Keresés

Keresési eredmények

• A nádudvari töltött káposzta piaci bevezetésének statisztikai vizsgálata

  65-70

  Pál Enikő

  Megtekintések száma:

  20

  A dolgozatom témája a nádudvari töltött káposzta piaci bevezetése. A dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy van-e igény a konyhakész töltött káposztára vagy megmarad tradicionális ételnek. További célom volt még, hogy megvizsgáljam azt, hogy kiket érdemes megcélozni, hol érdemes értékesíteni, mely rétegnek érdemes hirdetni a terméket és mennyit hajlandóak fizetni érte a válaszadók. A kutatás Hajdú-Bihar megyére terjedt ki, ahol 600 főt kérdeztem meg. A kérdőívek kitöltése személyes és online megkérdezéssel történt. Az eredményeket a Microsoft Excel és az SPSS 13.0 szoftver segítségével számoltam ki. A beérkezett kérdőívekből minden szempontból értékelhető 543 darab volt. Az alkalmazott statisztikai módszerek a következők voltak: függetlenségvizsgálat, t-próba, varianciaanalízis és korrelációs számítás. Az eredmények alapján azt javaslom, hogy a terméket a cég a városokban található szuper- és hipermarketekbe vezesse be, így a reklámtevékenységet is ezekben a kereskedelmi egységekben lesz érdemes végezni. Mivel a felmérésem alapján megállapítható, hogy inkább a fiatalabbak hajlandók konyhakész termékeket vásárolni, így őket ajánlott célcsoportnak tekinteni. Statisztikailag kimutatható volt, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztanák szívesen ezt a terméket, így az ár elérhetne egy magasabb árszintet, amely egyfajta bizalmat is teremthet a termék minősége iránt.

• FUNKCIONÁLIS ÜDÍTŐK MEGÍTÉLÉSÉNEK ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK FŐBB JELLEMZŐI A 18-30 ÉVESEK KÖRÉBEN MAGYARORSZÁGON

  67-75

  Ricz Sándor

  Megtekintések száma:

  45

  Ebben a folyton változó, modern világban az egészséges életmód egyre inkább előtérbe ke[1]rül, amelynek az egészséges, vitamindús étrend és a rendszeres testmozgás a két alappillére. Ezen két pillérhez kapcsolódhatnak a funkcionális üdítők. Kutatásom célja annak felmérése, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a funkcionális üdítőket, hogyan vélekednek ezeknek az üdítőknek az élettani hatásairól, és milyen fogyasztói attitűdök jellemzik ezeket az üdítőket. Célom emellett az is, hogy vizsgáljam a vásárlók funkcionális üdítőkkel kapcsolatos elvárásait. Kutatásom kérdőíveken alapul, amelyet Google kérdőívként készítettem és a közösségi médián keresztül juttattam el a célcsoporthoz. Leíró statisztikai módszereket és nem-paraméteres próbá[1]kat alkalmaztam a beérkezett 444 kérdőív adatainak elemzésére. A vizsgált sokaság statisztikai[1]lag nem reprezentálja hazánk lakosságát az adott korosztályban, a kutatást nem tekintjük repre[1]zentatívnak, az eredmények iránymutatásként szolgálnak. Az eredmények alapján megállapítha[1]tó, hogy a válaszadók közel 60%-a már fogyasztott funkcionális üdítőket. Elmondható, hogy a fogyasztók leginkább a funkcionális üdítők beltartalmát értékelik, amelyet a termék íze követ. A fogyasztók számára a legkevésbé fontos tényező az üdítő színe, illetve a márkája. A megkér[1]dezettek többnyire egyetértettek abban, hogy a funkcionális üdítők egészségesek és hasznosak az emberi szervezet számára, mivel hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Bizonyos demográfiai tényezők alapján vizsgálva, az egyes fogyasztói szegmensek eltérő vála[1]szokat adtak bizonyos kérdésekre.

