Mancur Olson nyomán tudjuk, hogy a kollektív javakat nyújtó nagy csoportok megszerveződését akkor nem gátolja meg a potyautas magatartás, ha működik a kötelező tagság intézménye és/vagy vannak szelektív ösztönzők. Mivel általában a szakszervezeti tagságot illegális a foglalkoztatás feltételeként előírni, a közgazdászok számára érdekes kérdés lehet annak vizsgálata, hogy miért is csatlakozna egy egyén a szakszervezethez a költséges tagdíjak ellenére, ha a tagságra való tekintet nélkül részesülhet a szervezet által nyújtott közjavak (például magasabb munkabérek, jobb munkakörülmények) hasznaiból. Mi indokolhatja a szakszervezeti tagság vonzerejét napjainkban?