Keresés

Keresési eredmények

• A BIZTONSÁG ÉRTÉKE ÉS ÁRA

  1-6

  Hima Gabriella

  Megtekintések száma:

  129

  A tanulmány a biztonság (safety) filozófiai és szociológiai aspektusait valamint az ennek hátterét képező közbiztonság (security) ökonómiai vonatkozásait vizsgálja. Bár a (poszt) modern kor ökológiai katasztrófái és terrorcselekményei nem tekinthetők a biztonságról folyó közéleti viták fő okainak, tény, hogy a 20-21. század fordulójától kezdve a fenyegetettség érzetének növekedésével a biztonság iránti vágyunk egyenes arányban növekszik. Ez a vágy, persze, nem újkeletű: mint elemi antropológiai szükséglet az emberiséggel egyidős. A politikai retorika az ókori római szónokoktól kezdve a modern államvezetésekig mindig is operált ezzel a fogalommal, gyakran manipulatív célokra használva azt. A biztonságot középpontba helyező politikai kampányok éppúgy az ősi,
  zsigeri eredetű halálfélelmet célozzák meg, mint a mágiák és rítusok, kezdve az ősi hiedelmektől és babonáktól a vallásokig. A biztonságra a legtöbb nyelvben – így a magyarban is – egy szó van, az angolban kettő, melyek a biztonság két aspektusát testesítik meg: a safety a cél, a security pedig az eszköz a cél eléréséhez. A safety olyan cél, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, mégis vágyunk rá, olyan utópia, mint a modern európai társadalmak egyéb értékfogalmai (szabadság, egyenlőség, igazságosság). A biztonság (safety) nem vásárolható meg, azonban sokat tehetünk a saját biztonságunkért és a közbiztonságért (security), amelynek nemcsak eszmei, hanem materiális értéke, azaz ára van. A security ebben az értelemben nem más, mint a filozófiai-szociológiai értelemben felfogott safety közgazdasági aspektusa.