Folyóiratcikk

A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE

Megjelent:
December 31, 2021
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Szóka, K. (2021). A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE. Economica, 12(3-4). https://doi.org/10.47282/economica/2021/12/3-4/10417
Absztrakt

A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

Hivatkozások
  1. Atkinson, A., F. Messy (2012): Measuring Financial Literacy: Results of the OECD / International Network on Financial Education (INFE) Pilot Study., OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions, No. 15, OECD Publishing, Paris. [Online]. Available: https://doi.org/10.1787/5k9csfs90fr4-en [Megtekintés: 18-Szept-2021].
  2. Állami Számvevőszék (2016): Kutatási jelentés. Pénzügyi kultúra fejlesztési programok felmérése. ISBN 978-615-5222-12-2 [Online]. Available: https://www.asz.hu/storage/files/files/Publikaciok/Elemzesek_tanulmanyok/2016/penzugyi_kult_fejl_programok.pdf?ctid=976 [Megtekintés: 18-Okt-2021].
  3. Állami Számvevőszék (2020): Kutatási jelentés. Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalokpénzügyi kultúrájáról. ISBN: 978-615-5222-26-9 [Online]. Available: https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2021/felsooktatas_penzugyikultura_20210311.pdf?ctid=1259 [Megtekintés: 18-Okt-2019].
  4. Béres, D., Huzdik, K. (2012): A pénzügyi kultúra megjelenése makrogazdasági szinten. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY LVII.: 3. pp. 322-336.
  5. Bárczi, J., Zéman, Z. (2015): A pénzügyi kultúra és annak anomáliái. POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 11:1-3 pp. 101-108.
  6. Botos, K., Botos, J., Béres, D., Csernák, J., Németh, E. (2016): Pénzügyi kultúra és kockázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 57:3 pp. 291-309.
  7. Csiszárik-Kocsir, Á.; Garai-Fodor, M. (2018): Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? Polgári Szemle, 14. évf., 1–3. sz., 2018, 107–119., DOI: 10.24307/psz.2018.0809
  8. Csorba, L. (2020): Pénzügyi kultúra és pénzügyi műveltség, a pénzügyi magatartás meghatározó tényezői. PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 65:1. pp. 67-82.
  9. Fejes, J. K. (2020): A pénzügyi tudatosság formálásának lehetőségei a középfokú oktatásban. XIV. Soproni Pénzügyi Napok pénzügyi, adózási és számviteli konferencia konferenciakötete. Soproni Felsőoktatásért Alapítvány. ISBN 978-615-80230-6-1
  10. Folke, T., Gjorgjiovska, J., Paul, A., Jakob, L., & Ruggeri, K. (2021). Asset: A new measure of economic and financial literacy. European Journal of Psychological Assessment, 37(1), pp. 65–80. [Online]. Available: https://doi.org/10.1027/1015-5759/a000575 [Megtekintés: 18-Okt-2021].
  11. Garai-Fodor, M., Csiszárik-Kocsir, Á. (2018): Miért fontos a pénzügyi ismeretek oktatása a Z generáció véleménye alapján? POLGÁRI SZEMLE: GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT 14:1-3 pp. 107-119.
  12. Hegedűs, M. (2020): Oktatási módszertanok átalakulóban. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 62:6 pp. 39-41. ISSN-1419-6956
  13. Horváthné Kökény A., Széles Zs. (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási döntéseit? PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY 59:4 pp. 457-475.
  14. Hung, A., Parker, A. M., Yoong, J. (2009): Defining and Measuring Financial Literacy. RAND Working Paper Series WR-708. [Online]. Available: https://ssrn.com/abstract=1498674, http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.1498674 [Megtekintés: 10-Szept-2021].
  15. Jakocác, K., Németh, E. (2017): A pénzügyi kultúra nemzeti stratégiái: tapasztalatok és tanulságok. PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI SZAKMAI FOLYÓIRATA:1 pp. 196-211.
