellátása a Szegedi Görögkatolikus Parókia Szent Rozália Szolgálat keretein belül

  198-199

  Tóthné Csompilla Márta

  Megtekintések száma:

  123

  Mindenki számára tény, hogy az átlag életkor növekedésével nem fiatalok leszünk tovább, hanem az időskor húzódik ki. Erre a folyamatosan szélesedő rétegre sem az egészségügy, sem a szociális szféra nem tud elegendő figyelmet fordítani. Egyik szektor szoros támogatását sem igénylik, hiszen mind mentálisan, mind fizikailag még aktívak. Ezen hiány pótlására hoztuk létre Szegeden a Szegedi Görögkatolikus Parókia Szent Rozália Szolgálat keretein belül a nappali ellátást.

• Az életminőség és az életkor kapcsolata vesebetegek körében

  22

  Barcsa Tímea

  Balogh Szabó Viktória

  Megtekintések száma:

  238

  Bevezetés: Vesepótló kezelést igénylő veseelégtelenségnek mind az incidenciája, mind a prevalenciája az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. Több hazai és nemzetközi vizsgálat alátámasztotta, hogy a betegség az érintett betegek életminőségére negatív hatást gyakorol.

  Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja átfogó képet kapni a vesebetegek életminőségéről a téma mélyebb megismeréséhez, a saját kutatómunka megalapozásához.

  Anyag és módszer: Hazai és nemzetközi vizsgálatok részletes áttekintése a vesebetegek életminőségének megismeréséhez, különös tekintettel az elmúlt 10 évben végzett kutatásokra.

  Eredmények: A hazai mutatók a nemzetközi mutatókhoz viszonyítva rosszabbak. Nőtt az idősebbek aránya az elmúlt években, s ezzel együtt a vesebetegek aránya is növekedett. Esetükben a vesebetegséghez gyakran különböző társbetegségek kapcsolódnak, ezzel és egyéb tényezőkkel együtt rontva a betegek életminőségét. Az életminőséget befolyásoló tényezők közül kiemelendő az életkor. Annak ellenére, hogy az életminőség romlik az életkor előrehaladtával, mégis azt tapasztalják, hogy az idősebb személyek élik meg kevésbé megterhelőnek a krónikus vesebetegséget.

  Következtetés: A vesebetegek arányának növekedése egyrészt a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a már kialakult betegség esetén az életminőség javítására.

• A meggyőzés pozitív útjai időskorban

  83-85

  Hujber-Mitru Szilvia

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  254

  A társas helyzetek egy részében meggyőzési kísérletek zajlanak. A meggyőzés olyan kommunikációs tevékenység, amelynek célja egy másik személy attitűdjének, véleményének, viszonyulásának kialakítása vagy megváltoztatása egy helyzettel, tárggyal vagy személlyel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az a másik fél viselkedését befolyásolja (Chaiken, Wood és Eagly, 1996). A meggyőzés sikeressége számos tényezőtől függ, például attól, hogy az üzenet a viselkedésre ható számos tényező közül melyikre próbál hatni; milyen kommunikációs eszközök, stratégiák kerülnek alkalmazásra; illetve a meggyőző közlés befogadójának sajátosságai is lényegesek: például érintettsége, motivációi, információfeldolgozási sajátosságai.

• Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata

  74-77

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  2240

  Az idősödés folyamatának megélése számos tényezőtől függ, ilyen például az egészségi állapot, a társas kapcsolatok, az életünk során kitűzött célok teljesítése, életünk értelmének beteljesítése, az élettel való elégedettség, a jóllét vagy az életminőség. Az idősödés veszteség modellje szerint az idősödés negatív folyamatként, veszteségek sorozataként értelmezhető. (Lampek és Rétsági, 2015) Ezzel szemben a sikeres idősödés pedig új erőforrások kialakítására képes viselkedésmintázatnak tekinthető, magában hordozza a rugalmasságot, pozitív életszemléletet és a személyes fejlődés lehetőségét egyaránt (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Kerekes, 2013). A jóllét konstruktuma számos tényezőt foglal magában, úgy az általános jóllétet (fizikai, lelki, szociális jólléthez szükséges feltételek megléte), mint a szubjektív jóllétet (egyén érzése, hogy a feltételek mennyire elégítik ki saját belső igényeit) vagy az érzelmeket. Az életminőség magában foglalja a fizikális állapotot, testi jóllétet, a pszichés állapotot, a szubjektív jóllétet, valamint a szociális tevékenységet a társadalomban. Az életminőség és a jóllét fogalmakat gyakran azonos értelemben is használják. (Koós, 2018; Kopp és Martos, 2011; Szántó és mts., 2016)

