Keresés

Keresési eredmények

• Egészséges táplálkozás vizsgálata a Debreceni Egyetem hallgatói körében

  25-32

  Fenyves László

  Megtekintések száma:

  11

  Az egészség a legfontosabb dolog életünkben, amelyre nagyon oda kell figyelnünk és törekednünk az egészségtudatos életmódra. A megfelelő étkezés folytatása nagyon fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Kutatásom célja annak megvizsgálása, hogy az egyetemisták (18 és 30 év között) egészségesen táplálkoznak-e egészségük megőrzése érdekében. A kutatás során online kérdőíves felmérést végeztem, amelynek kérdéseit magam állítottam össze és összesen kétszázharmincnégy hallgató töltötte ki a Debreceni Egyetemről. A kérdőív kitöltői egészségük védelme érdekében a testmozgást fontosabbnak tartják, mint az egészséges táplálkozást. A táplálkozás esetében vannak olyan területek, ahol elmondható, hogy az emberek odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, de az eredmények alapján többnyire az figyelhető meg, hogy nem táplálkoznak egészségesen, annak ellenére, hogy véleményük alapján ügyelnek az egészséges étrend fenntartására.

• Egészségvédő élelmiszervásárlás és -fogyasztás kapcsolata a fizikai aktivitással

  51-58

  Nábrádi Zsófia

  Megtekintések száma:

  13

  Az éhezés évezredekig az emberiség egyik legádázabb ellensége volt, ám az elmúlt száz év gazdasági, politikai és technológiai vívmányai a fejlett országokban felszámoltak a biológiai szegénységgel. A 21. század új kihívás elé állítja a fejlett- és fejlődő társadalmakat. Bár az élelmiszerek hozzáférhetősége megoldódott, a tápanyagban szegény, energiadús ételek fogyasztása - karöltve az ülő- és a mozgásszegény életmód elterjedésével – világméretű problémát jelent.
  Az utóbbi 35 évben a nem kiegyensúlyozott táplálkozás okozta hiányok pótlásának érdekében egészségvédő, un. funkcionális élelmiszerek jelentek meg a piacon. Az egészség világméretű megatrendje bő egy évtizede hazánkban is jelen van, amelynek alappillérei az egészségtudatos táplálkozás és a mozgás. Szakirodalmi áttekintést követően feltáró kvalitatív kutatásaim eredményeit ismertetem, amelyek egy kvantitatív kérdőíves felmérés előkészítő szakaszát képzik. Kutatási kérdésem, hogy a rendszeres testmozgás hatással van-e az egészségvédő élelmiszerek, specifikusan a savanyított tejtermékek (probiotikus joghurt és kefir) vásárlására és fogyasztására. Vizsgálataim alapján előre jelezhető, hogy számos különbség mutatható ki az aktív- és a passzív életmódot folytató személyek között az egészségvédő élelmiszerek, továbbá a savanyított tejtermékek iránti attitűd, vásárlás és fogyasztás kérdésköreiben.

• A mangalica húsminőség egészség aspektusainak fogyasztói megítélése kérdőíves felmérés alapján

  5-12

  Angyal Vivien

  Megtekintések száma:

  9

  A mangalica hús előállításának fontosságát, az emberi egészségre gyakorolt hatását szeretném bemutatni kutatásomban a világon, Európában és Magyarországon egyaránt. Kutatásommal célom a fogyasztók véleményét felmérni a mangalica hús köztudatban elhelyezett szerepét tekintve kérdőív segítségével. A fogyasztói kérdőív során nem csak felmérést készítettem, hanem igyekszem tájékoztatni is válaszadóimat, a mangalica egészségre gyakorolt hatásairól. Ennek a kutatásnak a fontossága abból adódik, hogy a világon a népesség csaknem egyharmada elhízott vagy túlsúlyos, valamint már népbetegség a rossz koleszterinszint emelkedése, ezért egyre jobban előtérbe kerül napjainkba az egészséges táplálkozás.  Szükségesnek tartanám az emberek tudatában elhelyezni az egészséges táplálkozás fontosságát, és azt, hogy minőségi táplálékot fogyasszanak egészségük megőrzése érdekében. Napjainkban ez még kezdetleges, de javuló tendencia mutatkozik az életszínvonalat tekintve, így várhatóan többet fognak az emberek olyan élelmiszerekre költeni, amik nem károsak a szervezetük egészségére. Erre való tekintettel a mangalica fogyasztása előtérbe fog kerülni és az ezres nagyságrendű árkülönbséget is hajlandóak lesznek megfizetni a fogyasztók. Célközönségnek főként a középosztály felső részét kell megcélozni, hiszen ők azok, akik a legnagyobb hajlandóságot mutatják efelé az egészségtudatos életvitel felé.

