Vol. 12 No. 1-2 (2021)

Articles

EVENTS FOR THE HEALTH AND LIVABILITY OF THE COUNTRYSIDE

Published:

2021-06-02

https://doi.org/10.47282/economica/2021/12/1-2/9392

References

1. Antrop, M. (2000): Changing patterns in the urbanized countryside of Western Europe. Landscape Ecology, 15. pp. 257-270.
2. Aureli, S. – Graziano, H. (2020): When ethical values drive the creation and development of sporting events. In: Fotiadis, A. – Vassiliadis, C. (szerk.): Principles and practices of small-scale sport event management. IGI Global, Hershey. pp. 217-232.
3. Bański, J. (2019): Spatial differences in the transformation processes taking place in rural areas of East-Central Europe. In: Bański, J. (szerk.): Three decades of transformation in the East-Central-European Countryside. Springer, Cham. pp. 3-20.
4. Bartha, É. J. – Müller, A. – Bácsné Bába, É. (2018): A fitnesz fogyasztók sportlétesítmény-választását befolyásoló legfőbb szempontok alakulása életkor szerint. Selye E-Studies, Vol. 9, No. 1. pp. 4-12.
5. Bácsné Bába, É. – Szenderák, J. – Harangi-Rákos, M. (2019): A magyarországi sportszolgáltató vállalkozások gazdasági helyzete 2016-ban. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, Vol. 11, No. 3-4. pp. 5-14.
6. Bácsné Bába, É. – Ráthonyi, G. – Pfau, C. – Müller, A. – Szabados, Gy. N. – Harangi-Rákos, M. (2021): Sustainability – Sport – Physical Activity. International Journal of Environmental Research and Public Health, Vol. 18, No. 4. p. 1455.
7. Bene, V. (2014): Derecske kulturális értékeinek szerepe a helyi közösség életében. Metszetek, 2014/3. pp. 183-195.
8. Chen, N. – Chen, J. – Ko, P-C. (2021): Active aging in the countryside: Space, place and the performance of leisure-work lifestyles in contemporary rural China. Population, Space and Place, 2021;e2429. https://doi.org/10.1002/psp.2429 pp. 1-15.
9. Cividino, S. – Halbac-Cotoara-Zamfir, R. – Salvati, L. (2020): Revisiting the „City Life Cycle”: Global urbanization and implications for regional development. Sustainability 2020, 12(3), 1151. https://doi.org/10.3390/su12031151 pp. 1-18.
10. Csurgó, B. – Szatmári, A. (2014): Vidéki kultúra, helyi közösség és lokális identitás. A kulturális örökség szerepe a lokális identitásépítésben és a helyi közösségfejlesztésben Hajdúdorogon és Hajdúhadházon. Metszetek, 2014/3. pp. 33-51.
11. Csurgó, B. (2016): Vásári forgatag, vidékimázs, turizmus és helyi közösség: a mezőtúri Túri Vásár és az őriszentpéteri Őrségi Vásár esete. In: Forray, R. K. – Kozma, T. – Molnár, E. (szerk.): Mezőváros új szerepben. HTSART-ÚMK, Budapest. pp. 163-182.
12. Dajnoki, K. – Szabados, Gy. N. – Kulcsár, G. – Kőmíves, P. M. – Bácsné Bába, É. (2018): „Visszatérni vidékre” – Hallgatói vidékképek kvalitatív megközelítésben. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 3, No. 5. pp. 204-216.
13. Dajnoki, K. – Halász, P. – Kőmíves, P. M. – Szabados, Gy. N. – Bácsné Bába, É. (2019): Airsoft kilátások: sport és szervezeti oldal. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata, Vol. 29, E-szám. pp. 105-115.
14. Dajnoki, K. – Kőmíves, P. M. – Szabados, Gy. N. – Bácsné Bába, É. (2020a): Factors influencing well-being at work. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata, Vol. 30, E-szám. pp. 183-197.
15. Dajnoki, K. – Fenyves, V. – Bácsné Bába, É. – Kőmíves, P. M. – Szabados, Gy. (2020b): Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 5, No. 1. pp. 750-761.
16. Dajnoki, K. – Szabados, Gy. N. – Bács, Z. – Bácsné Bába, É. – Kőmíves, P. M. (2021): Sport, nonprofitok, civilek: Foglalkoztatás és önkéntesség vizsgálata Magyarországon és Romániában. Régiókutatás Szemle, Vol. 6, No. 1. pp. 90-101.
17. Fehér, I. – Kujáni, K. O. (2011): A vidéki hálózatok tevékenysége az Európai Unióban, kételyek és esélyek. Gazdálkodás, Vol. 55, No. 3. pp. 296-308.
18. Fenyves, V. – Pető, K. – Harangi-Rákos, M. – Szenderák, J. (2019): A Visegrádi országok mezőgazdasági vállalkozásainak gazdasági és pénzügyi helyzete. Gazdálkodás, Vol. 63, No. 6. pp. 459-473.
