Keresés

Keresési eredmények

• A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság versenyképességében

  71-77

  Hojsza Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  116

  A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennünk. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele gazdasági fejlődésünk különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen.

• Automatizált controlling technológiák adaptációja a KKV-knál

  80-89

  Juhász Marcell

  Megtekintések száma:

  139

  Az automatizált controlling technológiák elterjedése jelentős hatással van a kis- és középvállalkozások (KKV-k) működésére, különösen a pénzügyi menedzsment területén. Ezek a technológiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék pénzügyeiket, csökkentsék költségeiket, és növeljék versenyképességüket. Az automatizáció előnyei közé tartozik a pontosság növekedése, a manuális munka csökkenése és a gyorsabb adatfeldolgozás, amely lehetővé teszi a vezetők számára a megalapozottabb döntéshozatalt. A digitális transzformáció révén a KKV-k hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú megoldások és a big data elemzés, amelyek tovább növelik a controlling rendszerek hatékonyságát. A jövőben a KKV-k számára kulcsfontosságú lesz az új technológiák, például a blockchain, az IoT, és az AI integrálása, hogy fenntartható módon növeljék teljesítményüket és versenyképességüket.

• A gyógyüdülési ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei Oroszországban

  160-163

  Voynova Yanina Aleksandrovna

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány az oroszországi szanatórium-üdülőkomplexumok történei kialakulásával foglalkozik, bemutatja a jelenlegi állapotot, felméri a finanszírozási források adta lehetőségeket az orosz lakosság számára, valamint a spa-szolgáltatások piacának feljődési tendenciáit. Információkat nyújt arra vonatkozóan, hogyan lehet a szolgáltatások versenyképességét értékelni és javítani a szanatóriumi és a wellness szolgáltatások körében.

• Társadalmi újratermelődés kérdései a magyar aprófalvakban

  53-67

  Szabo Tamas

  Megtekintések száma:

  185

  Nem pusztán közép-európai jelenség az elnéptelenedő települések problémája, amely a társadalmi újratermelődés hiányára vezethető vissza. A fogyasztói társadalom trendjei érték és mértékválság irányába sodorják a fejlődő és fejlett társadalmakat, amelynek egyik közvetett eredménye a falvak lakónépességének elöregedése és az érintett településekben rejlő endogén erőforrások apadása. Ezzel ezek a települések a legfontosabb versenyképességi potenciáljukat, a népességmegtartó erejüket veszítik el. Az aprófalvas térségekben sok esetben fellelhető gazdasági vákuum és az apadó népesség tovább erősíti azt a folyamatot, ami közszolgáltatási feladatellátások körére szűkítő hatást gyakorol, ezzel is tovább rontva a térségben élők esélyeit. Tanulmány az aprófalvas térségek gazdasági és társadalmi potenciálját vizsgálja a leíró és komplex statisztikai módszerek segítségével.

• A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése

  19-25

  Gór Arnold

  Hollósy Zsolt

  Megtekintések száma:

  202

  Az ökológia gyakran hát érbe kerül a termeléssel szemben, mert azt hihetjük, hogy a gazdasági szempontok a fontosabbak. A társadalom élemezésbiztonsági és élelmiszerbiztonsági szükségleteinek bővülésével a követhetőség igénye is növekszik, a trendek a hagyományos technológiák felé irányulnak. Az ökológiai megközelítés során mindig jelentős hozamveszteséggel szembesülünk, ami akadályozza a széleskörű alkalmazást. A precíziós gazdálkodás egy lehetőség
  arra, hogyan lehet a hozamot magasan tartan, miközben a bemenet csökken. A szerzők primer és szekunder források alapján elemzik a precíziós gazdálkodást, összehasonlítva a hagyományos ökológiai gazdálkodással, mérlegelve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.

• ÉRTÉKET NEM TEREMTŐ FOLYAMATOK FELTÁRÁSA VSM MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL EGY KIS VÁLLALKOZÁS GYÁRTÓRENDSZERÉNEK ESETTANULMÁNYÁN KERESZTÜL.

  Thalmeiner Gergő

  Harmat Vanda

  Gáspár Sándor

  Megtekintések száma:

  221

  Hazánk egyik jelentős problémája a termelékenység alacsony szintje. Ez az alacsony szint pedig kiemelkedően jellemző a kis- és közép vállalkozások körében. A legtöbb régiós és a nyugat-európai országokban ezen méretű vállalkozások átlagos termelékenységi szintje magasabb, mint hazánkban. A jelenlegi és várhatóan a közeljövőben is jelen lévő munkaerőhiányos környezet a vállalkozásokat kihívás elé állítja. A munkaerő megtartásához hozzájáruló bérnövekedés megteremtése hosszútávon kizárólag a termelékenység növelésével biztosítható. Ha a szervezet nem képes a termelékenység növelésének elérésére, alul marad mind a hazai, mind pedig a nemzetközi-globális versenyben.

