Keresés

Keresési eredmények

• A malmi melléktermék don-toxintartalmának vizsgálata

  271-278

  Kecskésné Nagy Eleonóra

  Korzenszky Péter

  Sembery Péter

  Megtekintések száma:

  103

  Az elmúlt években előforduló kedvező évjárathatásnak köszönhetően az étkezési búza fuzárium szennyezettsége és ennek következtében a magas DON-toxin koncentrációja gyakran okozott gondot. A DON-toxin humán- és állategészségügyi szempontból komoly élelmiszerbiztonsági kockázati tényező. Fontos tehát, hogy a búza malmi feldolgozása során legyenek olyan módszerek, amelyekkel a toxinszint csökkenthető. Korábbi vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy korszerű színválogató gép segítségével az étkezési búzatételeknek hatékonyan lecsökkenthető a DON-toxin tartalma. A kérdés az, hogy hogyan változik a folyamatban párhuzamosan keletkező melléktermék mikotoxin tartalma, amit elsődlegesen állati takarmányként használnak fel. A szerzők az erre vonatkozó kísérleti adatok elemzését mutatják be. Az eredményekből látszik, hogy a melléktermék toxintartalma meghaladja a kiinduló búzatétel toxintartalmát.

• Nyomon-követhetőség a vajdasági fűszerpaprika termesztésben és előállításban

  208-214

  Kovács Vilmos

  Kovács Sárkány Hajnalka

  Megtekintések száma:

  134

  A termékek nyomon-követésének a szükségességét a vonatkozó jogi szabályozás, valamint a minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági szabványok is előírják. Ahhoz, hogy a nyomonkövetés megvalósulhasson a termőföldtől az asztalig, elengedhetetlen a pontos termékjelölés és a vonatkozó feljegyzések készítésének,
  kezelésének szabályozottsága, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása. Ez különösen fontos az olyan termékek esetében, ahol az egyenletes termék minőség eléréséhez keverni szükséges az egyes tételeket. Vizsgálataink alapján a fűszerpaprika nyomonkövetés transzparenssé tételéhez szükség lenne egy nyilvános adatbázis létrehozására.

• Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép

  202-207

  Kovács Sárkány Hajnalka

  Kovács Vilmos

  Megtekintések száma:

  147

  Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer- feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a
  mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011). Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is.

• A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése

  19-25

  Gór Arnold

  Hollósy Zsolt

  Megtekintések száma:

  122

  Az ökológia gyakran hát érbe kerül a termeléssel szemben, mert azt hihetjük, hogy a gazdasági szempontok a fontosabbak. A társadalom élemezésbiztonsági és élelmiszerbiztonsági szükségleteinek bővülésével a követhetőség igénye is növekszik, a trendek a hagyományos technológiák felé irányulnak. Az ökológiai megközelítés során mindig jelentős hozamveszteséggel szembesülünk, ami akadályozza a széleskörű alkalmazást. A precíziós gazdálkodás egy lehetőség
  arra, hogyan lehet a hozamot magasan tartan, miközben a bemenet csökken. A szerzők primer és szekunder források alapján elemzik a precíziós gazdálkodást, összehasonlítva a hagyományos ökológiai gazdálkodással, mérlegelve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.