Keresés

Keresési eredmények

• Active Ageing Good Practices Promoting Intergenerational Communication and Understanding

  5-6

  Maria Aurora Fenech

  Edel Borg Mizzi

  Megtekintések száma:

  213

  Persistent negative stereotypes on the aging process and the older person are noticeable within the current youth-orientated culture. Older persons may also hold negative stereotypes about the younger generation. These undesirable typecasts co-exist because younger and older persons often have limited contact with each other. Indeed, the younger generation, only gets to engage in communication with the older person within the family unit, rarely outside their own familial structures. Similarly, older persons, residents of long-term care have limited opportunities of interacting with the younger generation.

• Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives

  21-24

  Godó Irén

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  282

  Caring for the elderly is a challenge for any society even if it is a family or institution related issue (Bánlaki 2006). Numerous researches on the care of the elderly have been published, which help to make the care of the elderly as effective as possible (Djellal, Gallouj 2006). Within the framework of our research, we undertook to examine the attitudes (Arlotti, Aguilar-Hendrickson 2017) and experiences of the Roma towards elderly care.
  Our aim was to explore the opinions of adult Roma people on the topic, as well as to identify possible cultural peculiarities in this issue (Hajime et al 2006; Da Roit 2010; Kehusmaa et al. 2013; Szabóné 2018).

  Method:
  We have selected Roma adult people living in Budapest as our target group, most of them perform manual labour, who in the near future are likely to face the issue of caring for their elderly relatives or are already facing it in the capital. We have chosen this target group because there is a wide range of social services in the capital, and this gives us an insight into the confidence or lack of confidence in the social care system. The situation of the Roma elderly in the Hungarian social context is discussed with a nuanced approach based on Roma studies. The opinions and thoughts of 20 Roma adults are highlighted in our presentation, with whom we interviewed. We compiled a semi-structured set of questions for the target group. We tried to capture the attitude of the Roma towards elderly care along different dimensions (Allport, Lindzey 1960; Örkény, Vári 2009): individual responsibility (Nárai 2019) patterns of the family (Bánlaky 2001), financial and other resources (Bourdieu 1999) - assistance, trust in the social care system, readiness for elderly care (Heimlich 2008). Our research was carried out in November 2021 in compliance with the measures associated witht he COVID-19 situation. The interviews took 40-75 minutes long on average per person.
  We compare international trends within formation on elderly care in Hungary and data on the health status of elderly Roma in Hungary (Kodner, 2006).

  Results:
  The uniqueness of our research lies in the fact that we present the strategies of the Roma related to care in the Hungarian social reality, we identify practical problems and challenges, which can even be a breeding ground for future social policy measures (Schwiter et al. 2015). Poverty among the Roma, as well as discrimination and lower life expectancy compared to non-Roma (KSH, 2015) all contribute to the decision-making of Roma adults regarding the care of their elderly relatives, which is confirmed by the answers found in the interviews and the possibilities and strategies formed by the elderly care system (Kovács 2006). Our results showed that access to various social benefits, such as home help and public health care among others is affected during elderly care, and also has a key role to play, but also information among the Roma. In addition to trust in the social care system, financial means or lack of the influence coping strategies for elderly care. The results obtained can be used even for prevention projects aimed at local health preservation, or for any program aimed at improving the health status of the Roma.

