Keresés

Keresési eredmények

• AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI KLUBFUTBALL BEVÉTEL-TERMELŐ KÉPESSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  113

  A látvány csapatsportágak, különösen az európai labdarúgás bevétel-termelő képessége szignifikáns fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Az európai élvonalbeli csapatok, 55 ország több mint 700 klubja éves szinten 20 milliárd eurót meghaladó összegből gazdálkodhatott az utóbbi 4 év tekintetében. Az európai klubfutball bevételeinek jelentős része származik a Big-5 bajnokságok bevételeiből. Az angol, spanyol, német, olasz és francia bajnokságok 98 csapata közül, meghatározó szerepe van a bevételek előállításában a top 20 klubnak, amelyek a teljes európai bevétel 40%-át adják. A bevételszerkezeteket vizsgálva megfigyelhető, hogy a legjelentősebb bevételi források a közvetítési bevételek, illetve a kereskedelmi és szponzorációs bevételek. Az európai klubfutball összesített bevétele a koronavírust megelőző időszakokban jelentős mértékben 7%-ot meghaladóan emelkedett átlagosan évenként, a COVID hatásait követően azonban jelentősen megtorpant a fejlődésben. A lengyel bajnokság jelentős visszaesésen, a magyar bajnokság jelentős fejlődésen ment keresztül a vizsgált 2017-2020-ig tartó időszakban, mind az összesített bevételeket tekintve, mind a csapatokra eső átlagos bevételeket tekintve. Kutatásomban a 2017-2020-as  időszakot tekintve mutatom be a Big5, magyar és lengyel bajnokságok árbevételének alakulását és megoszlását.

• A VISEGRÁDI-NÉGYEK ÉS ROMÁNIA TŐZSDEI VÁLLALATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉSE

  8-17

  Koszorús Gabriella

  Megtekintések száma:

  228

  A kutatás során 5 ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Románia) tőzsdén jegyzett vállalatainak elemzésére került sor 2014-2018 között. Az adatok a www.EMIS.com oldalról kerültek letöltésre, az sokaságból kikerültek a pénzintézetek, valamint azok a vállalatok, amelyeknek túl sok hiányzó adatai voltak, és azok, amelyek a vizsgált időszak teljes egészében nem voltak jegyezve az adott tőzsdén. A kutatás fő célja a vizsgált tőzsdék cégeinek a teljesítményének összehasonlítása volt. Elsőször a teljesítménymutatók, majd a piaci mutatók kerültek elemezésre. A variancia-analízis alkalmazásával a ROS, ROA, ROE mutatók esetében kerestem különbségeket az országok között, majd pedig kibővítettem néhány piaci mutatóval. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok számának különbözőségéből, valamint a vállalatok méreteinek eltéréséből adódóan nagy szórások figyelhetők meg országon belül és országok között is. Nem jelenthető ki egyetlen legjobb ország sem, mert szinte mindegyik mutató tekintetében más-más ország teljesít jobban a vizsgált időszakban. Fontos megemlíteni, hogy az egységnyi tőkével elérhető nyereség Magyarországon és Csehországban a legmagasabb, tehát a befektetők itt valószínűleg nagyobb hozamra számíthatnak. A varianciaanalízis során kevés olyan mutató volt, amelynél több évben is volt szignifikáns eltérés az országok között.