• Az élelmiszerfogyasztás és a fizikai aktivitás kapcsolata az egészséges életmód tükrében

  35-42

  Madarász Tamás

  Megtekintések száma:

  37

  Az elmúlt évtizedekben az emberiség életmódja jelentősen változott, amely kezdetben a fejlettebb országokban majd napjainkban az egész világon új típusú betegségeket alakított ki.
  Az úgynevezett civilizációs betegségek terjedése által bekövetkezett halálozási arány mára a legnagyobbnak tekinthető. A jelenséggel foglalkozó szakértők megállapították, hogy a krónikus betegségek megjelenése sok tényező következménye: a környezetszennyezés, a felgyorsult és túlhajszolt életmód, továbbá a túlzott stressz mellett a civilizált társadalmakra egyre inkább jellemző mozgásszegény életmód is kiváltó ok lehet, amely az ülő foglalkozások növekvő számának tudható be. Ehhez a megváltozott életmódhoz képest azonban a társadalmak táplálkozási szokásai nem változtak, így – a táplálkozástudományokkal foglalkozó kutatók szerint – egyenes út vezetett a civilizációs betegségek elterjedéséhez, amely jelentős mértékben terheli a fejlett országok egészségügyi rendszereit, egyúttal gazdasági veszélyekkel is jár (pl. munkából való kiesés, táppénz növekvő mértéke). A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket a szakirodalom életmóddal és táplálkozással összefüggő betegségeknek nevezi. A magyar lakosság táplálkozási helyzetének a statisztikai adatait elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi zsiradékot fogyasztanak az ajánlottnál, továbbá a férfiak kétszer, a nők másfélszer annyi koleszterint, és négyszer, illetve háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi elegendő lenne, viszont az ajánlott élelmi rost mennyiségnek csak a kétharmadát. A fizikai aktivitás növekedése, és az elfogyasztott ételek milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot.

• A testtömegindex és testmozgás vizsgálata a 3-14 éves korosztály körében

  73-84

  Tarnóczi Dominika

  Bauerné Dr. Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  32

  A fejlődő szervezet számára az egészség megőrzése céljából a megfelelő tápanyagbevitel és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen feltétel. A szélsőséges testtömeg, mely megjelenési formája lehet a túlsúly és az elhízás is jellemző a fejlett társadalmak tagjaira, sajnálatos módon ezt már egyre inkább tapasztalhatjuk gyermekkorban is. Az elhízás gyakorisága a 6-9 éves korosztályban a WHO adatai alapján Magyarország esetében átlag feletti értéket jelez, s a tendencia is azt mutatja, hogy ez a probléma következő időszakban egyre jelentősebbé válik majd. Jelen tanulmányban kutatásunk négy hipotézisét vizsgáljunk az egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás összefüggéseit elemezve. Kiemelten kezeljük a szülői magatartás hatásának a vizsgálatát, a nassolási szokások elemzését. Kutatásunkban a 3-14 éves korosztályt vizsgáltuk, a debreceni közoktatási óvodák és általános iskolák intézményeiben.

• TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN

  87-94

  Vámosi Kira Fanni

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  92

  Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül az egészséges étkezés fontossága mind a tudomá[1]nyos szakemberek, mind a közvélemény esetében, mégis az emberek körében számos tévhit és hiedelem terjed az egészségesnek vélt táplálkozást illetően. Sokan olyan diétákat folytatnak, melyek kifejezetten károsak az egészségükre, habár ennek nem feltétlenül vannak a tudatában. Az egészségtelen táplálkozás megfigyelhető az egyetemisták körében is, vélhetően a rohanó életmódjuk, és a folyamatosan változó, követendőnek vélt divatdiéták miatt. Kutatásunk fóku[1]szában a 18-30 éves egyetemisták táplálkozási szokásait vizsgáltuk, egy országos kérdőíves felmérés segítségével, összevetve azt a szakemberek véleményével. A legfőbb következtetésünk, hogy egyre többen olyan diétákat folytatnak, melyek ételintoleranciához kapcsolódnak (pl. gluténmentes diéta 25,7%) úgy, hogy nem szenvednek ételintoleranciában, s tévesen gondolják azt, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, hiszen az emberi szervezetnek minden tápanyagra szüksége van a megfelelő mennyiségben. Csekély számú egyetemista (31%) fogyaszt naponta tej- és tejterméket, ami a fiatalok körében kiemelt fontosságú tápanyag. A tényleges fogyasztási szokások eltérnek a szakemberek által egészségesnek vélttől. A tévhitek és diétatrendek döm[1]pingjében kiemelt fontosságú lenne a megfelelő, szakmai tájékoztatás számukra.