Keresés
Keresési eredmények
-
Őstermelő vagy élelmiszer-feldolgozó? - vajdasági helyzetkép
202-207Megtekintések száma:147Megállapítható az élelmiszer-előállítás világméretű koncentrálódása (a Vajdaságban még megmaradta családi gazdaságok viszonylag magas arányú állattenyésztési gyakorlata). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az igény olyan élelmiszerek előállítására is, amelyek nem uniformizáltak, hanem különlegesek, ún. helyi specialitások. E termékek esetében magasabb árszínvonal is elérhető. A nagyipari termelésből kiszoruló, alacsony iskolázottsági szintű vajdasági mezőgazdasági termelők számára, akik még ismerik őseik élelmiszer- feldolgozási technikáit jó alternatívát jelenthet bevételeik kiegészítésére az őstermelői élelmiszer-feldolgozás, természetesen a megfelelő hatósági ellenőrzés és jogi szabályozás mellett. Manapság már nincs szoros összefüggés a
mezőgazdasági termékárak és élelmiszerárak között, az élelmiszer árára a mezőgazdasági termékárak nem gyakorolnak jelentős hatást. Az élelmiszer-előállítóktól és az alapanyag termelőktől a kereskedők lényegesen nagyobb profitra tehetnek szert (Buday-Sántha, 2011). Ezt a piaci árrést remekül ki tudnák használni az őstermelők, és ezáltal jövedelmezőbbé tudnák tenni gazdálkodásukat. Ahogyan Szörényiné (2011) is megfogalmazza, a gazdaságilag fenntartható vidéki térség többek közt a jövedelemtermelés fokozásával valósítható meg. Viszont annak ellenére, hogy a Vajdaság mezőgazdasági térség, az őstermelői élelmiszerelőállítás fogalmát a szerbiai jogi szabályozás nem ismeri fel kellőképpen. Ezzel a helyzettel az élelmiszer-biztonság területén járatlan mezőgazdasági szereplők nehezen tudnak boldogulni. Amennyiben a termékeiket feldolgozott formában (és az nem tejtermék) értékesíteni szeretnék), abban az esetben élelmiszer feldolgozó üzemet kell létesíteniük. Ennek feloldására jó példaként szolgálhat a magyarországi őstermelői élelmiszer-előállítás szabályozása, amely magába foglalja az erre vonatkozó ellenőrzési és adózási rendszabályokat is. -
A zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmének jövőképe
102-112Megtekintések száma:101Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai
fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelem
jelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztos
pénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről. -
Bioeffektor talajoltóanyagok alkalmazási módszerfejlesztése tenyészedény-kísérletben paradicsommal
183-189Megtekintések száma:116Az elmúlt évtizedekben a műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők és más vegyipari agrokémiai termékek látványosan növelték a mezőgazdaság termelékenységét. Napjainkra a sokszor gondatlan és túlzott használat – pozitív hatásaik mellett – a talajok szerkezeti romlását, savanyodását, a talajélet nagyfokú csökkenését is magával hozta. A fenntartható szemléletű termesztéshez olyan mikrobiális oltóanyagok, bioeffektor termékek nagyobb fokú felhasználására van szükség, amelyek képesek javítani a növény mennyiségi és minőségi tulajdonságait. Munkánk során Európában már bevezetett kereskedelmi oltóanyagok alkalmazásának hatásait vizsgáltuk tenyészedényes kísérletben, három bioeffektor (BE) termékkel: BE1 - Trichoderma harzianum T 22; BE2 - Pseudomonas sp.; BE3 - Bacillus amyloliquefaciens Rhizovital 42 F1. Tenyészedényes kísérletben kerestük a termékek közti különbségeket, az alkalmazás módjától és idejétől, illetve a foszfor-formák felvehetőségétől függően is. A bioeffektorokat a gyártók által javasolt módon a vetéssel egy időben adagoltuk. Megállapítottuk, hogy azok a gyomok gyorsabb kelése miatt a gyomok biomasszáját növelték, megelőzvén a paradicsomot. A leghatékonyabbnak, a P-felvételt javítani képes BE 3 oltóanyag bizonyult. A bioeffektorok alkalmazásánál ezért a növény és az alkalmazott törzsek élettani igényei, potenciálja mellett a technológiai alkalmazási lehetőségeket is javasolt figyelembe venni.