  References
  Allport, G. W., Vernon, P. E., Lindzey, G. A. (1960): A study of values, 3rd ed., Boston, Houghton.Mifflin.
  Barbara Da Roit (2010): Strategies of Care. Changing Elderly Care in Italy and the Netherlands. Care and Welfare
  Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.
  Bánlaky Pál (2006): A család belső működése – A családon belüli kapcsolatok dinamikája. In: Czibere Ibolya (szek.) (2006): Családszociológia szöveggyűjtemény. Debrecen.
  Bourdieu, Pierre (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 156-177.
  Faridah Djellal, Faïz Gallouj (2006): Innovation in care services for the elderly. The Service Industries Journal. Volume 26, 2006 - Issue 3
  Hajime Orimo,Hideki Ito,Takao Suzuki,Atsushi Araki,Takayuki Hosoi, Motoji Sawabe (2006): Reviewing the definition of “elderly”. Geriatrics Gerontology, Volume 6, Issue 3 149-158.
  Helmich K. (2008): A generativitás fogalma és a nemzedékek egymásrahatása. In: Gyáni G., Láng M. (szerk.): Generációk a történelemben. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesülete és a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági Társadalomtudományi Kara, Nyíregyháza (2008) 115-120.
  Karin Schwiter, Christian Berndt, Jasmine Truong (2015): Neoliberal austerity and the marketisation of elderly care. Social & Cultural Geography Volume 19, 2018 - Issue 3: Placing care in times of austerity
  Kodner, D., and C. Spreeuwenberg. 2002. “Integrated Care: Meaning, Logic, Applications and
  Implications – A Discussion Paper.” International Journal of Integrated Care Vol. 2 (October-December).
  Kovács Éva (2006): Mari ésaz ő „cigánysága” – avagy a narratíva helye és ereje az etnicitás kutatásában. Tabula, 2006 9 (I):41-52.
  KSH Statisztikai Tükör (2015). A hazai nemzetiségek demográgiai jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nemzetiseg_demografia.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021. 11. 03.)
  Marco Arlotti, Manuel Aguilar-Hendrickson (2017): The vicious layering of multilevel governance in Southern Europe: The case of elderly care in Italy and Spain. Social Policy Administration, Volume52, Issue3, May 2018, 646-661.
  Margaret McAdam (2008): Frameworks of Integrated Care for the Elderly: A Systematic Review. Ontario Ministry of Health and Long-Term Care.
  Nárai Márta (2019): A lokális társadalmi szerepvállalás, felelősségvállalás szereplői – egyesületek, alapítványok a helyi közösségek/helyi társadalom szolgálatában, Ünnepi tanulmánykötet a 70 éves Gáspár Mátyás tiszteletére, Magánkiadás, 151-161.
  Örkény Antal – Vári István: Szempontok és kérdőjelek a magyarországi roma kisebbség tanulmányozásához. Fundamentum, 2009. 2. szám, 5-15.
  Sari Kehusmaa, Ilona Autti-Rämö, Hans Helenius, Pekka Rissanen (2013): Does informal care reduce public care expenditure on elderly care? Estimates based on Finland’s Age Study. BMC Health Services Research 13, 317.
  Szabóné dr. Kármán Judit (2018): A magyarországi cigány/roma népesség kulturantropológiai és orvosantropológiai megközelítésben. Romológiai füzetek 2. DRHE, Debrecen, 5-76.

• Behavioural Techniques in Work with Seniors

  Botek Ondrej

  Kovalčíková Nadežda

  Megtekintések száma:

  48

  This article explores the application of storytelling as a cognitive-behavioural therapy (CBT) tool for older adults, emphasizing its effectiveness in illustrating the role of avoidance and exposure in anxiety recovery. Integrating a complete theoretical introduction and narrative case example with conceptual support from psychoeducational materials, the article demonstrates how storytelling facilitates therapeutic insight and engagement, particularly in older populations.

• Magyar Gerontológia 10 (35-36) 2018 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  11

  Tisztelt Olvasóink! 

  A Magyar Gerontológia folyóirat e számában az újonnan alakult Miskolci Akadémiai Bizottság Társadalom – és Humántudományi Gerontológia Munkabizottságának konferenciáján elhangzott előadások közleményit ismerhetik meg. A Munkabizottság aktivitása dicséretes tevékenységükkel bővítik a hazai gerontológiai irodalmat. E számunkban kapott helyet Dr. Boga Bálint visszatekintése a geroedukáció hazai megjelenésére, fejlődésére is. A visszatekintés műfaja talán kissé szokatlan, személyes hangvételű, hiszen szerzőnk aktív részese volt – és ma is aktív szereplője – a geroedukáció hazai kialakulásának és fejlődésének.

  Patyán László

• Insights into the lived experience of Long-Term Care and End of Life Transitions in Malta

  3-4

  Christian Borg Xuereb

  Megtekintések száma:

  193

  In this keynote presentation, I explore the profound implications of the global demographic shift towards an ageing population. I delve into the challenges and opportunities presented by this shift, using Malta as a unique case study with 25% of its citizens aged 60 and older. The dense population poses challenges for infrastructure, healthcare access, and the overall well-being of older individuals.

• Bevezető

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  268

  Tisztelt Olvasó!

  A 2021-es Gerontológiai Napok a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának 14. alkalommal megrendezett éves tudományos konferenciája, nem csak azért páratlan, mert egyetlen ilyen tematikájú nagy múltú konferencia magyar egyetem szervezésében, hanem azért is, mert az érintett tudományterületek sokszínűsége mellett jellemzi a résztvevők sokszínűsége is. A tudományos kutatók, oktatók és PhD hallgatók mellett, az idősellátásban, idősek támogatásában tevékenykedő szakemberek és más érdeklődők is meghallgatják az itt elhangzó előadásokat, bekapcsolódnak a vitákba, szimpóziumokba és kerekasztalokba.

