Keresés

Keresési eredmények

• Új kihívások a légiközlekedés kontrollingjában – szisztematikus irodalomelemzés

  21-33

  Kárpáti Eszter

  Megtekintések száma:

  51

  A légiközlekedés az elmúlt évtizedben nagyon változó környezetben, de nagy mértékben növekvő iparággá vált, különös tekintettel az ULCC (ultra low cost carrier) légitársaságok esetében Európában. Ezeknek a légitársaságoknak a feltörekvése magával hozta a repülőterek bevételeinek komoly változását is, amelyet tovább árnyal a digitalizáció, az AI egyre nagyobb térhódítása. A cikk célja, hogy egy szisztematikus irodalomelemzésen keresztül elemezze, hogy a kontrolling módszerek milyen szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban kiemelt figyelmet fordítva az európai, illetve középkelet-európai régióra. A kutatást PRISMA módszertan alkalmazásával végeztem a Scopus és a Web of Science adatbázisokat felhasználva a 2005 és 2025 közötti szakirodalom tekintetében. Keresésemet három fő téma köré csoportosítottam: az ULCC légitársaságok költségcsökkentési módszerei, a repülőterek bevételnövelési lehetőségei és a digitalizáció hatása a légiközlekedésben, elsősorban a kontrolling rendszerekben. A cikk rámutat arra, hogy a kontrolling módszerek nem egységesek, nem képesek integrálódni a gyors változáshoz és az operáció komplexitásához. Az egyik fő konklúziója a tanulmánynak, hogy érdemes lehet egy új, az iparágra specifikus kontrolling módszert kidolgozni amely szintetizálni tudja az ULCC-k működési kereteit, a repülőterek üzemeltetését és a digitalizációval érkező fejlődési lehetőségeket. A cikk célja, hogy alapot képezzen az ehhez szükséges kutatásokhoz, és a modell kidolgozásához.

• A pilóta nélküli légijárművek alkalmazásának légiközlekedés-biztonsági kérdései - A kiemelt kutatási terület eredményeinek bemutatása

  84-91

  Palik Mátyás

  Vas Tímea

  Megtekintések száma:

  163

  Napjainkban, egymástól függetlenül több nemzetközi légiközlekedési- és repülésbiztonsági szervezet, valamint nemzei hatóság kutatja a – repülésben egyre nagyobb szerephez jutó – pilóta nélküli légijárművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) repüléseinek szabályozási kérdéseit. Választ keresnek arra, hogy miként lehetne ezeket az intelligens eszközöket még nagyobb biztonsággal üzemeltetni a jelenlegi és a várható légi forgalomba. Magyar légiközlekedési szakemberek egy csoportja, Európai Uniós források felhasználásával már közel két éve folytat kutatásokat e területen. E kutató csoportba dolgozó szerzők a cikkükben ismertei k a légi robotok alkalmazásában rejlő kockázatokat, bemutatják az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú „Krii kus  infrastruktúra védelmi kutatások” nevű kutatási program részét képező, az UAV-k alkalmazásának jogszabályi környezetét vizsgáló projektet. Részletezik a kiemelt kutatási terület vizsgálatával elérendő céljaikat, az eddig elért-, valamint a várható eredményeiket. 

• Forgószárnyas pilóta nélküli légijárművek

  88-98

  Békési László

  Békési Bertold

  Megtekintések száma:

  272

  Pilóta nélküli repülőgépeket, helikoptereket évtizedek óta fejlesztenek a gyártók, ilyen eszközök tömege néhány dkg-tól tí z tonnáig terjedhet. Ezeket olyan feladatokhoz is használhatják, amelyek túl veszélyesek ahhoz, hogy emberek életét kockáztassak, éppen ezért elsősorban a katonai repülésben jutott ak szerephez (felderítésnél, megfigyelésnél, vagy akár fegyveres támadásoknál). A pilóta nélküli légijárművek sárkányszerkezeti megoldásai „színesebbek” mint a pilóták által vezetett gépeké, ami azzal magyarázható, hogy a nem szokványos megoldások is jóval kisebb anyagi kockázatt al próbálhatók ki. Az UAV-k
  (Unmanned Air Vehicle) sárkányszerkezete is kisebb és a tervezők sem annyira elfogultak az egyes megoldásokat illetően. A sárkányszerkezet kialakítását tekintve alapvetően három különböző megoldás ismerhető fel: merevszárnyas; forgószárnyas; hibrid hajtású kialakítás. A fel és leszállás módja szerint három csoportba sorolhatók: vízszintesen felszálló (Horizontal Take Off and Landing – HTOL), függőlegesen felszálló (Verti cal Take Off and Landig – VTOL), és ezek kombinációja. Az írásmű célja a VTOL tí pusok paramétereinek ismertetése, az alkalmazási lehetőségek és korlátozások bemutatása. 

• Változó környezet a katonai repülésben

  194-204

  Halászné Tóth Alexandra

  Jakab László

  Vas Tímea

  Megtekintések száma:

  194

  A cikkben a szerzők bemutatják az állami célú repüléseket szolgáló, nem nyilvános státuszban lévő (katonai) repülőterek közös hasznosítású repülőtérré válásának feltételeit. Különös tekintettel a jogszabályi környezetet érintő elengedhetetlen változásokra, melyek a repülőterek üzembentartását, az üzemeltetéshez szorosan kapcsolódó szolgálatok auditálását jelenti, az Európai Uniós rendeleteknek és irányelveknek való megfelelés jegyében.