Keresés

Keresési eredmények

• A számviteli szolgáltatók felelőssége

  144-152

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  250

  A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedet , kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsítet éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztot  követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálai kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek  megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami
  szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja.

• Filozófiai szubverzió és politikai kockázat – A demisztifikáció és a felforgató gondolkodás szerepe Nietzsche „machiavelliánus” Spinoza-képében

  57-67

  Tánczos Péter

  Megtekintések száma:

  185

  folyton változó Spinoza-értelmezéseinek rövid bemutatására. Nietzsche affirmatív viszonyulása idején Spinozában egy szubverzív, a demisztifikáció iránt elkötelezett gondolkodót vélt felfedezni. Elemzésem során a két szerző rotációs aktusainak működésmódját és határait vázolom fel. A felforgató aktivitás politikaelméleti aspektusainak ismertetése után igyekszem kimutatni Nietzsche elfogadó magatartásának gyökerében Machiavelli „virtù”- koncepciójának hatását.

• A könyvvizsgálati rendszer Magyarországon

  21-30

  Petrányi Anikó

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  351

  A könyvvizsgálati munka Magyarországon is több évtizedes múltra tekint vissza. A politikai és gazdasági rendszerváltást követően a kialakuló piacgazdaságban szükségesé vált a vállalkozások bevallásának szakmai felülvizsgálata és a tévedések illetve szándékos hibák kiszűrése. A könyvvizsgálat a vállalkozások ellenőrzésén túlmenően kiterjed a pályázati források felhasználásának vizsgálatára és az elszámolások hitelesítésére is. Az auditorok munkájukkal biztosítani szeretnék a vállalkozói közélet tisztaságát. A munka megítélése szempontjából fontos tény, hogy a könyvvizsgálók nem hatósági személyek, munkájukat vállalkozóként végzik és annak pontosságáért teljes vagyonukkal felelnek.

• A légiközlekedésben használt biztonsági berendezések jellemzése repülőtéri terrorcselekményekkel kapcsolatban

  341-350

  Szabó Vivien

  Megtekintések száma:

  176

  A terrorszervezetek olyan helyeket és épületeket választanak elsődleges célpontnak, amelyeket nagy tömegek használnak,mint például tömegközlekedési csomópontok. Cikkemben kiemelten foglalkozom a repülőtereken elkövetett terrorcselekményekkel. A terroristák kis mennyiségű robbanóanyaggal képesek hatalmas robbantásokat okozni, ezzel kárt téve emberi életekben és építményekben. A folyamatos repülőtéri biztonsági rendszerek fejlesztésével a terrorista csoportoknak is szükségük van új technikák alkalmazására. A terrorcselekmények sikertelen megelőzése is bizonyítja, hogy rendszeres műszaki, emberi és technológiai fejlődésre lenne szükség. A modern terrorizmus történetében a fő célpontok a repülőgépek a kifutópályán és levegőben, érkezési és indulási csarnokok, illetve forgalomirányítás és radar rendszerek. Úgy tűnik a három nyilvános hely közül, az bizonyul a „leggyengébbnek”, ahol az utasokat és a poggyászokat ellenőrzik. A légi közlekedés védelme érdekében ellenőrzik az utasokat, a kézi poggyászaikat, a feladott poggyászaikat és a rakodótérbe bekerült szállítmányokat. A biztonsági ellenőrzés fontos, mert ez az egyetlen módja, hogy megakadályozzuk a tiltott anyagok csempészetét és a robbanóanyagok feljuttatását a repülőgép fedélzetére. Hasonló technológiát alkalmaznak a postahivataloknál is a csomagok ellenőrzésére. A robbanásveszélyes anyagok kimutatására a múltban számos módszert kidolgoztak, így képesek az egészen kis mennyiségű anyagot is kimutatni. Ebben a cikkben bemutatom a biztonsági berendezéseket, alkalmazásait, típusait és működési elveit.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  253

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• KOCKÁZAT ÉS BIZTONSÁG AZ ONLINE PIACTEREKEN: A VÁSÁRLÓK TUDATOSSÁGA ÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI

  31-38

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  385

  A fogyasztó kijelenti magáról, hogy döntéseiben következetes és racionális. Alapvető különbséget kell tennünk a valódi és a vélt tudatosság között. A valódi tudatosság a fogyasztói fogok ismeretén alapul, míg a vélt tudatosság csak a fogyasztó saját magában való hitén. Kutatásom célja (minta nagysága=2182 fő) felmérni a megkérdezettek fogyasztóvédelmi ismereteinek szintjét és következtetéseket levonni a tudatosságot illetően, vagyis mérni a fogyasztóvédelmi értelemben vett tudatosságot az online piacok esetén. Megállapíthatom, hogy az online vásárlások 14 napos indoklás nélküli elállási jogának, a külföldi webshopok ÁFA- és vámfizetési kötelezettségének szabályai az online vásárlók számára kevéssé ismertek.