Keresés
Keresési eredmények
-
Orvos-beteg és az egészségügyi team kommunikációja a Visegrádi országokban – általános irodalmi áttekintés
45-56Megtekintések száma:311A tanulmány célja az volt, hogy egy általános szakirodalom kutatáson és elemzésen keresztül megvizsgálja és összehasonlítsa az orvos-beteg, valamint az egészségügyi team-en belüli kommunikációval kapcsolatos preferenciákat, az egészségügyi team-en belül a kommunikációs készségekkel kapcsolatos attitűdöket a Visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált országban készültek önálló empirikus kutatásokon alapuló publikációk, azonban egységes, validált kérdőív használatán alapuló, összehasonlító elemzést Bányai és munkatársai 2021-ben végeztek. Kutatásukból kiderült, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a rossz egészségi állapot meghatározza az orvos-beteg kommunikáció minőségének megítélését a betegek részéről mindegyik országban. Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció egyéni-, hívatás béli- és rendszer korlátokkal sújtott. A kommunikációs készségek fejlesztése hozzájárul az egészségügyi dolgozók körében a deperszonalizáció és kiégési szindróma megelőzéséhez, valamint a kommunikációs készségek elsajátításának jól megtervezett folyamata a szakápolók pozitív hozzáállását eredményezheti. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintjein végzett önálló kutatások eredményei szerint a betegek elvárták a pontos, egyértelmű tájékoztatást a betegségükről, a kezelésük módjáról, a szakértelmet, a kezelés hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltatásokkal akkor voltak elégedettek, ha a jó kezelést a beteg állapotáról szóló egyszerű tájékoztatás, érthető és hozzáférhető magyarázat követte a hozzátartozóknak. Az egészségügyi személyzet kommunikációs készségei gyenge pontokként kerültek megjelölésre, a kommunikációs készségek fejlesztése a szakember képzésben háttérbe szorult. A betegközpontú egészségügyi ellátórendszer megvalósulása érdekében hatékony humán erőforrás programok kidolgozása szükséges. Ezek feltétele az egészségügyi kommunikáció területén végzett további kutatások. Javasolható a PPOS kérdőív használata, mellyel felmérésre kerülhetnek és összehasonlíthatóvá válnak mind a négy ország egészségügyi szakember társadalmának kommunikációval kapcsolatos attitűdje az egészségügyi ellátás különböző szintjein.
-
A komplexitás kezelésének képessége – A kontextus iránti tudatosság fontossága az egészségügyi kommunikációban az angolt mint lingua francát használva
131-141Megtekintések száma:213A magyar egészségügyi dolgozók – akárcsak kollégáik világszerte – amikor olyan külföldi páciensekkel kommunikálnak, akikkel nincs közös anyanyelvük, az esetek többségében az angolt mint lingua francát (ELF) használják. Ezek a kommunikációs szituációk komoly kihívást jelentenek az egészségügyi dolgozók számára, mivel rendelkezniük kell hozzá azzal a képességgel, hogy folyamatosan igazítsák nyelvhasználatukat a páciensek sajátjuktól eltérő kognitív, nyelvi és
kommunikatív-pragmatikai sémáihoz. Annak érdekében, hogy kifejlesszék ezt a képességüket, a szaknyelvi óráknak figyelniük kell az egészségtudományi hallgatók ELF kontextus iránti tudatosságának fejlesztésére, amely alapul szolgál terminológia használati döntéseikhez. Jelen kutatás az ELF kontextusok komplexitását és dinamikusságát kívánja bemutatni empirikus adatokkal alátámasztva, olyan egészségügyi dolgozókkal folytatott interjúk alapján, akiknek
komoly nemzetközi munkatapasztalatuk van a külföldi betegekkel folytatott kommunikációban. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az angol szaknyelvi órák hatékonyságának
fejlesztéséhez.