  Számos kérdőíves lehetőség van a jóllét és az életminőség felmérésére. Kérdéses, hogy az idősekkel kapcsolatos kutatások során mely kérdőíveket célszerű használni, melyek szolgálhatnak többletinformációval vagy épp melyek mérnek nagyon hasonló konstrutumokat. Két kutatásban többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök, valamint a jóllét és az
  időskori életminőség kapcsolatát vizsgáltuk, illetve azt, hogy a jóllétet mérő kérdőívek közül melyik alkalmazása lehet a legcélravezetőbb.

  1. Kutatás
  Az 1. kutatásban (N=110; 24 férfi és 86 nő; életkor: 65-97 év; önellátók és idősotthonban élők; papír alapú kérdőív) többek között az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ – Attitudes to Agening Questionnaire, magyar nyelvű validáció: Tróznai és Kullmann, 2007), az élettel való elégedettség (SWLS – Satisfaction With Life Scale, magyar nyelvű validáció: Martos és mts., 2014) és az életstílus elégedettség (LSS – Lifestyle Satisfaction Scale, Cambell A, Converse PE. és Rodgers WL, 1976) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az élettel való elégedettség és az életstílus elégedettség egy adott személy életminőségének szubjektív kognitív értékelése, a pozitív életminőség, a lelki egészség, szubjektív jóllét összetevője. Az idősödéssel kapcsolatos attitűdök mérésére kidolgozott kérdőív három alskálát mér: a pszichológiai növekedés alskála az egész életen át tartó fejlődés lehetőségét fogalmazza meg, az élet pozitívumaira kérdez rá, a fizikai változás alskála az időskorban bekövetkező testi működésre, annak változásaira kérdez rá, míg a pszichoszociális veszteség alskála a pszichés és szociális veszteségeket foglalja magában, az idősödésre, mint negatív élményre kérdez rá.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig az életstílus elégedettség esetében hasonló mértékű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök alskáláival, magasabb fokú elégedettség és jóllét esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést. Az életstílus elégedettség skála túlzottan magas belső konzisztenciája arra utal, hogy az idős válaszadóknál nem különültek el az egyes dimenziók, a kérdéseket nagyon hasonlónak ítélték meg a válaszadók, így az egyes dimenziók nem szolgálnak többletinformációval idős válaszadók esetében. Ezen kívül az élettel való elégedettség skálával magas korrelációja miatt nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.

  2. Kutatás
  A 2. kutatásban (N=450 fő; 174 férfi és 276 nő; életkor: 60-91 év; önellátók; papír alapú és online kérdőív) az idősödéssel kapcsolatos attitűdök (AAQ) és az élettel való elégedettség (SWLS) mellett a jóllét (WHO-WBI – Well-Being Index, magyar nyelvű validáció: Susánszky és mts., 2006) és az időskori életminőség (WHOQOL-OLD – Quality of Life, Tróznai és Kullmann, 2007; The WHOQOL-OLD module – manual, 2006) mérésére szolgáló kérdőíveket használtuk. Az időskori életminőséget mérő kérdőív hat alskála, témakör mentén méri fel a jóllétet időskorban: az érzékelési képesség, az autonómia, a múltbeli-jelenbeli-jövőben tervezett tevékenységek, a közösségben való részvétel, a halál és haldoklás továbbá az intimitás megélése.

