Keresés

Keresési eredmények

• AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI KLUBFUTBALL BEVÉTEL-TERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  84

  A látvány csapatsportágak, különösen az európai labdarúgás bevétel-termelő képessége szignifikáns fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Az európai élvonalbeli csapatok, 55 ország több mint 700 klubja éves szinten 20 milliárd eurót meghaladó összegből gazdálkodhatott az utóbbi 4 év tekintetében. Az európai klubfutball bevételeinek jelentős része származik a Big-5 bajnokságok bevételeiből. Az angol, spanyol, német, olasz és francia bajnokságok 98 csapata közül, meghatározó szerepe van a bevételek előállításában a top 20 klubnak, amelyek a teljes európai bevétel 40%-át adják. A bevételszerkezeteket vizsgálva megfigyelhető, hogy a legjelentősebb bevételi források a közvetítési bevételek, illetve a kereskedelmi és szponzorációs bevételek. Az európai klubfutball összesített bevétele a koronavírust megelőző időszakokban jelentős mértékben 7%-ot meghaladóan emelkedett átlagosan évenként, a COVID hatásait követően azonban jelentősen megtorpant a fejlődésben. A lengyel bajnokság jelentős visszaesésen, a magyar bajnokság jelentős fejlődésen ment keresztül a vizsgált 2017-2020-ig tartó időszakban, mind az összesített bevételeket tekintve, mind a csapatokra eső átlagos bevételeket tekintve. Kutatásomban a 2017-2020-as  időszakot tekintve mutatom be a Big5, magyar és lengyel bajnokságok árbevételének alakulását és megoszlását.

• Civil szervezetek támogatása

  13-18

  Horváthné Kökény Annamária

  Lengyel Borbála

  Megtekintések száma:

  90

  Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk,
  hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek.

• A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ADÓTERHÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

  1-7

  Kolber Kitti

  Parádi-Dolgos Anett

  Koroseczné Pavlin Rita

  Megtekintések száma:

  272

  A vállalkozások széles körének megadóztatása komoly kihívást jelent napjaink gazdasági, társadalmi életében. A tanulmány aktualitását jelzi, hogy az elmúlt években hazánk adózási rendszerében átalakítások zajlottak le. A kutatás során a vállalatokat érintő nyereségadó teher mértékét az adókedvezmények figyelembevételével analizáljuk. A vállalati szektor adatait három oldalról közelítve vizsgáljuk, melynek során statisztikailag igazolható kapcsolatokat keresünk az adózás előtti eredmény, az igénybevett adókedvezmények és a fizetendő adó között. Megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások adóterhében milyen regionális, illetve település szerinti differencia lelhető fel. Az adóbevételek területi megoszlása erősen koncentrált. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben befolyásolja a térség fejlettsége az igénybevett adókedvezmények arányát. Az eredményeinkben településenként és vállalkozásonként lényeges eltérés tapasztalható a vállalkozások társasági adóterhében.

• A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata

  21-28

  Demeter András

  Czóbel Szilárd

  Megtekintések száma:

  94

  Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.

• Helyi adózás elméleti és gyakorlati problémái

  15-20

  Nagy Rózsa

  Megtekintések száma:

  106

  .