Keresés

Keresési eredmények

• ESPORT ITTHON: SZERVEZETEK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK

  Szabados György Norbert

  Bácsné Bába Éva

  Fróna Dániel

  Bács Zoltán

  Helmeczi András

  Kulcsár Gergely

  Ráthonyi Gergely

  Kovács Sándor

  Megtekintések száma:

  592

  Igen izgalmas időszaka van a hazai gaming és esport szférának, mely úgy tűnik, hogy kiemelt figyelmet kapott a hazai, koronavírus járvány okozta rendkívüli helyzetben. Amennyire lassan közhelynek számít a Fortnite, DOTA2, CS, Overwatch, LOL stb. játékok (sportágak) helyzetére, versenyzőire, sporteseményeire való hivatkozás és nézettség, úgy kerülte el eddig a szakma figyelmét a tevékenység hazai társadalmi és szervezeti hátterének, valamint ezzel összefüggésben fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. A kutatás módszertana az irodalmazás során alkalmazott másodelemzésen túl empirikus kvalitatív interjús felvételezés, melyet szakmabeli szervezetek, sportemberek körében mértünk fel és kerestük tanulmányunkban arra a kérdésre a választ, hogy vajon milyen is a sport hazai helyzete, miféle nehézségek, kilátások jellemzik az ebben a körben működő egyéneket és szervezeteket, figyelembe véve a társadalmi vonatkozásokat is. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy mind szervezeti mind társadalmi oldalról több változás lenne kívánatos.

• TÖRÖKORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATAINAK FEJLŐDÉSE ÉS JÖVŐJE

  Tőkés Tibor

  György Zoltán

  Megtekintések száma:

  261

  Törökország és az Európai Unió kapcsolatai az EU jogelődjeinek kialakulásáig vezethetők vissza. A kapcsolatok hosszú távon tekintve pozitív irányúak, hiszen fokozatos közeledés figyelhető meg a felek között. Rövidtávon e viszonyban azonban extrém mértékű kilengések is tapasztalhatóak. A múltban a fokozatos közeledést katonai puccsok és inváziók szakították meg. Probléma merült fel számos kérdés eltérő megközelítése miatt is, mely tekintetben a szereplők különböző nézőpontból vizsgálták Törökország jogállását, és azt, hogy európai országnak tekinthető-e egyáltalán. Napjainkban Törökország közel-keleti regionális politikai érdekei miatt saját Európai Uniós csatlakozását háttérbe szorítja. Ezzel a magatartással Törökország jelentős feszültséget idézhet elő a szomszédos Európai Uniós országokkal kapcsolatban, vagy olyan kétes kimenetelű konfliktusokba kapcsolódhat be, melyekkel rontja saját európai megítélését. Az országban elindult társadalmi változások előkészíthetik azt a lehetőséget, hogy Törökország belátható időn belül belépjen az Európai Unióba. Ehhez azonban jelen állás szerint évtizedek kellenek. A felek nem fogják a gazdasági kapcsolataikat felmondani, változás politikai szinten lehetséges.