dEjournals Home Page
Economica
Opening page Current
Archives Search
Register Login

Economica

Vol. 14 No. 3-4 (2023)
Articles

Netnographic study of the conscious internet appearance of hungarian and regional public transport companies

Published:
March 20, 2024
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/12838
Author
Attila Farkas
View
hu
Keywords
employer branding branding social media online appearance
How To Cite
Selected Style: APA
Farkas, A. (2024). Netnographic study of the conscious internet appearance of hungarian and regional public transport companies. Economica, 14(3-4), 1-12. https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/12838
Abstract

There has been intense competition between companies in recent years to hire and retain employees. During the coronavirus epidemic, this competition intensified. In response to the changes in the labour market, this challenge on the part of employers requires new methods, and employer branding has increasingly come to the fore. With the reorganization of the communication channels, online appearance came to the fore, including the use of social networking sites for employers and employees. The subject of my study is the employer branding of companies interested in the public transport on the Internet, primarily on social media sites, including the popular Instagram site. The purpose of the study is to present the importance of employer branding in the online space, the topics that can be displayed on social media sites and the given reactions, and the effectiveness and impact of online appearance. In my research, I used the method of netnography to reveal the differences and similarities in the appearance of social enterprises, the subjects of my investigation were international and domestic transport companies. Based on the research results, it can be concluded that social enterprises are using social networking sites more and more widely and with increasing intensity in many topics, including employer branding, but effectiveness can be increased with a targeted appearance, since social topics and the display of content related to responsibility elicit measurable reactions. They also discovered that social media is a suitable interface for presenting company activities and creating an identity as a tool.