19. Fenyves, V. – Pető, K. – Szenderák, J. – Harangi-Rákos, M. (2020): The capital structure of agricultural enterprises in the Visegrad countries. Agricultural Economics – Zemedelska Ekonomika, Vol. 66, No. 4. pp. 160-167.
20. Fróna, D. – Kőmíves, P. M. (2019): A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai. Gazdálkodás, Vol. 63, No. 5. pp. 361-380.
21. Fróna, D. – Szenderák, J. – Harangi-Rákos, M. (2019): The challenge of feeding the world. Sustainability 2019, 11(20), 5816. https://doi.org/10.3390/su11205816
22. Harangi-Rákos, M. – Szabó, G. (2012): The economic and social role of private farms in Hungarian agriculture. APSTRACT – Applied Studies in Agribusiness and Commerce, Vol. 6, No. 5. pp. 33-41.
23. Harangi-Rákos, M. – Bács, Z. – Szenderák, J. (2019a): A 2012-es londoni nyári olimpia társadalmi hatásainak elemzése. In: Bácsné Bába, É. – Müller, A. (szerk.): „Mozgással az egészségért”. A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében. Debreceni Egyetem, Debrecen. pp. 161-175.
24. Harangi-Rákos, M. – Pöszmet, T. – Nagy, A. Sz. (2019b): A Formula 1 gazdasági hatásai. In: Balogh, L. (szerk.): Sport és társadalom. Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen. pp. 83-92.
25. Harangi-Rákos, M. – Nagy, A. Sz. – Pfau, C. – Müller, A. – Szabados, Gy. N. – Bácsné Bába, É. (2020): A sporteszközök piacának helyzete. Acta Carolus Robertus, Vol. 10, No. 2. pp. 69-84.
26. Herman, S. – Körösparti, P. – Kőmíves, P. M. (2018): A magyar agrár-felsőoktatás aktuális helyzete. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 3, No. 4. pp. 263-281.
27. Horeczki, R. (2014): A dél-dunántúli kisvárosok a fejlesztési tervek tükrében. DETUROPE – The Central European Journal of Regional Development and Tourism, Vol. 6, No. 3. pp. 97-111.
28. Horváth, Zs. – Sánta, F. – Kóródi, M. (2015): A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása. Economica, Vol. 8, No. 2. pp. 57-64.
29. Jankovics, K. (2018): Az individuum biztonsága vidéki térben. Studia Mundi – Economica, Vol. 5, No. 1. pp. 13-23.
30. Jágerová, M. (2020): Inspirational sources of cultural and social events and celebrations in current rural environment (on the example of the villages of Vlachovo, Soblahov, Malé Dvorníky, and Liptovská Teplička). Národopisná Revue (Journal of Ethnology), 2020(3). pp. 223-235.
31. Kis, K. (2011): A vidék és a vidéki térségek meghatározásának európai vonatkozásai. (Történeti áttekintés az Európai Bizottság város-vidék tipológiája apropóján.) Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Vol. 6, No. 1-2. pp. 105-112.
32. Kovách, I. (2010): A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. MTA doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
33. Kovách, I. (2012): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai. Argumentum – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (Szociológiai Intézet), Budapest.
34. Kovács, A. D. – Farkas, J. Zs. – Perger, É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom, Vol. 29, No. 1. pp. 11-34.
35. Kovács, E. V. – Harangi-Rákos, M. (2020): Cities vs. the countryside – Pros and cons of urban and rural life. Annals of the University of Oradea Economic Science, Vol. 29, No. 1. pp. 530-539.
36. Kőmíves, P. M. – Szabados, Gy. N. – Kulcsár, G. – Bácsné Bába, É. – Fenyves, V. – Dajnoki, K. (2018): „Visszatérni vidékre.” A sport megtartó ereje. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 3, No. 4. pp. 292-307.
37. Kőmíves, P. M. – Pilishegyi, P. – Novák, N. – Nagy, A. Sz. – Körösparti, P. (2019): The role of the higher education in the development of the agriculture. International Journal of Information and Education Technology, Vol. 9, No. 9. pp. 607-612.
38. Kővári, E. – Pásztor, J. – Raffay-Danyi, Á. (2021): A Pannon Egyetem közösségének kultúrafogyasztása, az érzelmi és kulturális intelligencia összefüggése: Veszprém 2023 Európa Kulturális Fővárosa. Vezetéstudomány, Vol. 52, No. 4. pp. 48-62.