• Magyarországi sertésintegrációs modellek átfogó gazdasági értékelése

  73-78

  Marczin Tamás

  Megtekintések száma:

  11

  Jól látható, hogy a világ mezőgazdaságában a vezető ágazatok egyik fő innovációs lépése az integráción keresztüli összefonódások kiépítése. Ennek oka, hogy nagyobb vevőkört képesek elérni, másrészt ezt a szélesebb fogyasztói réteget sokkal homogénebb termék szortimenttel tudják ellátni. Tehát végső soron piaci lehetőségeiket nagyban javítják az együttműködés által. A fent említett ágazatok közül kiemelhető a sertésszektor. Európa vezető sertéstartó országaiban az együttműködés több évtizedes múltra tekint vissza. Alapjait a Római Szerződés 39. cikkelye fektette le, amely a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célozta. Az évek során jelentős integrációs modellek jöttek létre ezek egyike a dániai modell, amely mára nagyságrendileg a vertikum 93%-át foglalja magában „Legfőbb ilyen az integrált termelési rendszer, amely pénzügyileg jutalmazza a termelőt a választott feldolgozó sikeréből” (MICHAEL, 2012). A rendszerváltás előtt hazánk sertéstermelésében jelentős szerepet játszott az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus, amelynek célkitűzése volt többek között a hazai mezőgazdaság hatékonyságának növelése. Ennek köszönhetően egy speciális integrációs forma jött létre. A rendszerváltást követően az ágazat helyzete jelentősen megváltozott. A tulajdonviszonyok átrendeződésével és az új piaci csatornák követelményei által az ágazat versenyképessége nagyban visszaesett. Több törekvés is volt az évek során, azonban ezt a hatást napjainkra sem sikerült maradéktalanul ellensúlyozni. A fentiek ismeretében célul tűztem ki, hogy a szakirodalom alapján megvizsgáljam a jelentősebb Európai és hazai integrációs tevékenységeket. Ezután pedig javaslatot tegyek az esetleges fejlesztési lehetőségekre.

• A középkori magyar vaskultúra idegenforgalmi hasznosíthatósága

  151-158

  Thiele Balázs

  Megtekintések száma:

  16

  A vaskultúra hosszú múltra tekint vissza hazánkban. Számos régészeti feltárás, amely során kohótelepek, vaskohászati műhelyek kerültek napvilágra, bizonyítja, hogy már az avar és Árpád-korban, sőt azt megelőzőleg is fejlett vasipar volt a Kárpát-medencében. Az őskohászok kezdetleges eljárással állítottak elő ún. bucavasat, amelyből a kovácsfalvak kovácsai készítettek fegyvereket és más használati tárgyakat. A középkori magyar vaskultúra hazánkban nem közismert, idegenforgalmi kihasználtsága alacsony. Az elveszett vasipari tudás felelevenítése, bemutatása és megőrzése fontos feladat, amely hozzájárul a nemzeti tudástőkénk gyarapításához is. A dolgozatban a középkori magyar vaskultúra bemutatásától eljutunk egy, a középkori vaskultúrával foglalkozó skanzen megvalósíthatósági tervéig. A skanzen tervezett helye Somogy-megye, azon belül Marcali kistérség, a somogyfajszi Őskohó Múzeumtól nem messze, ahol a régészeti feltárások szerint a honfoglalás korában jelentős vastermelés folyt. A tervek kidolgozásához szükségem volt egy átfogó helyzetelemzésre, annak részletes felderítésesre, hogy egy ilyen turisztikai termék milyen hatással lenne a térség gazdaságára és turizmusára. A szakirodalom tanulmányozása, több középkori vasiparral foglalkozó nemzetközi szimpóziumon való részvétel, hasonló hazai programok szervezése, valamint egy németországi szabadtéri múzeum, a Kommern igazgatójával készített mélyinterjú lehetővé tette, hogy megismerjem, milyen módon fejleszthető turisztikai termékké a középkori vaskultúra.

• Az önköltségszámítás gyakorlati alkalmazásának összehasonlító elemzése

  109-114

  Kovács Diána

  Megtekintések száma:

  34

  Dolgozatom alaptémája az önköltségszámítás rendszerének bemutatása. Témaválasztásom oka, hogy a mai gazdasági környezetben egy termelő vállalat számára nagyon fontos a tevékenységek költségeinek lehető legpontosabb ismerete. Ez az információs igény egyre több gazdálkodó esetében felmerül, hiszen gyakran a versenyképesség megtartásának egyetlen eszköze a költségcsökkentés – természetesen bizonyos keretek között. Gyakori kérdés a vállalati tulajdonosok és menedzsment körében: „Hogyan lehetne – ha csak kismértékben is – csökkenteni költségeinket?” Ennek egyik eszköze a tevékenység költségeinek mérséklése, amihez elengedhetetlen annak ismerete, hogy egységnyi termék előállítása mennyibe kerül a vállalatnak, vagyis mennyi annak az önköltsége. Célom a dolgozat megírásával, hogy ráirányítsam a figyelmet a vezetői információs rendszer, az önköltség meghatározása során nyerhető információk értékére, fontosságára, az egyes költségszámítási módszerek eredményeinek eltéréseire, illetve az eltérések okaira. Ezen kívül egy összetett önköltségszámítási folyamat mélyreható megismerése és megismertetése volt a szándékom, melynek során egyfajta rendszerszemlélet kialakítására törekedtem.

