Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ADÓTERHÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
    1-7
    Megtekintések száma:
    259

    A vállalkozások széles körének megadóztatása komoly kihívást jelent napjaink gazdasági, társadalmi életében. A tanulmány aktualitását jelzi, hogy az elmúlt években hazánk adózási rendszerében átalakítások zajlottak le. A kutatás során a vállalatokat érintő nyereségadó teher mértékét az adókedvezmények figyelembevételével analizáljuk. A vállalati szektor adatait három oldalról közelítve vizsgáljuk, melynek során statisztikailag igazolható kapcsolatokat keresünk az adózás előtti eredmény, az igénybevett adókedvezmények és a fizetendő adó között. Megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások adóterhében milyen regionális, illetve település szerinti differencia lelhető fel. Az adóbevételek területi megoszlása erősen koncentrált. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben befolyásolja a térség fejlettsége az igénybevett adókedvezmények arányát. Az eredményeinkben településenként és vállalkozásonként lényeges eltérés tapasztalható a vállalkozások társasági adóterhében.

  • A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére
    141-151
    Megtekintések száma:
    129

    A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
    igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.