39. Lakócai, Cs. (2020): Jóléti állami modellek és jóllétalapú klaszterek az Európai Unió országaiban: van-e átfedés? ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok 140. 2020. december. p. 28.
40. Lennert, J. (2019): Vidéki újrastrukturálódás a visegrádi országokban – egy angolszász fogalom hazai adaptációjának kérdőjelei. In: Farkas, J. Zs. – Kovács, A. D. – Perger, É. – Lennert, J. – Hoyk, E. – Gémes, T. (szerk.): Alföldi kaleidoszkóp: A magyar vidék a XXI. században. Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére. MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Kecskemét. pp. 197-205.
41. Lennert, J. – Farkas, J. Zs. (2019): Az utolsó majd lekapcsolja a villanyt? A magyar vidék jövője különböző demográfiai forgatókönyvek tükrében. In: Kőszegi, I. R. (szerk.): III. Gazdálkodás- és Menedzsment Tudományos Konferencia: Versenyképesség és Innováció. Neumann János Egyetem, Kecskemét. pp. 77-83.
42. Maklári, E. – Bartha, É. J. (2020): Sportolási szokások a különböző életszakaszokban. Gazdálkodástudományi Közlemények, Vol. 8, No. 1. pp. 43-50.
43. Molnár, N. – Egedy, T. (2020): Turizmusfejlesztéssel a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatásáért – Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék turisztikai potenciálja. Földrajzi Közlemények, Vol. 144, No. 1. pp. 43-64.
44. Nagy, A. Sz. – Szabados, Gy. N. – Szendrák, J. – Harangi-Rákos, M. (2019): A Formula 1 társadalmi hatásainak elemzése. In: Bácsné Bába, É. – Müller, A. (szerk.): „Mozgással az egészségért”. A fizikai aktivitás jelentősége a jövő munkavállalóinak egészségmegőrzésében. Debreceni Egyetem, Debrecen. pp. 149-160.
45. Nagy, E. – Timár, J. – Nagy, G. – Velkey, G. (2015): A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben. Tér és Társadalom, Vol. 29, No. 1. pp. 35-52.
46. Novák, N. – Kőmíves, P. M. – Harangi-Rákos, M. – Pető, K. (2020): The role of rural areas in the preservation of health. International Review of Applied Sciences and Engineering, Vol. 11, No. 2. pp. 157-166.
47. Pfau, C. (2016): Hallgatói szabadidősport szervezése és jellemzői a felsőoktatásban. Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, Vol. 8, No. 4. pp. 5-16.
48. Pfau, C. – Bács, Z. – Fenyves, V. – Bácsné Bába, E. (2018): Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva. International Journal of Engineering and Management Sciences, Vol. 3, No. 4. pp. 150-164.
49. Pfau, C. – Kanyó, K. Zs. (2020): A mentális egészség és a szabadidősport kapcsolata. Különleges Bánásmód, Vol. 6, No. 4. pp. 29-40.
50. Pusztai, B. (2007): „Bajászlé”. Identitás, kanonizáció és márkázás a bajai népünnepélyen. In: Pusztai, B. – Neill, M. (szerk.): Turizmus, fesztiválok és helyi identitás. Halászléfőzés Baján – Tourism, festivals and local identity. Fish soup cooking in Baja, Hungary. University of Edinburg, Edinburgh – Szeged. pp. 7-25.
51. Ray, C. (1998): Culture, intellectual property and territorial rural development. Sociologia Ruralis, Vol. 38, No. 1. pp. 3-20.
52. Sampson, L. – Ettman, C. K. – Galea, S. (2020): Urbanization, urbanicity, and depression: a review of the recent global literature. Current Opinion in Psychiatry, Vol. 33, No. 3. pp. 233-244.
53. Short, B. (2006): Idyllic ruralities. In: Cloke, P. – Mardsen, T. – Mooney, P. (szerk.): Handbook of rural studies. SAGE Publications, London.
54. Szabó, G. – Harangi-Rákos, M. (2020): A koronavírus hatása a mezőgazdaságra, különös tekintettel a foglalkoztatásra. Economica (Szolnok), Vol. 11, No. 3-4. p. 1.
55. Szelényi, I. (1973): Városszociológia. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest.
56. Szörényiné Kukorelli, I. (2015): Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – Egy kutatás tapasztalatai. Tér és Társadalom, Vol. 29, No. 1. pp. 97-115.
57. Vaishar, A. – Šťastná, M. (2019): Development of the Czech countryside after 1990: Causes and consequences. In: Bański, J. (szerk.): Three decades of transformation in the East-Central-European Countryside. Springer, Cham. pp. 99-118.
58. Vasárus, G. (2016): Külterületi szuburbanizáció és szegregáció. Településföldrajzi Tanulmányok, 1. pp. 84-94.