• Hortobágyi termelők helyzete az átrendeződő ellátási láncokban

  97-104

  Dogi Ilona

  Megtekintések száma:

  13

  Kutatásom célja az átrendeződő élelmiszerellátási-láncok hatásának vizsgálata volt, a hortobágyi termelők körében. Azért választottam Hortobágyot kutatásom helyszínének, mert felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy olyan településen, - amely turisztikailag az egyik legismertebb az országban, és ahol a gazdálkodóknak „termék-reklámot” a világörökségi cím biztosíthatna-, hogyan boldogulnak a termelők, milyen piacokra tudják vinni termékeiket? Hortobágynak sajátos természeti adottságai révén, korlátozottak a lehetőségei a gazdasági dimenzió mentén, ezért különösen fontos szerepet kap, miként talál piacot a Nemzeti Park területén fellelhető árukra és szolgáltatásokra. A termelők értékesítési helyzetének elemzésére primer kutatást végeztem, amely magába foglalt egy kérdőíves felmérést, több mélyinterjút és egy lakossági-fórumot. Vizsgálatom részét képezi az Agrárgazdasági Kutató Intézet Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya által végzett felmérésnek, amely a fogyasztói és termelői piacok jelentőségét és lehetőségeit vizsgálja a hazai élelmiszer-ellátási láncban. Az eredmények kiértékelése után konzulensem segítségével, „Párbeszéd Helyi termékekről, Helyiekkel” címmel fórumot szerveztünk, amelyen a hortobágyi lakosokat próbáltunk megszólítani és egyben visszacsatolást kapni a kutatás eredményeivel kapcsolatosan. Munkám során legnagyobb problémának a közös érdek, a közös gondolkodás hiányát találtam. A termelők úgy érzik nincs párbeszédre lehetőség az állami szervekkel, emellett a Nemzeti Park jelenlétét is hátrányként élik meg.

• A Z generáció borfogyasztási szokásai és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciái

  13-22

  Bodnár Gergő

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  65

  A bor az egyik legnagyobb történelemmel és kulturális vonatkozással rendelkező termék hazánkban, azonban az utóbbi években jelentős problémákkal néz szembe a magyar borágazat. Ezek megoldásában jelenthet segítséget a hatékony marketingstratégia megalkotása és végrehajtása, melynek fontos eleme a szegmentálás és a célpiacok kialakítása. A legfiatalabb borfogyasztók (a Z generáció) kiemelt vizsgálata és megcélzása azért fontos, mert jelenlegi fogyasztásuk mellett ők lesznek a jövő borfogyasztói is. Primer kutatásunk keretében ezért a Debreceni Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak borfogyasztási szokásait és borral kapcsolatos közösségimédia-preferenciáit vettük górcső alá. Eredményeink szerint a válaszadók előszeretettel fogyasztanak borokat, a borfogyasztást nem tekintik idejétmúltnak vagy sznob szokásnak. A megkérdezettek általában, de közülük is kiemelkedően a nők a könnyedebb, édesebb borokat kedvelik inkább. A fiatalok általánosságban nem tekinthetők tudatos borfogyasztónak, azonban az érdeklődés megvan bennük a borok iránt. Válaszadóinkat elsősorban a közösségi médián keresztül lehet elérni, leginkább lazább hangvételű, lehetőleg rövid, maximum 1–2 perc alatt befogadható, őket érdeklő (pl. gasztronómiai vagy gyakorlati ismereteket nyújtó) tartalmakkal. Mivel ebben a témában viszonylag kevés kutatás áll rendelkezésre, jelen tanulmány új információkat és segítséget nyújthat a borászatoknak és a borágazatnak a fiatalokat célzó marketingmix-elemeik kialakításában.

