Keresés

Keresési eredmények

• AN ANALYSIS OF THE ECONOMIC IMPACTS OF AIR POLLUTION IN THE URBAN AREAS: BIBLIOGRAPHIC REVIEW

  53-68

  Gaybullaev Olimjon

  Megtekintések száma:

  229

  Air pollution is a severe problem affecting cities worldwide, with significant environmental and public health implications. Air quality has become challenging as cities grow rapidly with far-reaching socioeconomic consequences. This paper aims to provide a bibliographic review of existing literature on the economic impacts of air pollution in urban areas. The review includes studies that measure health costs, labour productivity impacts, household consumption, stock market performance, and tourism. The findings show that air pollution results in significant economic burdens, such as increased healthcare costs due to pollution-related illnesses and productivity losses. Additionally, it negatively affects household consumption, stock market valuation, and tourism revenue.

• A fast fashion és a fenntarthatóság viszonya

  70-79

  Szűcs Róbert Sándor

  Megtekintések száma:

  351

  A tanulmány a fast fashion iparág és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja kritikus szempontból, kiemelve az iparág környezeti és társadalmi hatásait, valamint a fogyasztói magatartás változásait. Elemzi a fenntarthatóság iránti növekvő igényt, és bemutatja a lehetséges megoldásokat és üzleti stratégiákat, amelyek a fast fashion iparág fenntarthatóbbá tételére irányulnak. A cél az, hogy a fast fashion iparág jelenlegi gyakorlatait és a fenntarthatósági törekvések közötti összefüggéseket feltárja, valamint a jövőbeli trendeket és az iparági változásokat ismertesse.

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  245

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  231

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

• KÜSZÖBÖN A DIGITALIZÁCIÓ: A KONTROLLEREKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KOMPETENCIA-ELVÁRÁSOK VÁLTOZÁSA – SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

  69-74

  Doszpoly Petronella

  Megtekintések száma:

  608

  A szakirodalom “digitalis átalakulásnak”, vagy “disruptív technológiának” nevezi az innováció azon tulajdonságát, ahogyan és amilyen gyorsan felforgatnak egy-egy iparágat, társadalmi alrendszert. Mindez a szervezet egészét érinti, különös tekintettel a pénzügyi funkcióterületekre. Ezen területek egyrészről a megfelelő döntéstámogatás biztosítása nyomán végig követik a digitális transzformáció okozta változásokat, másrészről ezek nyomán új lehetőségek adódnak, amelyek révén hatásosabbá lehet válniuk e területeknek maguknak is. Ezen környezeti változások indokolttá teszik az ezen munkaterületeken dolgozókkal szemben támasztott kompetencia-elvárások és feladatkörök alakulásának beható vizsgálatát. Jelen tanulmány célja, hogy releváns szakirodalom áttekintésén keresztül bemutassa, hogy a digitalis átalakulás a jelenben miként formálja a kontrolling gyakorlatot, illetve az ezen munkaterületen dolgozókkal szemben ezzel párhuzamosan milyen új munkaerőpiaci igények indukálódnak.

• Hazai termesztésű gyógynövények és gyümölcsök felhasználása funkcionális élelmiszerek előállítására

  197-201

  Jurecska Laura

  Megtekintések száma:

  213

  A bioaktív komponensek érzékenyek a környezeti hatásokra és a technológiai folyamatok körülményeire, ezért ezeknek az anyagoknak a védelmét biztosítani kell, melynek hatékony módszere a mikrokapszulázás. Kutatásaink célja Magyarországon termesztett, jelentős antioxidáns kapacitással bíró gyógy- és fűszernövények (orvosi citromfű, kerti és spanyol kakukkfű), valamint színanyagokban gazdag gyümölcsféleségek (fekete bodza, szeder, cseresznye és homoktövis) kivonatainak és sűrítményeinek mikrokapszulázása és funkcionális élelmiszerekben való felhasználása. Kísérleteink első eredményeit összegezve megállapítottuk, hogy a két gyógynövény esetében a növények kivonatának felhasználásával előállított, míg a bogyós gyümölcsök esetében a sűrítmény felhasználásával legyártott mikrokapszulák antioxidáns kapacitása kiemelkedő és ezeket a kapszula-változatokat hoszszabb távú eltartási kísérleteknek is érdemes alávetni.