Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában
    15-20
    Megtekintések száma:
    365

    A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.

  • Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban
    47-56
    Megtekintések száma:
    339

    A turizmusban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a különféle élményeket ígérő ajánlatok. Az élmény-nyújtás szerepe felértékelődik. A televíziók megjelenése jelentősen megreformálta az X generáció (1965-1976 között születettek) szórakozási, kikapcsolódási szokásait. Feltételezzük, hogy az X generáció kevésbé vesz részt a wellness turizmusban, aktív rekreációban, a fiatalabb, Y generációhoz képest. Két, saját szerkesztésű kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 275 személy vett részt. Az internetes vizsgálatban 149 személy (X generáció = 60, Y generáció = 89 fő) vett részt. A Barack Thermal Hotel & Spa****-ban felvett kérdőívet 126 fő (X generáció = 84, Y generáció = 42 fő) töltötte ki. Az X generáció megkérdezettei közül 33 fő volt, aki pihenni, kikapcsolódni vágyott, 16 fő rekreálódni érkezett valamely turisztikai létesítménybe, 9-en gyógyászati célból, 2-en pedig szórakozási motivációval választottak turisztikai desztinációt. Az Y generáció képviselői közül 55 fő pihenés és kikapcsolódás céljával vett a turizmusban részt, 16-an megújulni és feltöltődni szerettek, 1fő a gyógyulás reményében utazott, míg 17 főt a szórakozási lehetőségek érdekelték legjobban. Az X és Y generáció között nem találtunk lényeges eltérést a wellness turizmusban, aktív rekreációban történő részvétel tekintetében. További vizsgálatok szükséges annak eldöntésére, hogy az élménykereső magatartás differenciálható-e az egyes generációk tekintetében és ha igen, milyen mértékben.