Keresés

Keresési eredmények

• TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

  87-94

  Vámosi Kira Fanni

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  122

  Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.

• A szabadidősport hatásai a Debreceni Egyetemisták személyiségére és egészségtudatosságára

  57-66

  Mészáros János

  Pfau Christa Sára

  Megtekintések száma:

  34

  A mai modern világunk egyik súlyos problémája a fizikai inaktivitás, melyhez számos betegség és negatív következmény fűződik. Ez a probléma, mely az ember egészségi állapotára is hatást gyakorol, egyértelműen orvoslást igényel. Ennek az egyik lehetséges megoldása a szabadidőben űzött rendszeres fizikai aktivitás lehet, azon belül is a szabadidősport, mely a fizikai aktivitás egyik alappillére. A szabadidősport hatásainak vizsgálata nagyon fontos, hiszen ez által megismerhetővé válnak az egyének sportolási szokásai, motivációi, illetve a sport egyére gyakorolt hatásai mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Kutatásunk ezt felismerve igyekszik megfigyelni a Debreceni egyetemisták egészségtudatosságát, sportolási szokásait, szabadidős tevékenységeit, motivációs hátterüket, illetve a sport személyiségre gyakorolt hatásait. Vizsgált célcsoportnak a Debreceni egyetem hallgatóit választottuk, hiszen egyrészt ez az a közösség, melynek tagjai a jövő generáció értelmiségi rétegét fogják képezni, ezáltal hatást gyakorolva a jövő nemzedék értékrendjére, gondolkodásmódjára (példamutatásra, magas döntéshozói pozíciók betöltésére). Másrészt, ha sikerül jobban megismerni a fiatalabb korosztályokat, akkor könnyebb megoldásokat találni a felmerülő problémára. Ezért is vizsgáltuk, hogy az egyetemisták miként gondolkodnak saját egészségükről, sportolási szokásaikról, illetve miként látják a sport pozitív, fejlesztő hatásait saját életükre vonatkoztatva.

• Sportolással és táplálkozással kapcsolatos applikációk használata az egyetemisták körében

  41-48

  Hugyecz Mirtill

  Megtekintések száma:

  31

  Napjainkban az egészséges életmód növekvő fontosságú, egyre többen figyelnek oda a megfelelő, minőségi táplálékbevitelre és a rendszeres testmozgásra. A kutatásom elsődleges célja arra választ kapni, hogy az egyéneknek az egészségtudatosabb életmódra való áttérés és annak fenntartása esetében milyen mobilmarketing eszközök tudják támogatni a törekvéseiket. A kutatás során kérdőíves megkérdezés keretében folytattam a kutatásom (N=314). A kutatási eredmények alapján összességében elmondható, hogy az egyetemisták többnyire egészségtudatosnak gondolják magukat. Összességében elmondható sportolással kapcsolatos appokat többen használnak, mint táplálkozással kapcsolatos alkalmazásokat. Napjainkban lehetőségünk nyílt teljesítményünk és testünk folyamatos monitorizálására és a külső érdeklődők felé való dokumentálására. Így elmondható, hogy a digitalizáció szoros kapcsolatban van a sportfogyasztással is. A kérdőívemnek köszönhetően, kulcsfontosságúnak találtam egy olyan gyűjteményt megalkotni, amely magába foglalja az egészségtudatos életmóddal és ezen belül a táplálkozással kapcsolatos okostelefon alkalmazások kategóriák szerinti megfigyelését.

• A környezetvédelem megítélése hazai és külföldi egyetemisták körében

  35-40

  Durkó Emília

  Megtekintések száma:

  21

  A II. világháború óta hihetetlenül felgyorsult a tudományos és a technológiai fejlődés, hatása nem nevezhető egyértelműen pozitív jelenségnek. A XX. század közepéig nem váltak köztudottá a civilizáció és a gazdaság növekedésének káros hatásai, amelyek környezetünket fenyegetik. Az 1960-as évektől került előtérbe a környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet. A környezettudatosság felmérésére már több ízben tettek kísérletet egyéni és vállalati szinten egyaránt, mely vizsgálatok tanulmányozása kíváncsivá tett és arra ösztönzött, hogy elvégezzek egy kutatást az egyetemisták körében. Azt vizsgáltam, hogyan vélekednek a környezetvédelemről, és a környezettudatosság mennyire kap szerepet mindennapjaikban, legyen szó közlekedésről, vásárlásról, vagy szabadidős programokról. Jelen tanulmányban a debreceni és a prágai agrártudományi egyetem hallgatóinak válaszait elemeztem és hasonlítottam össze. Többek között azt vizsgáltam, hogy a cseh vagy a magyar diákok, a férfiak vagy a nők, a városban vagy falvakban élők viselkednek környezettudatosabban. Vizsgálataim során kiderült például, hogy a nők a pesszimistábbak, a férfiak a tájékozottabbak, a csehek szívesebben szelektálják a hulladékokat, a magyarok pedig többet áldoznak a környezettudatosságra.

• Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében

  25-32

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  31

  Az egészség a legfontosabb dolog életünkben, amelyre nagyon oda kell figyelnünk és törekednünk az egészségtudatos életmódra. A megfelelő étkezés folytatása nagyon fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Kutatásom célja annak megvizsgálása, hogy az egyetemisták (18 és 30 év között) egészségesen táplálkoznak-e egészségük megőrzése érdekében. A kutatás során online kérdőíves felmérést végeztem, amelynek kérdéseit magam állítottam össze és összesen kétszázharmincnégy hallgató töltötte ki a Debreceni Egyetemről. A kérdőív kitöltői egészségük védelme érdekében a testmozgást fontosabbnak tartják, mint az egészséges táplálkozást. A táplálkozás esetében vannak olyan területek, ahol elmondható, hogy az emberek odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, de az eredmények alapján többnyire az figyelhető meg, hogy nem táplálkoznak egészségesen, annak ellenére, hogy véleményük alapján ügyelnek az egészséges étrend fenntartására.

• Egyetemisták véleménye a társadalmi felelősségvállalásról (CSR)

  159-166

  Tordai Georgina

  Megtekintések száma:

  16

  A gazdasági és ökológiai rendszer együttes működését, az ember és a természet viszonyát diszharmónia jellemzi, mely orvoslására tudatos, felelős magatartás és cselekvés szükséges. Egyre több cég, felelős gondolkodású vezetője, a profitmaximalizáláson túl önkéntesen jogi, etikai, erkölcsi, környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is beépít a cég céljai, értékei közé, vagyis felismerték, hogy az üzleti élet világa nem egy hermetikusan zárt terület, hanem kapcsolatban áll szűkebb és tágabb környezetével, vagyis a társadalommal és a természeti környezettel. Számos szakirodalomban olvashatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a vállalatok fokozódó erőfeszítést tesznek annak érdekében, hogy felelős magatartásukat nyilvánosságra hozzák, tájékoztassák a fogyasztókat, remélvén, hogy a fogyasztók bizalmat szavaznak terméküknek, szolgáltatásuknak. Azonban kevesebbet olvashatunk arról, hogy a fogyasztók hogyan vélekednek a cégek felelős magatartásával kapcsolatban. Jelen tanulmány célja az volt, hogy bemutassam Egyetemünk turizmus-vendéglátás valamint kereskedelem és marketing szakon tanuló végzős hallgatóinak véleményét a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban. Érdekesnek tartottam megvizsgálni, hogy van-e különbség a két szakon tanulók érdeklődése, véleménye, tájékozottsága között a vizsgált témában; befolyásolja-e a hozzáállásukat nemük, illetve származási helyük.