  Nagyon köszönjük a visszajelzéseket (dicséretet, kritikát, javaslatot, kérést) amelyeket a Konferencia során, és azt követően is eljuttatnak hozzánk a résztvevők!

  Ebben a tudományos folyóirat különszámban a Konferencián elhangzott előadások absztraktjait olvashatják.

  Elsőként Prof. Dr. Tóth Miklós plenáris előadásának rövid összefoglalója, majd az angol nyelvű előadások kivonatai és a magyar nyelvű absztraktok érhetőek el ezen a felületen.

  Várjuk Önöket a Gerontológiai Napok 2022. rendezvényen is!

  Bene Ágnes
  a Különszám szerkesztője

• Advancing Research and Training on Ageing, Place and Home

  143-148

  Papp Katalin

  Megtekintések száma:

  204

  HOMeAGE Doctoral Network Older Adult Reference Group Meeting
  Horizon Europe (HORIZON) Marie Skłodowska-Curie Actions Doctoral Networks
  HOMeAGE (101073506)

• Magyar Gerontológia 12 (39) 2020 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  12

  Tisztelt Olvasóink!

  Örömmel ajánljuk figyelmükbe a Magyar Gerontológia folyóirat legújabb, 39. számát, melynek tudományos cikkeiben a következő témákat érintik szerzőink. Kovács Éva Katalin tanulmányában felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint – ahogy a gazdaság egyéb területein, úgy a családi gazdaságokra vonatkozóan is – az egyik legnagyobb kockázatot az utódlás megfelelő lebonyolítása jelentheti. Ideális helyzetként írja le azt az állapotot, amelynek során egy családi gazdaság évtizedeken, generációkon át egy család kezében marad, hiszen a vezetők tapasztalata, tudása, kapcsolati tőkéje gördülékenyebben adódhat át a fiatalabb családtagoknak. Ferwagner Anna és Pék Győző két cikkel is jelentkezett. Az elsőben azt vizsgálták, hogy hogyan élik meg életük utolsó szakaszát azok az idősek, akik ezekben az években maradandó alkotás létrehozását célzó alkotó tevékenységgel foglalkoznak. A másodikban pedig arra voltak kíváncsiak, hogy milyen flow- és antiflow-élményt élnek át különböző élethelyzetekben az idősek. Mindkét kutatás érdekes, elgondolkodtató és előremutató eredményeket hozott. Bene Ágnes, Móré Marianna és Zombory Júlia igen időszerű dolgozatukban az idősek szempontjait előtérbe helyezve elemezték a digitalizációs kor kihívásait. A pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzítették a szerzők a digitalizációnak az aktív idősödéssel kapcsolatos lényeges területeire nézve. Tudománynépszerűsítő cikkeink is komoly érdeklődésre tarthatnak számot. Az elsőben Arató András saját példáján keresztül lebilincselően számol be arról, hogyan vált egy 65 éves villamosmérnök egy véletlennek köszönhetően a világszerte ismert és kedvelt Hide the pain Harolddá. A másodikban Dobos László az EduSenior Karantén Képzési Program részeként megvalósult kérdőíves kutatás izgalmas eredményeit mutatja be. A vizsgálat 2020. május 5-től 2020. május 20-ig tartott. Zárásként ismételten ajánljuk a gerontológia tudománya iránt érdeklődők számára folyóiratunk aktuális számát, kellemes és tartalmas olvasást kívánunk!

  Kristóf Zsolt

• COVID-19 hatása az idős korúak online vásárlási szokásaira - vizsgálat két régióban

  146-158

  Stumpf-Tamás Ivett

  Megtekintések száma:

  270

  A COVID-19 jelentős mértékben befolyásolta az emberek életét, az idősekét is, akik igyekeztek leszűkíteni a személyes kapcsolataikat, különösen a karantén időszakokban. Megváltozott a mindennapi életük, többek között a vásárlási szokásaik is átalakultak. A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Gerontológiai Tanszékének longitudinális kutatása adta a kutatásom alapját. 2021 nyarán két régióra kiterjedő interjús kutatást végeztem, amelyben arra kerestem a választ, hogy a COVID-19 járvány milyen mértékben befolyásolta az idős szervezetek tagjainak életét, hogyan változtak meg szokásaik, például a digitális eszközök használatával és általában a fogyasztással kapcsolatban. Az eredmények alapján elmondható, hogy míg 2020-ban a pandémia ideje alatt főként telefonon tartották egymással a kapcsolatot a szervezetek tagjai, 2021-ben már közel azonos számban voltak azok akik a hagyományos telefonos és azok, akik az online kapcsolattartást preferálták. Az online kapcsolattartás és az internethasználat feltehetőleg azért lett elterjedtebb, mert az idősebbek nyitottabbak lettek az online világ iránt. A vizsgált időszakban megnőtt az idősek hajlandósága a digitális eszközök használatára és kiszélesedtek a lehetőségeik is, például a kompetenciáik (gyakran kényszerű) fejlesztésével. Igaz ez az online vásárlásokra is. Mint a hazai fogyasztói korcsoportok mindegyikében, úgy az idősek körében is nőtt az online fogyasztás. Erre esetükben elsősorban a digitalizációval kapcsolatos lehetőségeik bírnak befolyással.
  A digitalizáció legfőbb előnye az idősek számára, hogy sokkal könnyebben tudják egymással tartani a kapcsolatot, köztük a távolabb élő családtagokkal is, míg hátránya közé tartozik, hogy nem minden idős személy engedheti meg magának, hogy rendelkezzen a megfelelő kompetenciákkal, technikai feltételekkel és internet hozzáféréssel.