  16. Johnson, E.; Sherraden, M. S. (2007): From Financial Literacy to Financial Capability Among Youth. The Journal of Sociology and Social Welfare, Vol. 34, No. 3, pp. 119–145.
  17. Kovács, L., Terták, E. (2019): Financial Literacy: Theory and Evidence. Bratislava, Szlovákia: Verlag Dashöfer, 150 p. ISBN: 9788081781209
  18. Kovács, T.; Szóka, K. (2020): A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság helyzete. In: Kovács, Tamás; Szóka, Károly (szerk.) XIV. Soproni Pénzügyi Napok: „Gazdaságvédelem és pénzügyi kiutak” pénzügyi, adózási és számviteli szakmai és tudományos konferencia: Konferenciakötet. Sopron, Magyarország: A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány (2020) pp. 104-112.
  19. K&H Vigyázz, kész, pénz! [Online]. Available: https://www.kh-vigyazzkeszpenz.hu/ [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  20. Magyar Nemzeti Bank (2008): Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztés területén a PSZÁF és az MNB között. [Online]. Available: www.mnb.hu/letoltes/0415mnbpszafmegallpodas-penzugyi-kultura-fejleszte.pdf [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  21. Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyminisztérium, Pénziránytű Alapítvány (2020): A pénzügyi tudatosság fejlesztése segíti a családok anyagi biztonságát is. MNB Sajtóközlemények. [Online]. Available: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/a-penzugyi-tudatossag-fejlesztese-segiti-a-csaladok-anyagi-biztonsagat-is [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  22. Magyarország Kormánya (2017): Pénzügyi tudatosság fejlesztésének stratégiája. [Online]. Available: https://2015-2019.kormany.hu/download/5/39/21000/P%C3%A9nz%C3%BCgyi%20tudatoss%C3%A1g%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20strat%C3%A9gi%C3%A1ja.pdf [Megtekintés: 3-Nov-2021].
  23. Németh, E., Jakovác, K., Mészáros, A., Kollár, P., Várpalotai, V. (2016): Insight and Blight – Initiatives on Enhancing Financial Literacy in Hungary = Körkép és kórkép a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó képzésekről. Pénzügyi Szemle 61: 3 pp. 407-428.
  24. Németh, E., Zsótér, B., Béres, D. (2020): A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében. Pénzügyi Szemle 65:2 pp. 281-308.
  25. OECD/INFE (2018): Toolkit for Measuring Financial Literacy and Financial Inclusion. [Online]. Available: http://www.oecd.org/financial/education/2018-INFE-FinLit-Measurement-Toolkit.pdf [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  26. OECD/INFE (2020): International Survey of Adult Financial Literacy. [Online]. Available: www.oecd.org/financial/education/launchoftheoecdinfeglobalfinancialliteracysurveyreport.htm [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  27. OTP Fáy András Alapítvány. [Online]. Available: https://www.otpfayalapitvany.hu/web/home [Megtekintés: 10-Okt-2021].
  28. Stolper, O. A., Walter, A. (2017): Financial literacy, financial advice, and financial behavior. J Bus Econ 87, pp. 581–643. [Online]. Available: https://doi.org/10.1007/s11573-017-0853-9 [Megtekintés: 3-Nov-2021].
  29. Süge, Cs. (2010): A pénzügyi kultúra mérhetősége. In: Tompáné Dr. Daubner Katalin & Dr. Miklós György (szerk.) Tudomány napi előadás. Tudományos mozaik 7. Második kötet. Kalocsa, Tomori Pál Főiskola. pp. 1–11.
  30. Wuttke, E.; Seifried, J.; Schumann, St. (2016): Economic competence and financial literacy of young adults. Status and challenges. Opladen; Berlin; Toronto: Verlag Barbara Budrich 2016, 235 S. - (Research in vocational education; 3) - DOI: 10.25656/01:12165 [Online]. Available: https://www.pedocs.de/frontdoor.php?la=en&source_opus=12165 [Megtekintés: 10-Okt-2021].