Cikkek

A szabadidősport hatásai a Debreceni Egyetemisták személyiségére és egészségtudatosságára

Megjelent:
2024-04-22
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Mészáros, J., & Pfau, C. S. (2024). A szabadidősport hatásai a Debreceni Egyetemisták személyiségére és egészségtudatosságára. Gazdálkodástudományi Közlemények, 8(2), 57-66. https://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/14118
Absztrakt

A mai modern világunk egyik súlyos problémája a fizikai inaktivitás, melyhez számos betegség és negatív következmény fűződik. Ez a probléma, mely az ember egészségi állapotára is hatást gyakorol, egyértelműen orvoslást igényel. Ennek az egyik lehetséges megoldása a szabadidőben űzött rendszeres fizikai aktivitás lehet, azon belül is a szabadidősport, mely a fizikai aktivitás egyik alappillére. A szabadidősport hatásainak vizsgálata nagyon fontos, hiszen ez által megismerhetővé válnak az egyének sportolási szokásai, motivációi, illetve a sport egyére gyakorolt hatásai mind fizikai, mind pszichikai értelemben. Kutatásunk ezt felismerve igyekszik megfigyelni a Debreceni egyetemisták egészségtudatosságát, sportolási szokásait, szabadidős tevékenységeit, motivációs hátterüket, illetve a sport személyiségre gyakorolt hatásait. Vizsgált célcsoportnak a Debreceni egyetem hallgatóit választottuk, hiszen egyrészt ez az a közösség, melynek tagjai a jövő generáció értelmiségi rétegét fogják képezni, ezáltal hatást gyakorolva a jövő nemzedék értékrendjére, gondolkodásmódjára (példamutatásra, magas döntéshozói pozíciók betöltésére). Másrészt, ha sikerül jobban megismerni a fiatalabb korosztályokat, akkor könnyebb megoldásokat találni a felmerülő problémára. Ezért is vizsgáltuk, hogy az egyetemisták miként gondolkodnak saját egészségükről, sportolási szokásaikról, illetve miként látják a sport pozitív, fejlesztő hatásait saját életükre vonatkoztatva.

Hivatkozások
  1. BORBÉLY A. – MÜLLER A. (2008): A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. Valóság-Térkép-6. PEM tanulmányok. 211 p. ISBN: 9789630665377
  2. EUROBAROMETER (2018): Special Eurobarometer 472. Sport and physical activity. https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/
  3. index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/special/surveyky/2164, (letöltve: 2019.10.18.)
  4. KOVÁCS K. (2011): Egyetemisták szabadidős tevékenysége és mentális státusa. In: Iskolakultúra, 2011/10-11, pp. 147-162.
  5. MAGYAR IFJÚSÁG KUTATÁS (2017): SZÉKELY L. – SZABÓ A. (szerk.) Magyar Ifjúság Kutatás 2016. Új Nemzedék Központ, Budapest. 52 p. ISBN 9789631279658
  6. NEULINGER Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. Ph.D értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. 221 p.
  7. PFAU C.S. (2017): A szabadidősport szervezési sajátosságai a felsőoktatásban. Doktori értekezés, Deb-receni Egyetem, Debrecen. 159 p.
  8. PLUHÁR ZS. – KERESZTES N. – PIKÓ B. (2003): "Ép testben ép lélek". Középiskolások értékrendje fizikai aktivitásuk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle. 2003/2. 29-33. pp.
  9. SZABÓ Á. (2006): Egyetemisták szabadidősport-(szolgáltatás) fogyasztása. In: Budapest Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Műhelytanulmányok. 76.sz. Mű helytanulmány. 30 p. HU ISSN 1786-3031
  10. SZABÓ Á. (2013): Szabadidősport-piacok Magyarországon. Vezetés Tudomány. XLIV évfo-lyam.2013.4. szám, pp. 18-28. ISSN0133-0179
  11. WORLD HEALTH ORGANIZATION (WHO) (2010): World Health Statistics 2010. 177 p. ISBN 9789241563987.