• A borturizmus fejlődése egy családi pince-borozó gazdaságossági vizsgálatán keresztül

  117-123

  Zborai Márta

  Megtekintések száma:

  30

  Tokaj térségében nemzedékek óta szőlőkultúrával és borkészítéssel foglalkoznak. A város és a Hegyalja történelmi múltját és jelenlegi adottságait tekintve az önkormányzat és a vállalkozók a turizmusban látják a település jövőjét. Az itt élők megélhetésének, a vállalkozások talpon maradásának egyik legfontosabb támpillére a turizmus fejlesztése, amelynél a kiindulópontot a borászathoz kapcsolódó, azt kiegészítő idegenforgalmi szolgáltatások jelentik. A bor bizalmi termék, ezért nagyon fontos a bor készítőinek és fogyasztóinak pincelátogatásokon való találkozása, amelyben a térségben döntő szerepet játszanak a családi vállalkozások. Elemzésemben Tokaj turisztikai helyzetét vizsgáltam, valamint a borturizmus hatását a város társadalmi, gazdasági és kulturális életére. A borturizmus jelentőségét egy Pince-borozó létrejöttének bemutatásával szemléltetem. Mélyinterjút készítettem a tulajdonosokkal, hogy megismerjem a vállalkozás elindításának körülményeit és működését. A borozó családi vállalkozásként működik Tokaj híres, Szerelmi pincesorán. Elemeztem a működés és a fejlesztés költségeit, vizsgáltam a vállalkozó jövőbeni terveit és egy modellezett beruházásának megtérülési viszonyait dinamikus beruházás-elemzési módszerekkel. Az eredményekből levonható következtetések alapján képet kívántam festeni a családi borospincék jelentőségéről, helyzetéről és lehetőségeiről.

• Az átfutási idő csökkentésének lehetőségei az üzleti kapcsolatok minőségfejlestésén keresztül

  89-100

  Ványi Noémi

  Megtekintések száma:

  10

  Jelen tanulmány középpontjában az ellátási lánc szereplői közötti átfutási idő áll és ezzel szoros összefüggésben az együttműködők kapcsolatának minősége. A vizsgálat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén gazdálkodók körében történt, amely során 132 meggytermelő véleményezte üzleti kapcsolatát és az átfutási idő alakulását a lánc szereplői között. A kérdőíves megkérdezést követően félig struktúrált mélyinterjú formájában 22 meggytermelő válasza segített feltárni és megérteni a felmérés eredményeit, illetve az okokat és összefüggéseket. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a termelők legfontosabb vevőkapcsolataként a közvetítő kereskedő azonosítható. A második meghatározó kapcsolat a Tész/Tcs-vel való együttműködés, amelyet a nagykereskedelmi egység követ. A termelők összességében 12-48 órában határozták meg azt az időt, ami a szedés megrendelésének idejétől a vevőnek való értékesítésig tart. Ezt követően viszont már nem tudták, hogy a többi lánc szereplőnél mennyi időt tölt el a termék, illetve a legtöbb termelő a lánc további szereplőit sem tudta azonosítani. Ez azt jelenti, hogy a gazdák többsége az értékesítés után nem kap további információt a gyümölccsel kapcsolatban, még arról sem, hogy mely szereplőkön keresztül jut el a termékük a fogyasztóhoz. Annak érdekében, hogy a betakarított gyümölcs minél gyorsabban eljusson a vevőhöz, úgy, hogy annak sem frissességében, sem pedig beltartalmi értékében ne történjen változás, termelői szinten a szedési technológia fejlesztése, illetve a közvetlen értékesítés, ellátási lánc szinten pedig a gyorsabb logisztikai folyamatok és a fokozott információcsere lehet a megoldás.
  Az eredmények tükrében továbbá kijelenthető, hogy a termelő-vevő kapcsolatokat a bizalmatlanság jellemzi, amelyben a gazdák egyértelmű kiszolgáltatott helyzete állapítható meg. Mindezek mellett az eredményes üzleti kapcsolatok legnagyobb gátjaként a lánc szereplők közötti információmegosztás hiánya azonosítható. A termelő és vevő közötti jó kapcsolat annak ellenére sem jön létre, hogy a kölcsönös bizalmon és elkötelezettségen alapuló együttműködésekben fokozott információcsere valósul meg, amely pedig hozzájárul az átfutási idő csökkenéséhez a gyorsabb értékesítésen keresztül, ami az összes lánc szereplő közös célja.