  Eredmények
  Az eredmények alapján megállapítható, hogy mind az élettel való elégedettség, mind pedig a jóllét esetében hasonló erősségű és irányú kapcsolat van az idősödéssel kapcsolatos attitűdök kérdőív alskáláival, valamint az időskori életminőség kérdőív alskáláival. Magasabb fokú elégedettség, jóllét, autonómia, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel esetén inkább növekedésként élik meg az idősödést, míg az egyre nagyobb mértékű érzékszervi hanyatlás és a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetén inkább veszteségként élik meg az idősödést. Ezen kívül a magasabb fokú autonómia, elfoglaltság, a közösségben való nagyobb mértékű részvétel magasabb fokú jólléttel és elégedettséggel jár együtt, illetve a haláltól-haldoklástól való nagyobb mértékű félelem esetében a legkisebb a jóllét és elégedettség érzése. A jóllét skálának az élettel való elégedettség skálával való magas korrelációja miatt ugyanakkor nem érdemes mindkét kérdőívet használni egy vizsgálaton belül.
  A két kutatás eredménye alapján a felhasznált három, szubjektív jóllétet mérő kérdőív közül elegendő egy használata az idősödés megélésének vizsgálatakor, míg az időskori életminőséget mérő kérdőív további szempontokkal tudja gazdagítani a vizsgálatokat az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket mérő kérdőív mellett.

  Irodalom
  Baltes P.B., Smith J., Staudinger U.M. (2000): Bölcsesség és a sikeres öregedés. In: Czigler I. (szerk.): Túl a fiatalságon: megismerési folyamatok időskorban. Akadémiai Kiadó.
  Campbell, A., Converse P. E., Rodgers W. L. (1976). The Quality of American Life. New York: Russel Sage Foundation.
  Kerekes Zs. (2013): Idősödő személyiség és fejlődés. In: Kállai J., Kaszás B, Tiringer I. (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Medicina Kiadó, Budapest. 105-118.
  Koós T. (2018): A jóllét mérésének lehetőségei és az egészséggel kapcsolatos populációs mérések. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézet, Államreform Központ
  Kopp M., Martos T. (2011): A társadalmi összjóllét jelentősége és vizsgálatának lehetőségei a mai magyar társadalomban I. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 12 (2011) 3, 241-259.
  Lampek K., Rétsági E. (2015): Egészséges idősödés – az egészségfejlesztés lehetőségei időskorban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar
  Martos T., Désfalvi J., Ittzés A., Sallay V., Szabó T. (2014): Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 15 (2014) 3, 289-303.
  Susánszky É., Konkoly-Thege B., Stauder A., Kopp M. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) Magyar változatának validálása a HUNGAROSTUDY 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247-255
  Szántó Zs., Susánszky É., Berényi Z., Sipos Flórián, Murányi I. (2016): A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014). Metszetek Vol. 5 (2016) No. 1, 16-46.
  The WHOQOL-OLD module – manual. WORLD HEALTH ORGANIZATION, EUROPEAN OFFICE (COPENHAGEN), 2006.
  Tróznai T., Kullmann L. (2007): Az idős emberek életminőségének és idősödéssel kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálata. LAM 2007;17(2):137–143.

• Értelmes élet időskorban

  133-136

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  339

  Viktor Frankl (1995) szerint az élet értelme maga az élet, de nem pusztán a létezés, hanem hogy az ember megvalósítsa önmagát, a saját életének a maga egyediségében és egyszeriségében értelmet kölcsönözzön. Az ember háromféle módon tud értelmet találni és megélni életében. Egyrészt az alkotó értékek által, ami valaminek az aktív létrehozását jelenti, amely lehet például egy hivatás gyakorlása, vagy művészi alkotás létrehozása. Másrészt az élményértékek által, amelyek inkább befogadásra, átélésre, szeretetre vonatkoznak, ilyen például a természet csodálata vagy egy műalkotás esztétikai értékének élvezete. Harmadrészt pedig a beállítódási értékek által, amelyek azt fejezik ki, hogy milyen az ember beállítódása létének korlátozásaival szemben, milyen a hozzáállása a megmásíthatatlan dolgokhoz, mint például a szenvedés, a halál méltósággal viselése (Frankl, 1996; 2002; 2015; Konkoly Thege, 2007).