  A hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének és a versenyképességének növelésében kulcs elem lehet a modern gazdálkodásszervezési és menedzsment rendszerek, például a lean menedzsment alkalmazása. A lean menedzsment az egyik leggyakoribb és leghatékonyabb folyamatszervezési módszer, illetve paradigma, amelyet a szekunder és tercier szektorokban bevált módon alkalmaznak, olyannyira, hogy a lean szemléletre épülő menedzsment módszerek alkalmazása sok esetben versenykritériummá, és alapvetővé vált.

  Kutatásunkban egy CNC fémforgácsoló KKV folyamatait, azon belül is a CNC marási és esztergálási folyamatok értékfolyamat feltérképezését készítjük el. Ez az értékfolyamat feltérképezési módszer lehetőséget kínál arra, hogy az ágazatban felmerülő veszteségek megismerhetővé és kiküszöbölhetővé váljanak.  A térkép elkészítésén keresztül megvalósítható a mudákat termelő folyamatok szemléltetése és ezáltal az átfutási idő csökkentése, illetve a termelékenység növekedése. Vizsgálatunk során egy CNC technológiával megmunkált fémalkatrészeket gyártó vállalkozás példáján keresztül mutatjuk be a módszer gyakorlati megvalósulását.

• Mérhető lojalitás? Az ügyfél-elégedettség fontossága és hatékony értékelése

  45-57

  Stefán Barbara Zsófia

  Megtekintések száma:

  88

  Az ügyfél-elégedettség a 21. századi vállalati versenyképesség és hosszú távú üzleti siker egyik meghatározó tényezője. A digitalizáció és a fogyasztói elvárások gyors változása napjainkban még inkább előtérbe helyezi az elégedettség mérésének és fejlesztésének szükségességét. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy egy konkrét vállalkozás esetében milyen tényezők befolyásolják az ügyfél-elégedettséget, valamint hogyan azonosíthatók a szolgáltatásminőség és az ügyfélelvárások közötti eltérések. A probléma lehatárolása a szolgáltatásminőség és az ügyfélérzékelés közötti eltérésre fókuszál, amelynek feltárásához a GAP modell és a SERVQUAL-skála nyújtottak elméleti és módszertani keretet.  A vizsgálat szekunder és primer kutatáson alapult; a primer adatgyűjtés kérdőíves módszerrel történt, amely során az ügyfelek véleményét öt kulcsdimenzió mentén (megbízhatóság, reagálókészség, biztonság, empátia, tárgyi elemek) mértük fel. Az eredmények alapján a vállalkozás alapvetően erős ügyfél-elégedettségi bázissal rendelkezik, különösen a munkatársak szakértelme és a kommunikáció minősége tekintetében. Ugyanakkor a tájékoztatás és az információszolgáltatás pontossága terén fejlesztési lehetőségek mutatkoztak, amelyek beazonosítása a szolgáltatási rések szempontjából is releváns. A kutatás rávilágít arra, hogy a megfelelően alkalmazott mérési modellek nem csupán az elégedettségi szintek feltérképezésére alkalmasak, hanem hatékony eszközt nyújtanak a szolgáltatásminőség célzott javításához is.

• A VÁLLALATOK STRATÉGIA ALKOTÁSÁRA HATÓ TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A VERSENYKÉPESSÉG

  39-48

  Mester Éva

  Tóth Róbert

  Túróczi Imre

  Megtekintések száma:

  540

  A tanulmányban részletesen bemutatjuk a gazdasági növekedés hagyományos és újszerű trendjeit, melyek ala pján kijelenthető, hogy egy komplex rendszerről van szó, amelynek elemzése szinte mindig időszerű, ami elsősorban a rohamosan változó, globális rendszereknek, kapcsolati hálózatoknak tudható be. A gazdasági növekedés a 21. században is rendkívül fontos, az onban új szemléletmód kapcsolódik hozzá. Megjelenik két fontos tényező, azaz a fenntarthatóság és a társadalmi fejlődés. Jóllehet, hogy a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés egymással ellentétes irányú, amely egyáltalán nem szolgálja a fenntarthat ó növekedés elméletének alapgondolatát. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk ennek a rendszernek az összetettségét, illetve az azt befolyásoló tényezők körét.

• A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei

  74-90

  Mester Éva

  Tóth Róbert

  Megtekintések száma:

  1159

  Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor
  jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni.

• Modern kommunikációs stratégiák és üzleti kapcsolatok fejlesztése a felsőoktatásban: A Debreceni Egyetem vállalati partnereinek tapasztalatai

  24-32

  Kiss Anikó Ilona

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  60

  A B2B szektorban a kommunikációs csatornák minősége alapvetően meghatározza az együttműködések sikerét. A digitalizáció előretörésével a felsőoktatási intézmények számára is elkerülhetetlenné vált, hogy újragondolják és korszerűsítsék kapcsolattartási gyakorlataikat az üzleti partnereikkel. Kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezzük a jelenleg alkalmazott kommunikációs eszközöket és folyamatokat, különös tekintettel arra, hogy ezek mennyire felelnek meg a modern üzleti elvárásoknak, illetve milyen irányokba fejleszthetők a jövőben.