• Karantén Kérdőív a Koronavírus idején

  73-100

  Dobos László

  Megtekintések száma:

  239

  A 3. Kor Egyeteme Alapítvány az MTA MATB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottsága és a Miskolci Egyetem BTK Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoportja (Modern Filológiai Intézet) közös szervezésében került sor a Karantén Kérdőív a Koronavírus idején című kutatásra, mely az EduSenior Karantén Képzési Program részeként valósult meg 2020.05.05 – 2020.05.20. között. A beszámoló a kutatás fontosabb eredményeit mutatja be.

• Gerontological perspectives of Big Data analysis of mobile-based health data

  62-63

  Imre Töviskes

  Balázs Molnár

  Megtekintések száma:

  120

  The mass proliferation of smartphones with the features of general purpose computers is a major challenge for the iPhone in 2007. Medical use of these devices started in 2009 and today there are around 350,000 health apps in the world, are available, with hundreds of hundreds of millions of them, and they have more than 10 million users. Studies show that users are becoming more open to health apps and related mobile phone peripherals, use of assets (e.g. activity trackers).

• Magyar Gerontológia 11 (37-38) 2018 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  9

  Tisztelt Olvasóink!

  A Magyar Gerontológia folyóirat e számában az idősödés társadalmi összefüggéseinek számos fontos kérdését tárgyalják szerzőink. Az időskorúak gondozásának egyik nagy kihívása a család gondozói feladatainak, terheinek vizsgálata áll Tróber Anett Mária, Széman Zsuzsa és Kiss Gabriella kutatásainak középpontjában. Csinády Adriána a nagyszülői szerepek hátterét elemzi. Szilvásiné Bojda Márta cikke a nyíregyházi Alzheimer Café mozgalom elindításainak tapasztalatairól számol be. Égerházi Anikó és szerzőtársai a demencia vizsgálat új módszerét honosították és tesztelték, ennek kutatási eredményeiről számolnak be. Az aktív idősödés kérdéskörében több publikációt is közlünk, melyek az idősek fogyasztói szerepével, a fogyasztóvédelem jelentőségével a fizikai aktivitás fontosságával, valamint az időskorúak környezetében lévő állatok hatásával (állatterápia) foglalkoznak. Boga Bálint pedig az esztétikum idősödésben betöltött szerepét elemzi dolgozatában.

  Patyán László

• Magyar Gerontológia 12 (KK) 2020 Teljes lapszám

  Megtekintések száma:

  10

  Tisztelt Olvasó! 

  A Magyar Gerontológia tudományos folyóirat megújulásának része az a törekvés is, hogy évente Konferencia Különszámban adjuk közre a Kutatóműhely (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék) szervezésében megrendezésre kerülő Nemzetközi Gerontológiai Konferencián elhangzó előadások rövid összefoglalóit. Ezzel hozzá szeretnénk járulni a kutatók és szakértők eszmecseréjének folyamatosságához úgy, hogy az absztraktok könnyen elérhető formában állnak az olvasók rendelkezésére, és talán itt a folyóirat honlapján ahhoz is kedvet éreznek majd, hogy a folyóirat rendes számait átlapozva tanulmányozzanak itt megjelent publikációkat és értesüljenek a gerontológia témakörét érintő hazai és külföldi kutatási eredményekről.

  Bene Ágnes 
  a Konferencia titkára 
  szerkesztő 

   

• Physical Restraint Use within Maltese Long-Term Care Settings

  9-10

  Maria Aurora Fenech

  Megtekintések száma:

  171

  The holistic study looked at the locally unexplored environment, providing a platform of knowledge base and information on physical restraint use. The project secured relevant information focal to the older person residents, health care providers and policy makers within long-term care settings.