Keresés

Keresési eredmények

• Az LMBT-tolerancia és a gazdasági fejlődés közötti összefüggés Közép-Európában

  85-92

  Tarnóczi Tamara Dóra

  Megtekintések száma:

  14

  A kutatásomban az a célom, hogy empirikusan alátámasszam a modernizációs tézisre alapozva a gazdasági fejlődés és az LMBT-tolerancia közötti kapcsolatot. Az alábbiakban röviden ismertetem, hogy elméletben miért következik magasabb tolerancia a magasabb gazdasági fejlettségből, illetve megvizsgálom, hogy ez a feltevés érvényesül-e a gyakorlatban Közép-Európa országaiban. Továbbá, rávilágítok arra, hogy akár a nagyobb tolerancia is képes lehet fokozni a gazdasági teljesítményt, tekintve, hogy támogatja az innovációt és a technológiai fejlődést, növeli a versenyképességet, valamint a nemzeti hírnevet is javítja. Mindez segíthet jobb külkereskedelmi kapcsolatokat kialakítani, több külföldi befektetőt bevonzani. Az elemzésem alapján kijelenthető, hogy valóban toleránsabbak azok az országok, ahol magasabb a jólét. Ennek hátterében a magasabb képzettségi szint, az erősebb demokratikus intézményrendszer, illetve a társadalmi értékrend modernizációja áll. Azt viszont nem tudtam empirikusan igazolni, hogy valóban több befektetés érkezne a toleránsabb országokba, avagy kevesebb az intoleránsokba. Feltehetően azért nem volt szignifikáns összefüggés a befektetések és a tolerancia között, mert a külföldi befektetők számára a befektetési helyszín megválasztásakor az adott ország szakképzett munkaerővel való ellátottsága és a termelési költsége az elsődleges, nem az LMBT-jogok.

• A szingapúri csoda: növekedés egy politikailag csak részben szabad országban

  105-110

  Paróczai Anikó

  Megtekintések száma:

  27

  Vajon van-e kapcsolat a demokrácia illetve a gazdasági fejlődés között, ha igen akkor milyen, ha nem akkor miért nincs? Kutatásom során arra keresem a választ, hogy az autokráciákban hogyan érhető el gazdasági fejlődés. Igyekeztem válaszokat találni arra a kérdésre, hogy Szingapúr milyen feltételek mellett járhatta be példaértékű növekedési pályáját. Megvizsgáltam a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, történelmi példákat, és ezekből igyekeztem következtetéseket levonni. Az ország gazdaságát megvizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy Szingapúr gazdasága alapvetően a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre épül. Az ország növekedéséhez szükség volt az aktuális világgazdasági tendenciák gyors felismerésére, előrejelzésére, illetve az ezekhez a folyamatokhoz igazodó stratégiák kialakítására. Az aktív kormányzati szerepvállalás az éppen élénkítendő kormányzati szektorokban, a különböző kormányzati ösztönzők is motivációt jelenthettek a külföldi befektetőknek. Továbbá fontos még kiemelni a nagyfokú gazdasági szabadságot, illetve a befektetőbarát közeget. Utóbbit a Doing Business jelentés is alátámasztja, ahol Szingapúr évek óta az első helyen szerepel.

• A modern elektromosautó-használat fenntarthatósága és gazdasági értékelése

  61-66

  Tóth Bálint

  Megtekintések száma:

  64

  Napjaink globális fogyasztói társadalma által egyre nagyobb igény mutatkozik fenntartható és megfizethető elektromos autók iránt. Jelen tanulmány legfőbb célja, hogy komparatív analízist végezzen a fogyasztók számára jelenleg elérhető elektromos és fosszilis energiával meghajtott autómodellek tekintetében.

  A tanulmány során elvégzett komparatív analízis eredményeképp megállapítható, hogy az utóbbi évtizedben hiába indult el egyfajta fejlődés mind az elektromos autók meghajtása, mind a gyártási technológiájuk tekintetében, sajnálatos módon a fenntarthatóságuk továbbra sem kedvező a népesség döntő hányadát alkotó szegmentum számára. A társadalmi középosztály részét képező fogyasztók értékelése alapján az elektromos autók átlagos beszerzési ára továbbra is túl magas ahhoz, hogy gazdaságilag jövedelmező legyen üzemeltetni őket, ugyanakkor a luxusautók kategóriájában a beszerzéskori árkülönbség eltörpülhet, akár teljes mértékben meg is szűnhet. Amíg az elektromos autók körében használatos akkumulátor-gyártási technológia nem fejlődik jelentős mértékben, illetve a gépjárművek beszerzéskori ára nem csökken le szignifikánsan, addig nem tekinthető az elektromos autózás minden szegmentum számára egyértelműen fenntartható alternatívának.

• A turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek helyzetének értékelése a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. Példáján keresztül

  133-138

  Molnár Szilvia

  Megtekintések száma:

  14

  Az elmúlt években a turizmus ágazata a gazdasági, társadalmi és környezeti hatásoknak köszönhetően jelentős változáson esett, s kialakult a modern turizmus, amely azonban egy folyamatos versenyhelyzetet teremtett a turizmusban érdekelt szolgáltatók számára. Mindenki igyekszik kivívni a piac és a fogyasztók elismerését, valamint folyamatos fejlődés mellett fenntartani a turisták érdeklődését és elégedettségét. Azonban az egyre erősödő piaci versenyben ez nem egyszerű feladat. Ebben a helyzetben fontos, hogy a szolgáltatók lépést tudjanak tartani a versenytársakkal. Ehhez szükség van egy komplex turisztikai termékre, erős marketing tevékenységre, valamint fontos, hogy a szolgáltatók felismerjék lehetőségeiket. Azonban a gazdasági válság hatása és a turisztikai szokások átalakulása jelentősen megnehezíti a szolgáltatók önálló, sikeres piaci fellépését. Éppen ezért, mind desztinációs, mind magasabb szinteken elengedhetetlen egy sikeres turisztikai irányítási rendszer kiépítése.  Dolgozatom fő célkitűzése a TDM szervezetek helyzetének értékelése volt a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. példáján keresztül. A kutatások eredményeként úgy vélem, hogy a szervezeti rendszer kiépítése jó irányba halad, ezt támasztják alá a hajdúszoboszlói szervezetnél tapasztaltak is. Egy ilyen jellegű együttműködés jelentős előrelépést jelenthet a turisztikai irányításban, s nagyban hozzájárul a turizmus fejlődéséhez. Ezt jól bizonyítja a szervezetek növekvő száma és a Magyar TDM Szövetség kialakítása is.