  A Debreceni Egyetem vállalati partnereivel készített félig strukturált interjúk révén mélyebb betekintést nyertünk abba, hogyan zajlik az intézmények közötti kommunikáció a gyakorlatban, milyen akadályok merülnek fel, és milyen fejlesztési igények fogalmazódnak meg az érintett szereplők részéről. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár a meglévő eszközök sok esetben működőképesek, egyértelműen megjelent az igény egy tudatosan felépített, innovatív és rugalmas kommunikációs rendszer kialakítására.

  Kutatásunk a jövőbe tekint: célunk, hogy olyan fejlesztési javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyek támogatják a felsőoktatási intézményeket abban, hogy dinamikusabb, technológiailag támogatott, mégis emberközpontú kapcsolattartást építsenek ki partnereikkel. Ezek a modern kommunikációs modellek nemcsak az intézmények versenyképességét növelhetik, hanem a hallgatók számára is értékesebb, valós kapcsolati háló kiépítését tehetik lehetővé az üzleti szféra felé.

   

• KÖLTSÉGVETÉS ÉS ÁLLAM ADÓSSÁG A PÉNZÜGYI STABILITÁS A FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS FELTÉTELE

  1-21

  Kovács Árpád

  Megtekintések száma:

  217

  A cikk központi gondolata az államháztartás stabilitása és az ország fenntartható gazdasági fejlődése közötti kapcsolat. Az írás választ keres arra, hogy a rendszerváltozás utáni negyedszázadban a társadalmi és gazdasági működés külső és belső meghatározottságai mennyiben segítették, illetve gátolták a honi fejlődést. A cikk bizonyítja, hogy a stabilitás és a növekedés egymást erősíteni hivatottak. Pénzügyi stabilitás hiányában nem lehet a fejlődés fenntarthatóságának feltételét jelentő versenyképességről, illetve, szélesebb értelemben, a közjó megvalósulásáról beszélni. Utóbbi lényegében ma abban található meg, hogy dinamikus egyensúlyban vannak a pénzügyi stabilitási és a növekedési érdekek, és a társadalmi gazdasági igények kielégítése az általuk meghatá rozott keretben valósul meg. 

• A bolgár agrárszektor helyzete az EU-csatlakozás utáni első, 2007 és 2013 közötti időszakban

  54-60

  Puskásné Jancsovszka Paulina

  Megtekintések száma:

  171

  Bulgária EU-s taggá válásával 2007-ben a Közös Agrárpolitika (KAP) döntő tényezővé vált a bolgár mezőgazdaság számára. A KAP bevezetése és alkalmazása korántsem zökkenőmentes Bulgáriában, a pozitív hatások mellett negatívumok is tapasztalhatók. A bolgár agrárágazat teljesítménye az Európai Uniós csatlakozás utáni években a potenciálján jóval alul marad. Az ágazatba befolyt támogatások (több mint négy milliárd BGN2) ellenére, a növekvő nemzeti
  hozzájárulás mellett 2007 és 2013 között a hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói tovább romlottak és alacsony szintű maradt a versenyképessége. Felgyorsultak a birtokkoncentrációs folyamatok. Az egységes területalapú támogatások elosztása aránytalan és akadályozza a termelés piaci orientációját. A SAPS rendszer3 strukturális diszharmóniát is okozott az ágazatban – túlsúlyba került a gabona és olajos növények termesztése az állattenyésztéssel és zöldség- és gyümölcstermesztéssel szemben. Ezeket a problémákat az új KAP aligha fogja megoldani.

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  255

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

• A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései

  254-259

  Ferencz Árpád

  Megtekintések száma:

  213

  A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.

• Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi

  90-102

  Troitsky Mátyás

  Gabnai Zoltán

  Nagy Adrián Szilárd

  Megtekintések száma:

  253

  Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

• A pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontossága és kihívásai

  44-52

  Póta Cserne Panka

  Megtekintések száma:

  815

  A pénzügyileg tudatos lakosság előmozdítja egy ország versenyképességét és biztosabbá teszi a gazdaság stabilitását. A pénzügyi tudatosság és az oktatás előmozdítására van szükség a középiskolás diákok, a fiatal felnőttek és az idősebb korosztályok körében is. Szintetizáló kutatásunk szekunder adatgyűjtésen alapszik. A tanulmányban bemutatásra kerül a hazai pénzügyi tudatosság fontossága és a fejlesztésére irányuló kezdeményezések, illetve ennek kihívásai különös tekintettel az emberi erőforrás tényezőkre. Megállapítható, hogy Magyarországon számos kezdeményezés van arra vonatozóan, hogy már az iskolai tanulmányok keretében elsajátíthassák a diákok a későbbiekben elengedhetetlen pénzügyi és gazdasági alapokat. Az oktatásban részt vevő tanárok számára elérhetőek bizonyos képzések, de komoly problémát jelenthet a pedagógusok alacsony száma.