References
  1. ] Ambler, T., & Barrow, S. (1996). The employer brand. Journal of Brand Management, 4(3), 185-206. https://doi.org/10.1057/bm.1996.42
  2. ] Backhaus, K., & Tikoo, S. (2004). Conceptualizing and researching employer branding. Career Development International, 9(5), 501-517. https://doi.org/10.1108/13620430410550754
  3. ] Baloghová, É. (2020). Vállalati imázs hatása a munkavállalókra. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 1, 1-10. https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.01.01
  4. ] Barrow, S., & Mosley, R. (2005). The Employer Brand. Bringing the Best of Brand Management to People at Work. John Wiley és Sons Ltd.
  5. ] Bányai, E. & Novák, P. (szerk.), (2015). Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó.
  6. ] BeSocial (2021). Magyar Tinik a Neten online felmérés. https://besocial.hu/magyar_tinik_a_neten/magyar-tinik-a-neten-2021.pdf (letöltés dátuma: 2023.01.12.)
  7. ] Biswas, M. K. (2012). Employer branding: A human resource strategy. In: Pradhan, R. K., & Poddar, C. K. (szerk.), Human Resources Management in India: Emerging Issues and Challenges (pp. 5-18), New Century Publications.
  8. ] Chovan, B. (2019). Munkáltatói márka jelentősége az emberi erőforrás menedzsment fejlődésében. Doktori Értekezés. Szent István Egyetem.
  9. ] Chovan, B. (2019). Munkáltatói márkaépítés szerepe a fluktuáció csökkentésében. Közép-európai közlemények, 12(2), 115-127. http://acta.bibl.u-szeged.hu/68062
  10. ] Csermely, M. (2011). Vállalati alkalmazkodás a változó munkavállalói karrierpreferenciákhoz és motivációkhoz. (TDK dolgozat). https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/5507 (letöltés dátuma: 2023.02.07.)
  11. ] Dajnoki, K., & Héder, M. (2020). A munkáltatói márka meghatározása és szlogen alapú értelmezése. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok. 15(3-4), 93-106. https://doi.org/10.14232/jtgf.2020.3-4.93-106
  12. ] Enyedi, I. (2009). A vonzó és sajátos munkaadói arculat kialakítása – employer branding. Humánpolitikai Szemle, 20(1), 77-83.
  13. ] Gossler, E. (2019). Kell-e csocsóasztal a BGEseknek? – avagy miként befolyásolja a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatóinak munkahelyválasztását az employer branding. In: Ilyésné Molnár, E. (szerk.), Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből (pp. 123-222). Budapesti Gazdasági Egyetem.
  14. ] Gosztola, J. (2018). Elárulta a MÁV: 600-800 ember hiányzik a vasúttársaságtól. https://www.penzcentrum.hu/karrier/20181206/elarulta-a-mav-600-800-ember-hianyzik-a-vasuttarsasagtol-1072699# (letöltés dátuma: 2023.01.03.)
  15. ] Gulati, T. (2019). Futuristic Employer Branding Strategies: A Perspective beyond the Traditional HR with Social Media. Amity Global Business Review, 9, 27-31.
  16. ] Héder-Rima, M., & Dajnoki K. (2020). Kultúrám a márkám – A munkáltatói márkaépítés és a szervezeti kultúra kapcsolata. Marketing és Menedzsment. 54(2) 5-15. https://doi.org/10.15170/MM.2020.54.02.01
  17. ] Hollensen, S. (2007). Global Marketing. Edinburgh. Pearson Education Limited.
  18. ] Horváth, D. & Bauer, A. (2021). Marketingkommunikáció. Akadémiai Kiadó.
  19. ] Hrportal.hu (2021). Annyi ember hiányzik a Volánnál, hogy járatok maradnak ki. https://www.hrportal.hu/hr/annyi_ember_hianyzik_a_volannal__hogy_jaratok_maradnak_ki-20210824.html (letöltés dátuma: 2023.01.04)
  20. ] Kádár, B. & Takács, Sz. (2016). HR és a kommunikáció együttműködése: avagy (meg)értjük egymást? (… és mások értenek minket?) Magyar Public Relations Szövetség. https://www.hrportal.hu/hr/hr-es-kommunikacio-egyuttmukodese-avagy-megertjuk-egymast-es-masok-ertenek-minket-20160713.html (letöltés dátuma: 2023.02.07)
  21. ] Kajos, A., & Bálint, B. (2014). A marketingszemlélet és a HR találkozása – A munkáltatói márkaépítés értelmezése, irodalma és kutatási irányai. Vezetéstudomány, 45(6), 69-79. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2014.06.07
  22. ] Kékkői, Z. (2018.04.04.). „Welcome to the digital jungle!” A közösségi média leghatékonyabb toborzási felülete és eszköztára [előadás]. HR Digital Connect Konferencia, Budapest.
  23. ] Kietzmann, J. H. (2017). Crowdsourcing – A revised definition and an introduction to new research. Business Horizons, 60(2), 151-153. https://doi.org/10.1016/j.bushor.2016.10.001
  24. ] Kovács, K. (2017). Az Employer Branding helyzete Magyarországon. In: LIX. Georgikon Napok - 59th Georgikon Scientific Conference. (pp. 282-292) PE Georgikon Kar
  25. ] Kőmüves, Zs., Poór, J. & Karácsony, P. (2022). Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira. Marketing és Menedzsment, 56(2), 72-82.
  26. ] Kőmüves, Zs., Szabó, Sz., Szabó-Szentgróti, G. & Hollósy-Vadász, G. (2022): Munkaerő-gazdálkodási körkép a dél-dunántúli régióban a pandémia idején. Modern Geográfia, 17(3), 13-27.
  27. ] Lamberton, C., & Stephen, A. T. (2016). A thematic exploration of digital, social media, and mobile marketing: Research evolution from 2000 to 2015 and an agenda for future inquiry. Journal of Marketing, 80(6), 146-172. https://doi.org/10.1509/jm.15.0415
  28. ] Lievens, F., Van Hoye, G. & Anseel F. (2007). Organizational Identity and Employer Image: Towards a Unifying Framework. British Journal of Management, 18(2), 45-59. https://doi.org/10.1111/j.1467-8551.2007.00525.x
  29. ] Lloyd, S. (2002). Branding from the inside out. Business Review Weekly, 24(10). 64–66.
  30. ] Mészáros, E. (2013). Hogyan és miért mérjük a szervezeti kultúrát? https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-es-miert-merjuk-a-szervezeti-kulturat-20130322.html (letöltés dátuma: 2022.02.07)
  31. ] Minchington, B. (2010). Employer Brand Leadership – A Global Perspective. Collective Learning Australia.
  32. ] Ruch, W. (2002). Employer Brand Evolution: A Guide ToBuilding Loyalty in Your Organization. http://www.versantsolutions.com (letöltés dátuma: 2023.01.23)
  33. ] Saini, G. K., & Jawahar, I. M. (2019). The influence of employer rankings, employment experience, and employee characteristics on employer branding as an employer of choise. Career Developement International, 2(7). 636-657. https://doi.org/10.1108/CDI-11-2018-0290
  34. ] Sathya, S., & Indradevi, R. (2014). Branding for Talent Attraction and Retention of Employees: A Literature Review. International Journal of Scientific Research, 3(8) 202-204.
  35. ] Schuman, M. & Sartain, L. (2010). Tehetségmágnesek – A kiválóakat vonzó munkáltatói márka felépítése. HVG Kiadó.
  36. ] Slater, B. (2017). Employer Branding: Definition, Process, Strategy and Resources. https://beamery.com/resources/blogs/employer-branding-definition-process-strategy-and-resources (letöltés dátuma: 2023.01.23)
  37. ] Strutz, H. (1993). Handbuch der Personalmarketing. Gabler.
  38. ] Sullivan, J. (2004). Eight elements of a successful employment brand. https://drjohnsullivan.com/uncategorized/the-8-elements-of-a-successful-employment-brand/ (letöltés dátuma 2023.03.12)
  39. ] Székely, K. K. (2019). A munkáltatói márkaépítés kommunikációs vetülete a vidéki kis- és középvállalkozásoknál. In: Csiszári-Kocsir, Á. & Garai-Fodor, M. (szerk.) Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, IX./2. kötet. Kihívások a marketing és a menedzsment területén a XXI. században (pp. 122-130). Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar.
  40. ] Szikszai-Németh K., & Nagy A. Sz. (2021). Employer branding a közösségi médiában. Debreceni Szemle, 29(1), 70-76. https://ojs.lib.unideb.hu/szemle/article/view/9427
  41. ] Szondi, R. (2017). Karriertervezés vizsgálata a Debreceni Egyetemen. Köztes Európa, 9(1-2), 169-176. http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/55033
  42. ] Szűcs-Kis, A. & Papp-Váry, Á (2021). Magyar megyeszékhelyek közösségimédia-kommunikációja: Facebook-, Instagram- és Youtube-jelenlét. In: Beszédek könyve polgármestereknek. (pp. 1-32) Raabe Kiadó.
  43. ] Tóth, Sz. (2022). A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége. Régiókutatás Szemle, 7(1), 58-66. https://doi.org/ 10.30716/RSZ/22/1/5
  44. ] Uglyai, Gy. (2006). Személyzeti marketing a hazai nagyvállalati gyakorlatban. Ph.D. értekezés. Soproni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolája.
  45. ] Uricska, E. (2021). Online reputációmenedzsment a police_hu Instagram-profilján. Belügyi Szemle: A Belügyminisztérium szakmai tudományos folyóirata, 69(9), 1529-1547 https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.9.2
  46. ] Waldinger, D. (2018). Instagram – egy új marketingeszköz. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 27(5), 13-17.