• Időskori tartós hólyagkatéterezés veszélyei

  152-153

  Horváth Zoltánné

  Megtekintések száma:

  111

  A tartós hólyagkatéter alkalmazásának számos indikációja lehet, ezek közé tartozik a vizeletretenció, a szoros folyadékegyenleg követése, de gyakran találkozunk azzal, hogy az inkontinenciát is az indikációk között tartják számon. Bár ez az eljárás számos esetben szükséges lehet, azonban jelentős kockázatokat és szövődményeket hordoz magában főleg egy legyengült, multimorbid, idős beteg esetében.

• Új szerepben 60 fölött az online térben

  19

  Arató András

  Megtekintések száma:

  261

  Az előadó esettanulmányként saját példáján mutatja be, hogy egy új szerepvállalás milyen pozitív változásokat hozhat egy nyugdíjas korú ember életében.

  Az időskori aktivitás az ő esetében családi örökség, édesapja 83 évesen bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott szaklektorként és fordítóként, nagyapja 82 éves korában megnyert egy pályázatot, amely a korszerű fizikatanítási módszerekről szólt.

  Arató András villamosmérnöki munkaköréből történt nyugdíjba vonulása után, 65 éves korában egy véletlennek köszönhetően vált az interneten főleg a fiatalok körében ismertté. Szomorkásan mosolygó fotói alapján elnevezték a fájdalmát elrejtő Hide the pain Haroldnak, és a képeiből elkezdtek vicces mémeket gyártani. Kezdetben nem fogadta el új szerepkörét, megpróbált küzdeni ellene. Több évbe telt, mire rájött, hogy amit nem tud megváltoztatni, annak az élére kell állni. 72 évesen jutott el odáig, hogy létrehozott egy saját internetes oldalt a rajongói számára, és elkezdett azon dolgozni, hogy a kezdetben nem mindig pozitív üzenetet hordozó mémeket egy követhető, pozitív életszemlélet váltsa fel. Az alapgondolat, hogy az élet kisebb-nagyobb kellemetlenségeit nem kell túl komolyan venni, egy bánatos mosollyal túl kell lépni rajtuk, visszhangra talált a fiatalok körében. Követőinek száma világszerte már meghaladja a félmilliót, de legsikeresebb posztjai a megosztások révén tízmilliókhoz jutnak el.

  Az így szerzett népszerűség megváltoztatta a mindennapi életét. Meghívások révén Szibériától Dél-Amerikáig eljutott a világ számos országába, korábban inkább introvertált személyisége nyitottabbá vált a közszereplésre. A világ eseményeivel, az újabb technikai lehetőségekkel, a fiatalok gondolkodásmódjával való lépéstartás állandó elfoglaltságot jelent számára. Története egyszeri és megismételhetetlen, de példát mutat arra, hogy egy időskori karrierváltásnak milyen pozitív következményei lehetnek.

• Újrakapcsolódás - Idősek foglalkoztatása természeti környezetben - Egy kvalitatív kutatás eredményei

  80-82

  Horváth Imre

  Ládonyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  187

  A magány enyhítésének egyik lehetséges és komplex útjának felvázolása a célunk. Felhívni a figyelmet a „Vissza a természetbe!” jelszó idősek számára releváns aspektusaira. A védett, az idősek szükségleteihez alkalmazkodó és személyre szabott mezőgazdasági részmunkák alkalmankénti beillesztése a segítő folyamatokba, a Magyarországon kevéssé ismert szociális farmgazdaság gondolatvilágához kapcsolódik. A bentlakásos idősek otthonában élőkkel készített kutatás azt a célt tűzte ki, hogy felmérje a megkérdezettek igényeit, véleményét, viszonyulását a természeti környezetben megvalósuló speciális foglalkoztatás vonatkozásában, amit egy újszerű szolgáltatásformának is tekinthetünk.

• Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése

  70-71

  R. Fedor Anita

  Ungvári Sándor

  V. Balla Petra

  Megtekintések száma:

  399

  A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezeteket képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Az idősek életminőségének javítása, jóllétének megtartása, emelése, a fizikai aktivitás megőrzése mellett a mentálisan aktív életmódot is magába foglalja.

  Módszer:
  Előadásunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. A vizsgálatban való részvétel önkéntes volt, így a demens és pszichiátriai betegek, valamint a felmérésben részt venni nem kívánók nélkül összesen 167 főt válaszolt a kérdőív kérdéseire. Ez a lakók 51%-a, akik körében kérdezőbiztosok bevonásával személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk. Az adatok rögzítését és feldolgozását SPSS 25.00 Windows szoftver segítségével végeztük.

  Eredmények:
  Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszú távon esélyt biztosít jóllétük fenntartásához, javításához. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált idősek nem alkotnak egységes csoportot. Szociális kapcsolataikban, nyitottságukban, közösségi tevékenységekben való részvételükben, érdeklődési körükben differenciák figyelhetőek meg, melynek elsősorban egészségügyi, szociális, életkori okai vannak. Az idős lakók többsége jó kapcsolatot ápol lakótársaival, s az intézmény dolgozóival, a gondozókkal való kapcsolatok minősége is kedvező képet mutat. Problémáikat az esetek többségében a gondozókkal és a családtagokkal beszélik meg. Az intézmény által szervezett szabadidős programokon általában megjelennek a lakók, de magasabb részvételi arány prognosztizálható, ha az érdeklődésükhöz közelebb álló témákban, az életkori sajátosságaiknak megfelelő időtartamban szerveződnének ezek a programok.

• Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára

  142-143

  Molnár Szilárd

  Megtekintések száma:

  236

  Európában jelenleg 4 munkavállaló tart el 1 nyugdíjast, 2060-ra mindössze 2 munkavállaló, így a fiatalokra óriási teher fog hárulni. Magyarország sem lesz kivétel, a munkaképes korúak száma 10 éven belül félmillió fővel fog csökkenni. Ennek oka az idősödő társadalom.

  Viszont a megfelelő politika/szakpolitika mellett ezek a kihívások a befogadóbb növekedés és a nagyobb jólét lehetőségeivé válhatnak azáltal, hogy meghosszabbítják a munkával töltött időszakot, jobban kihasználják az idősödő emberek tudását és készségeit.

  A legfontosabb kérdés, hogy az idősödő korosztály előtt álló 15-20 évet hogyan, mivel, milyen egészségi, mentális állapotban tölti el? Az emberi tőke beruházásokkal kivédhető számos az idősödő társadalom okozta kedvezőtlen hatás, hiszen, ha aktívak tudnak, - és akarnak maradni a szeniorok, akkor a jövedelemtermelő képességüktől fog függeni az „eltartásuk”, nem a létszámuktól.

  Erre a kihívásra jelenthet választ: a felnőttkori tanulásban való részvételt tömegessé kell tenni. Új és új szakmákat kell elsajátítanunk, új és új készségeket kell begyakorolnunk. Viszont ebben nagyon rosszul áll Magyarország: az Eurostat (2019) adatai szerint a felnőttképzésben résztvevők aránya 5,8 százalék volt hazánkban, miközben ez az arány az EU átlagában 11,3 százalék volt.

  Kecskemét idősödésügyi programjának kiemelt feladata, hogy megtaláljuk azokat az új, innovatív eszközöket, megoldásokat, amelyek elősegítik az ezüst generáció munkahelyi továbbfoglalkoztatását, amelyek új, innovatív módon segítik a társadalmi hasznosság érzését, amelyekkel késztetést éreznek az 50 év felettiek is egy második karrier elindítására, a folyamatos képzésre, a készségeik megújítására.

  Az előadás során bemutatásra kerülnek a multigenerációs munkahelyek előnyei, az új kompetenciák, készségek fejlesztése, a korbarát infrastruktúra, korbarát egyetem kezdeményezése, az aktív korbarát közösségek támogatása, az ezüst generációt támogató kötetlen tanulási környezetet biztosító közösségi kávézó kezdeményezésünk.