• Egy víziszárnyas tenyésztéssel foglalkozó társaság önköltségszámítás rendszerének bemutatása

  83-88

  Mercs Andrea

  Megtekintések száma:

  10

  Az elmúlt évek alatt a gazdasági helyzet megnehezedése, a piaci igények folyamatos változása és a piaci verseny növekedése minden vállalkozásra kihatott. Így fontos tényezővé vált a folyamatos fejlődés és a költségek csökkentése, ami által versenyképes lehet egy vállalat. Célkitűzésem a dolgozat megírásával, hogy a vezetői információs rendszer szükségességét bemutassam, amin belül kiemelem az önköltségszámítással kapott információk fontosságát és értékét. Azt, hogy mennyire fontos a megfelelően kiépített vezetői információs rendszer, leginkább gyakorlati példán keresztül tudom ismertetni, így a bemutatás során a kapott eredmények információtartalmának jelentőségére is fény derül. A szekunder és primer adatgyűjtést követően, az adatok és ismeretek segítségével elvégeztem a vállalkozás 2014. gazdasági évére vonatkozó önköltségszámítását, a tevékenységalapú kalkulációval. Ez a kalkuláció viszont több módszert is magába foglal, amelynek következtében a lehető legpontosabban megállapítható a kalkulációs egységek önköltsége. A 2011. üzleti évben a vállalat által kialakított önköltség-számítási rendszer hozzájárult a termelés hatékonyságának javulásához és az eredmények növeléséhez. Ez az önköltségszámítást úgy befolyásolta, hogy a szükséges számítások meghatározott időre, minden hónapban elkészültek. Így könnyebbé tette a vezetők és a tulajdonosok számára a tervezést és a termelés eredményének nyomon követését, valamint a hibák időben történő kiszűrését és azok felszámolását.

• A teljes termékenységi arányszám meghatározói jóléti államokban

  5-14

  Bakos Imola

  Megtekintések száma:

  22

  A népesség, illetve a gazdasági fejlődés egyidejű növekedésének összeegyeztethetősége évszázadok óta foglalkoztatja a közgazdászokat. A gyorsan növekvő népesség problémáját azonban napjainkban a népesség csökkenésének mérsékléséből adódó kihívások váltják fel, különösen azokban az országokban, amelyekben az egy főre eső jövedelem és a jóléti szolgáltatások mértéke is magas – röviden: a jóléti államokban. A hosszú távon biztosított reprodukcióhoz ugyanis az egyes országok teljes fertilitási rátájának (TFR) 2,1 körül kell mozognia. Ennek az értéknek az elérése a legtöbb fejlett állam számára komoly kihívást jelent. Mindezekből kiindulva, a tanulmány lineáris regresszió, illetve egyéb adatbányászati módszerek segítségével modellezi, majd vizsgálja a teljes termékenységi arányszámot. Ennek megvalósítása a WEKA nyílt forráskódú program, illetve huszonkét OECD ország adatainak segítségével történik. Az elsődleges cél a TFR-t befolyásoló tényezők feltérképezése. Ezt követően annak tanulmányozása, hogy a jóléti államok esetében mennyire reális törekvés a 2,1-es teljes termékenységi arányszám elérése. A reprodukciós szinthez legközelebb álló eredményeket a lineáris regresszió és a véletlen erdő modellek adják rendre az 1,761 és az 1,893 értékekkel. Az eredmények alapján elmondható, hogy a jóléti országok számára a rövidtávon elérhető cél a kívánt érték minél jobban történő megközelítésére való törekvés.

• A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon

  73-78

  Bakti Beatrix

  Megtekintések száma:

  21

  Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk.

• Magyar és spanyol nemzetiségű fogyasztók szokásainak, véleményeinek összehasonlítása a fenntarthatóság kapcsán

  93-98

  Török Barbara

  Megtekintések száma:

  30

  A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata, amik kevesebb szennyezést okoznak. Tekintettel arra, hogy a téma globális, a kutatás egy közép-kelet-európai és egy nyugat-európai országban is folyt. Ezen kutatómunka célja megvizsgálni és összehasonlítani a magyar és spanyol fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos szokásait és véleményét. A szekunder kutatás keretében vizsgált témakörök a fenntarthatóság kialakulása, céljai, mérőszámai és gazdasági területekre, illetve fogyasztókra gyakorolt hatása voltak. A primer adatgyűjtés kérdőívekkel folyt, amit a magyar és spanyol kitöltők is a saját anyanyelvükön töltöttek ki. Az elemzés mindkét nemzet esetében kereszttábla-elemzésekkel és leíró statisztikákkal történt. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok nem mutattak nagy eltéréseket a két nemzet esetében annak ellenére, hogy előzetes tapasztalataim szerint intenzívebb a téma kommunikálása Spanyolországban. Kiderült még, hogy a kitöltők leginkább a kormánytól és a vállalatoktól várják, hogy cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében.